Szeptember végéig minden hétvégén a gyalogosoké lesz a pesti alsó rakpart, amint a járványhelyzet ezt lehetővé teszi, mondta Karácsony Gergely főpolgármester a főváros "Restart Budapest" címmel indított hat részes beszélgetéssorozat második alkalmán. Az elmúlt két hétvégén már ki lehetett próbálni, hogy milyen a rakpart autósok nélkül, de a tervek szerint a lezárás mellett különböző programok is lesznek, ha véget ér a járvány. A rakpartnak olyannak kell lennie, mint egy megnyitott köztérnek, hogy az emberek használják, menjenek ki oda - mondta márciusban az Indexnek Faix Csaba, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. (BVA) és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) februárban kinevezett vezetője. Arról is beszélt, hogy nem szeretnénk a rakpartra pálmafás plázst vagy fesztiválvárost bódékkal. Helyette azt akarják megmutatni, hogy a Duna-partot a belvárosi szakaszon is lehet arra használni, hogy oda lemenjünk, sétáljunk, vagy igyunk egy fröccsöt. Karácsony egyúttal azt is bejelentette a csütörtöki beszélgetésen, hogy nyáron a város több pontján is kertmozikat nyitnak meg.
Összegyűjtöttünk látványterveket is. 2010. 04. 13:07 Brutális dugók Budapesten Elsőként a Budai alsó rakpartot zárják le a forgalom elől a Margit híd és a Halász utca között - írta az MTI.
Főpolgármesteri Hivatal Sajtókapcsolati Csoport
Kérjük, hogy ne autóval érkezzenek a rakpartra és más helyszínekre, részesítsék előnyben a gyaloglást és a kerékpározást! Budapesten közel 860 hektár természetvédelmi terület és számos kevésbé használt zöldfelület van, ahol a tömeget elkerülve is tudunk a távolságtartás járványügyi szabályait betartva sétálni vagy sportolni. Aki nekivágna a rakpart felfedezésének, annak ajánljuk figyelmébe Zubreczki Dávid online végigjárható sétáját a oldalon. Fotó: Soós Bertalan
If. Vidnyánszky Attila mered a távolba A diktátor című előadás előtt. Tekintete egyszerre elkalandozó és feszült, koncentrált és szabad. Ez a közeli portré kép kapott helyet a már ránézésre is elegáns album borítóján. A képek fekete fehérek, ami külön jót tett a koncepciónak, mert nem vonja el a figyelmet harsány színekkel a mondanivalóról. Ha jobban visszagondolok, mindig is ott volt a vágy. Egész kicsi korom óta. A vágy, hogy megállítsam a pillanatot. Emlékszem a gondolatra; vajon lesz-e valaha olyan, hogy az ember a szemével, egy pislogással felvételt készít egy beépített kis kamera segítségével? Akkor ez szürreális álomnak tűnt, ma már talán nem is olyan elképzelhetetlen. Annak idején maradt az álmodozás, és a szemmel készített több ezer kép elmentése az emlékezetembe. A fenti pár sor Trokán Nóra bevezetőjéből van. Az ő egykori vágya elhoz számunkra is valamit; pillanatokat, amiket az örökkévalóságnak konzervált. Csupán egy lapozás, és máris beváltja ígéretét. Az első fotóról béke, szerénység, báj és nyugalom árad, a képen pedig korunk legnagyobb színésznőjét láthatjuk: Törőcsik Mari csukott szemmel ül egy asztalnál, nyitott szövegkönyvén levetett szemüvege pihen.
De mi van akkor, ha nagynéni lesz a színésznő? forrás: Süveg Áron Trokán Nóra a Red Bull Pilvaker színpadán Azt tudom, hogy teljesen odavagyok. Ha van néhány szabad órám, azonnal hívom őket, hogy otthon vannak-e. Imádom. Nagyon cuki korban van, másfél éves múlt, elkezdett beszélni, mindent utánoz és már a nevemen szólít. Nagy a szerelem. Azt pedig tudom, hogy nem csak Anna anyaként, én is sokat alakultam az évek során, érzékelem magamon. Az ember azért is öregszik, hogy a kor helyre tegye benne a dolgokat. Közeledik az idei Red Bull Pilvaker. Színésznőként mit kapsz ettől az eseménytől, amit esetleg máshol nem tudsz megélni? Nagyon szeretek új embereket megismerni. Amikor 2017-ben bekerültem a produkcióba, 20-25 új ember fogadott. Egy nagy családba érkeztem. Olyan előadók és energiák vettek körül, hogy minden pillanata feltöltött, nagyon élveztem. A finálé alatt annyi szeretet áradt a közönségből és magából a csapatból, hogy utána szinte napokig nem tértem magamhoz. Annak külön örülök, hogy idén Pálmai Anna barátnőm is részese lehet ennek, és ő is átélheti ezt az eufóriát, ami az Arénában valószínűleg hatványozottan kerít hatalmába.
Az elmesélt történet igaz, de csak egy kis szelet a nagy egészből. Ezt a kritikát nagyon szívesen visszaszívnánk, ha az albumot követné több másik, melyekben teret kapnának kevésbé ismert arcok, illetve erősebben képviseltetné magát mindaz, ami nem Budapest. Trokán Nóra elég ügyes fotós ahhoz, hogy ne csak a színházi szakma elitjeivel tudjon megtölteni és eladni egy albumot, mert remekül elkapott pillanatai akkor is erősek, ha fotóin egy kevésbé ismert színész szellemül éppen át. Összességében ez egy remek album, szerencsés együttállás, hogy Trokán Nórit Londonban megtalálta az ötlet. A Mielőtt a könyvespolcok egyik ékköve lehet. (Borítókép: Trokán Nóra)
Trokán Nóra 2017 március 09. csütörtök, 8:29 A kecskeméti teátrum művészével a Képmás magazin készített interjút. A Képmás magazin cikkéből: Talán ilyen lenne, ha a Jókai-regény rajzfilmváltozatából ismerős Szaffi megjelenne a kecskeméti Katona József Színházban egy kora őszi délelőtt, a fekete macskájával. Ruganyos léptekkel közlekedne a barokkosan túldíszített falak között, éberen figyelve a sok idegen embert, akik piperecuccokat, lámpákat és miegymást pakoltak szét mindenfelé. Néha mosolyogva villogtatná fekete szemeit, aztán egyszer csak fogná magát, és felpattanna a lovára. Ahogy állítólag a minap meg is tette Trokán Nóra a két próba közötti üres órákban. Csak hát macska helyett őt egy kis fekete puli követi mindenhová: Bogyó. – Távol áll tőled ez a hasonlat, vagy azért van benne némi igazság? – Van ilyen állapot, igen, de azért tudok disztingválni. Nem jellemző rám, hogy nyűgös volnék. – Nem is afféle hisztis művésznő-allűrökre gondolok, inkább arra, hogy kicsit szabadabbnak – óvatosan mondom, hogy öntörvényűbbnek – tűnsz, mint ahogy lányoktól megszokta az ember.
Kíméletlen az anyjával, akivel annak halála pillanatában sem békül, míg teljes vagyonáról le nem mond. Mert mindig "mindent". Hagyja meghalni a gyerekét, aztán Agnest is – és közben vívódik, mert fölméri és érzi a veszteséget. De a parancsa erősebb. Ungár Júlia dramaturg erősen meghúzta Ibsen darabját – és nagy jót tett ezzel, hiszen a belső ismétlésektől, dramaturgiailag tautologikus fokozásoktól nem erősebb, csak hosszabb a mű; így viszont szikár és ritmusos. A színészek száján úgy gördül Kúnos-Rakovszky csodásan síma fordítása, mintha ott ébrednének bennük a szavak. Zsótér finoman játszik velünk, a közönséggel – színe és visszája közt csapódunk. Miközben lenyűgöző és tiszteletet ébresztő Trill játékában Brand megannyi kísértéssel szemben kivívott rendíthetetlensége, amely morálisan biztosan felsőbbrendű a falu egynémely vezetőjének – a bírónak, az iskolamesternek, a többi elöljárónak – a cinizmusánál, félelménél, érdeksérelménél, rendre kibicsaklik az emberi érzelmek, természetes prioritások világában.
Olyanok fordultak ott meg, mint Benedek Miklósék és fiuk, a ma már jól ismert háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibi, akit ott tanítottak meg úszni. " A színészüdülő a siófoki hajógyári szigeten volt, ahol napközben rendesen folyt a munka, reggel 6-kor már dolgoztak a lángvágóval a munkások. "Át kellett menni a hajógyár területén, hogy elérd az üdülő területét. Egy érdekes, elszigetelt világ volt, ahol a kis csapatommal voltak különféle játékaink. Az egyik ilyen, hogy kincseket kellett gyűjteni: amikor elmentek a munkások, akkor beszabadultunk a hajógyárba, elbujkáltunk, konténerekből gyűjtöttük a kincseket, a rugószerű fémforgácsokat. Volt réz, ezüst és arany színű, mindig hasonlítgattuk, kié ér többet… A másik nagy játék az István, a királyos volt. Egy nagyon hosszú felfordított csónakot használtunk rámpának, és akkor a tákolt színpadunkon két oldalról jöttünk fel előadni a rockopera dalait, torkunk szakadtából énekeltük, hogy 'Felkelt a napunk, István a mi urunk…' A nagy szerelmeink pedig általában a szomszéd Mahart kikötős vitorlástáboros fiúk voltak… ment a harc, hogy ki melyiket stoppolja le. "