Az eseményről az első két helyezett szerez kvótát a tokiói ötkarikás játékokra. Borítókép: MKSZ
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez! 60' 24-25-re elveszítette a harmadik világbajnoki csoportmeccsét a magyar női kézilabda-válogatott Monetenegró ellen. Végig szoros meccset vívtunk, jól működött a védekezés, és a szélekről is sok gólt lőttünk. De fájóan hiányoztak az átlövések. Itt a meccs összefoglalója. Vége A végén feljöttünk ugyan egy gólra, de Montenegró lepörgette a hátralévő másodperceket. Ez a magyar csapat második veresége a világbajnokságon. Folytatás szerdán délelőtt 11-től Szenegál ellen. hétméteres: bent | Magyarország | 2. félidő Magyarország Klujber Katrin 24 25 Montenegró 59' gól | Montenegró | 2. félidő Katarina Bulatović Nagy gól, és lehet, hogy ezzel el is dőlt. 58' Schatzl Nadine 23 Most belőtte, ami az előbb kimaradt. Izgalmas lesz a vége. 57' 56' Közben nagyon megy az idő. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Djurdjina Jauković 55' Lukács Viktória 22 54' A hajrára össze kéne kapni magunkat. Jelena Despotović 53' 52' Pedig középről nem is próbálkozunk. Tartsák meg ezt a jó szokásukat még pár percig!
Vallomások Erdélyről Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta Sas Péter. Részlet az... Törzsvásárlóként: 512 pont Szállítás: 1-3 munkanap Sztambul Constantinopolis? Bizánc? Sztambul? Kelet nyugati világvárosa, vagy a nyugati civilizáció keleti... 331 pont Életrajz "... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz reám, mint Budapesten... " Hogy... Torockói népművészet A Dr. Kós Károly könyvei. Kós Károly, Szentimrei Judit és Furu Árpád tanulmányait tartalmazó Torockói népművészet című... 684 pont 2-4 munkanap Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Kós Károly Csomafáy Ferenc fotója Született 1919. augusztus 31. Sztána Elhunyt 1996. február 29. (76 évesen) Kolozsvár Állampolgársága román [1] Nemzetisége magyar Szülei Kós Károly Foglalkozása néprajzkutató, muzeológus, egyetemi oktató Sírhely Házsongárdi temető Ifjabb Kós Károly ( Sztána, 1919. – Kolozsvár, 1996. Kós károly művelődési ház. ) romániai magyar néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajzkutatója volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére. Idősebb Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író fia, Kós András (1914–2010) grafikus, szobrászművész és Koós Zsófia (1916–1990) színésznő öccse. Életútja [ szerkesztés] 1931-ben a kolozsvári református kollégiumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, 1935-től 1939-ig pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákja volt. 1939-ben a kolozsvári Református Teológiai Akadémiára iratkozott be, de 1940-től már a kolozsvári, illetve a budapesti tudományegyetem néprajz szakos hallgatója volt.
Székely Nemzeti Múzeum (1911) A Sepsiszentgyörgyön álló Székely Nemzeti Múzeum hasonlóképp tökéletesen egyesíti mindazt, ami miatt Kóst nagyra tartjuk. A felületes szemlélőnek talán csak a népies formák, a hagyományőrzés tűnhet fel, pedig az épület a nemzetközi trendeket épp úgy követte. Sokban emlékeztet például az akkoriban épült Finn Nemzeti Múzeumra (Kós nagy csodálója volt Eliel Saarinen munkásságának, tanulmányt is írt róla később), de szó sincs szolgai másolásról. Úgy töltötte meg székely formával, úgy gyúrta bele a helyi építészet hagyományait, hogy egy cseppet sem lett az egész díszletszerű, vagy épp operettes. A múzeumon főként helyi mesterek dolgoztak, de jelentős munkái közt mégis egyedül itt bukkan fel Zsolnay-cserép, ami kifejezetten extravagánsan hat a puritán népi építészettel párba állítva - anélkül hogy megtörne az épület harmóniája. Kós károly művelődési ház és könyvtár. Wekerletelep központja (1912) A ma szintén Kós Károly nevét viselő tér sokban hasonlít az Álltkerthez. Ez is Zrumeczky Dezsővel közös munkája, s bár itt sem minden épület az ő terveik alapján készült, de alapvetően határozták meg annak kinézetét (annyira, hogy sokan azt hiszik, egész Wekerlét Kós tervezte).
Névadónkról Kós (Kosch) Károly Életrajz Erdélyi magyar építész, könyvművész, grafikus, etnográfus, író és politikus. Temesvárott született 1883-ban négygyermekes postatisztviselő egyetlen fiaként. A temesvári református kollégium elvégzése után a József Műegyetemen mérnöki szakra jelentkezett, majd két év múlva átiratkozott az építész szakra és itt szerzett diplomát. Még egyetemi hallgatóként építészeti felmérő tanulmányutat tett Kalotaszegre. Kezdő építészként különböző építészeti irodákban dolgozott (Pogány Móricnál, Maróti Gézánál, - meghatározó volt Györgyi Dénessel való barátsága), majd a Székelyföld építészetét tanulmányozta. 1910-ben földet vásárolt a kalotaszegi Sztánán, felépítette a nyaralóját (a későbbi lakóházát) és feleségül vette a türei református lelkész leányát. 1914-ben az I. világháború kitörése után a munka nélkül maradt építész Sztánára költözik. 1915-ben bevonultatták a kolozsvári gyalogezredhez, de hamarosan leszerelték a kultuszminisztérium kérésére. Kos művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu. 1916-ban az utolsó magyar királykoronázásra (IV.
Két főtéri ikerház, az egyik kapu és a református templom fűződik a nevéhez, de maga a tér elrendezése, kialakítása is páratlanul tökéletes. Wekerléről többször írtunk már a blogon, sőt egy nem rég előkerült Fortepan gyűjtemény kapcsán hamarosan bővebben is fogunk. Maga a tér pedig állandó példám, amikor azt szeretném elmagyarázni, milyen is egy jó városi köztér. Mint minden ilyen lista, persze ez is elég önkényes, szóval nyugodtan írjátok meg, ti mit látnátok rajta szívesen! ÉVSZÁMNOVELLÁK - 1919, 1940, 1944. A borítóképen a Wekerletelep főtere látható egy 30-as években készült felvételen (Fortepan/Gali-gyűjtemény). Érdekelnek a régi szép házak? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!
Így vall építészetéről: " a divatos közép-európai szecessziós és a hazai úgynevezett tulipános magyar stílustörekvések mellőzésével, a korszerű építészet magyar stílusváltozatát a magyar építőhagyományok alapján és a magyar nép építő-formáló gyakorlata szellemében igyekeztem kialakítani ". 1944-ben sztánai házát kirabolták, részben elpusztították, emiatt beköltözik a családjával Kolozsvárra a testvéréhez. Itt kezdte újra az életet a semmiből, az újjáalakult Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnök-igazgatója. 1945-46 -ban a Magyar Népi Szövetség elnöke, 1946-48 között nemzetgyűlési képviselő. 1945-ben a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára. 1948-49 munkatársa a Világosság c. lapnak. 1977-ben Kolozsvárott hunyt el.