A téli Magyarország Magyar síkon nagy iramban át Ha nyargal a gőzös velem Havas, nagy téli éjjelen, Alusznak a tanyák. Olyan fehér és árva a sík, Fölötte álom-éneket Dúdolnak a hideg szelek. Vajon mit álmodik? Álmodik-e, álma még maradt? Én most karácsonyra megyek, Régi, vén, falusi gyerek. De lelkem hó alatt. S ahogy futok síkon, telen át, Úgy érzem, halottak vagyunk És álom nélkül álmodunk, Én s a magyar tanyák. Páris az én Bakonyom Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Paris az én bakonyom . Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.
« A magyar Ugaron Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Páris az én bakonyom konyom elemzes. Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmúlt virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.
Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony. Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Ady Endre: Páris, az én Bakonyom - igazi magyar. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom. A legtöbb Ady-vershez hasonlóan egy lelki drámának ad hangot a költemény. Ady egy szörnyű futás befejezéséről ad hírt: megérkezett Párizsba, ahol végre megpihenhet. Már az első sor érzékelteti, hogy Párizsig futott, mert kergették, üldözték (" Megállok lihegve: Páris, Páris "). A cím szimbolikus (a vers eredeti címe "Új Bakony" volt). A Bakony a kuruc időkben arról volt ismert, hogy itt bújtak el a betyárok (akik a nép szemében hősök voltak).
Ady menedékhelye, rejtekhelye Párizs: ő Párizsban bújt el itthoni ellenségei elől. Nyíltan emigrációra adta a fejét, ott akart maradni (" Itt halok meg, nem a Dunánál "), de aztán mégiscsak hazajött. Szerette Párizst, de azért az mégiscsak idegen közeg volt, és Ady visszavágyott, sokat ingázott Párizs és Budapest között. A menekülés, a rejtőzködés, az űzöttség, a fáradtság, az üldözöttség kifejezései jellemzik a verset ( ember-sűrűs, gigászi vadon, megállok lihegve, pandúr-had, elrejt a Bakony). Páris az én bakonyom s az en bakonyom elemzes. Már az első versszak hosszú "á"-iban ott érezzük a zihálást meg a lihegést ( meg á llok, P á rizs, gig á szi, sz á jas, v á ghat, ut á nam, v á r). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
A Gare de l'Est-en Reggelre én már messze futok S bomlottan sírok valahol: Most sírni, nyögni nem merek én, Páris dalol, dalol. Én elmegyek most, hazamegyek, Már sziszeg, dohog a vonat, Még itt van Páris a szívemen S elránt az alkonyat. Most fűt bolond-sok álmom alá A füttyös, barna szörnyeteg. Holnap fehérebb én leszek-e? Vagy a svájci hegyek? Holnap fehérebb én leszek, én, Téli sírkertek szele jő, Küldi már a csókjait nekem A magyar Temető. Óh, az élet nem nagy vigalom Sehol. De ámulni lehet. Szép ámulások szent városa, Páris, isten veled. Az én hűtlen, beteg istenem Ülje itt mindig vad torát: A tűzcsóvás, felséges Öröm. Dalolj, dalolj, tovább. Tőled hallja a zsoltárokat E koldus, zűrös, bús világ S az életbe belehazudunk Egy kis harmóniát. Dalolj, dalolj. Idegen fiad Daltalan tájra megy, szegény: Koldus zsivaját a magyar Ég, Óh, küldi már felém. Fagyos lehelet és hullaszag Száll ott minden virág felett. Elátkozott hely. Nekem: hazám. A naptalan Kelet. Ady Endre verse: Páris, az én Bakonyom. Mégis megyek. Visszakövetel A sorsom.
"Nota bene", a szőlőkultúrákban regisztrált valamennyi termékünk engedélyezett az Agrár és Környezetgazdálkodási célprogramokban (a Wakizasi csak szakmérnök felügyeletével). Dr. Fenyves Tibor Ph. D, Sumi Agro Hungary Kft. Nevelési tanácsok kamaszokhoz Nioxin vélemények
Így a korai hajtás-termés kártételt a barackmoly okozza. A keleti gyümölcsmoly a termést hasonlóan károsítja, mint a barackmoly, a két lárvát csak nehezen lehet elkülöníteni. Mindkét moly esetében érdemes feromoncsapdát az ültetvénybe helyezni, és a fogási adatok alapján meghatározni a védekezést, mert az imágó, a lárvával ellentétben a fajspecifikus csapda miatt is könnyebben elkülöníthető. Gyümölcsfáinknak nemcsak a lombját, hanem a törzsét, gyökerét és egyéb fás részeket is károsíthatják a természetben előforduló rovarok. Ezekre a rovarok egy külön cikk keretében fogunk majd kitérni. A szőlő- és gyümölcskultúrák védelme. Az őszibarack és a kajszibarack esetében a kórokozókkal nagyobb bajunk lehet, mint a kártevőkkel. A kártevők megfigyelése és előrejelzése is könnyebben megoldható, a kórokozók elleni védekezésben érdemes az időjárási adatokat megfigyelni, elemezni. / Benedek Borbála
Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük. Támogatom
A kéntartalmú szerek mellékhatásaként az atkák száma is csökken. Az olajtartalmú lemosó permet (pl. Nevikén) hatékonyan pusztítja az áttelelő rovarokat is: egyszerűen megfojtja őket. Rügyfakadás után, néhány leveles állapot A friss hajtásokat a rügyben áttelelt lisztharmat spórák fertőzhetik meg, valamint a zsenge hajtások kedvelt csemegéi az atkáknak. Ennek megfelelően folytatjuk a kéntartalmú szerekkel történő védekezést. (A fent részletezett irányelvek szerint: specifikus atkaölőt ne használjunk! ) Kéntartalmú szerrel történő védekezéskor ügyeljünk arra, hogy 20C fok fölötti hőmérsékleten, tűző napsütésben lehetőleg ne permetezzünk, mert a kénnek ilyenkor perzselő hatása van. Az egyik legkíméletesebb kéntartamú szer a Thiovit Jet. Körte Permetezési Napló – Ultrang. 20 cm körüli hajtáshossz Félúton a rügypattanás és a virágzás között a szőlő már nemcsak a lisztharmat, hanem a perenoszpóra fertőzésnek is ki van téve. Amint a fagyos időszak elmúlik, azonnal esedékessé válik a beavatkozás. Ebből a kémiai technológiából a Sumi Agro Hungary Kft.
Ezeket a betegségeket könnyedén arról ismerhetjük fel, hogy a fertőzött levélrészek jellemzően apró körök, és azok a levéllemezből kipottyannak. A levél tehát a fertőzés hatására lyukacsos lesz mindkét kórokozó esetében, ezért azok elkülönítése szemrevételezéssel nehéz. A termelők egyetlen szerencséje a két betegség kapcsán az, hogy azonos védekezéssel meg tudjuk akadályozni mindkét betegség megjelenését, terjedését. Az őszibarack egyik legfontosabb betegsége a tafrinás betegség. Erre a betegségre kell számítani az őszibarack növényvédelme során elsőként a tavasz folyamán. A tafrinás levélfodrosodást előidéző betegség kórokozója a hűvös, párás időjárást kedveli, már az enyhe téli napokon is elindulhat a fertőző képletek szóródása. A levelek fodrosodnak, sárgulnak, majd piros árnyalatot is felvehetnek. A levélen túl a kórokozó a hajtást és a termést is képes fertőzni. A korai fertőzőképessége miatt akár az egérfüles állapotban lévő leveleket is képes károsítani és általában a termés kötődésig van olyan időjárás, ami kifejezetten kedvez a kórokozónak.