- Új Mezőgazdasági Magazin: Információk, érdekességek, újdonságok a mezőgazdaság háza tájáról, de nem csak a mezőgazdaságból élőknek. - Vidám vasárnap: A Hit Gyülekezete interaktív istentisztelete. - Világhíradó: Hírek a világ minden részéről. - #Bochkor: Közéleti és bulvár talkshow Bochkor Gáborral és sztárvendégeivel.
Kövessen minket élőben! Már online is követheti adásainkat, minden hétfőn, szerdán és pénteken 19:00 órától Korábbi adásaink
Az ATV Televízió csatornáról bővebben ATV Spirit a közérzeti televízió. Híradók, sorozatok, vetélkedők. Az új adóval az ATV a fiatalok felé szeretne nyitni, a csatorna programján szórakoztató műsorok és sorozatok kapnának helyet, míg a jelenlegi ATV hírcsatorna lenne. Az ATV Spirit az ATV társaságának, az AGRO-TV-ATV Zrt. -nek a 2019. január 8-án indult szórakoztató csatornája. A csatorna hangja Lutter Imre, az ATV csatorna hangja. Az ATV vezérigazgatója 2018. augusztus közepén jelentette be a Hetek c. ATV online adás: ATV ÉLŐ online adás. lapnak adott interjúja alapján, hogy a társasága egy új szórakoztató csatornát indít. Az ATV Spirit sugárzási engedélye csak Magyarország területére szól, földi antennás, kábeles és műholdas disztribúcióval, IPTV használatával is. Napi 24 órában sugároz majd. A programkínálat 100%-ban megvásárolt tartalmakból áll ''majd'', széles kategóriakínálattal: gyermek, humor, sorozat, film, dokumentum, valóságműsor ''(úgynevezett: reality show)'', valóságműsor dokumentummal ''(úgynevezett: doku-reality show)'' kert és barkácsolás, zene, talkshow, gameshow, sport, telenovella, életmód, gasztro.
A tudáshoz való szabad hozzáférés a nyilvánosság elengedhetetlen feltétele. Ennek a gondolatnak a jegyében bocsátjuk útjára a hazai és külföldi érdeklődő nagyközönség számára a budai vár helytörténeti és építészeti emlékeit összefoglaló internetes adatbázisunkat. Budapest, 2013. december 9. Dr. Bodó Sándor Dr. Fodor Pál a BTM főigazgatója az MTA BTK főigazgatója
A budai várnegyed két végén immár több mint fél évszázada a kultúra és a tudomány intézményei kaptak otthont. A második világháború után, a romjaiból újjászülető várpalota épületeiben a jelenlegi Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, majd később az Országos Széchényi Könyvtár, míg a polgárváros egykori palotáiban a Magyar Tudományos Akadémia humán és társadalomtudományi kutatóhelyei helyezkedtek el, lassan-lassan belakva hazánk talán legismertebb helyszínét, mely szépségével és történelmi emlékeivel időközben méltán vált a világörökség részévé. A budai várhegy természetes kilátóként magasodik fővárosunk fölé; de nem csak a jelent láttatja – műemlékeivel, kőbe zárt történelmével múltunknak is hű tükörképét nyújtja. Hozzá kapcsolódó tudásunk mindannyiunk közös öröksége, melyet nemzedékek adtak és adnak át egymásnak. Modern korunk a számítógépek világa: a nap mint nap ránk zúduló információk sodrása vetekszik a Dunáéval. Nem könnyű eligazodni közöttük, éppen ezért a rendelkezésre álló adathalmazokat feltárni, rendszerezni és a megszerzett ismereteket a legszélesebb körben terjeszteni az egyik legfontosabb kötelessége az örökségvédelemmel és a történelmi múltunk művelésével hivatásszerűen foglalkozó kutatóknak.
Fotó: MTI/Kovács Tamás Orvosi lézerrel tisztítják a Lánchíd budai oroszlánjait Hamarosan befejeződnek a Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánok restaurálásának műhelymunkái. Az egyenként több mint tíztonnás szobrokat megtisztították, kijavították, a hiányzó részeiket pedig pótolták, így előreláthatólag az ősszel megszépülve térhetnek vissza a helyükre – olvasható a közleményben. Mint írják, az újpesti műhelyben dolgozó restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. Nem építettek be tehát olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része. A koncepcióhoz tartozott az is, hogy az oroszlánok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek. A tájékoztatás szerint a szakemberek a budai oroszlánok restaurálásához is nekiláttak. Megtisztították és fertőtlenítették a szobrokat, a hibák aprólékos feltárása ugyanakkor még nem ért véget.
Több helyen térré bővítették az utcák találkozását: ekkor keletkezett a Szentháromság tér és a Szent György tér. Megszüntettek több kis zsákutcát. A szerzetesrendek épületegyütteseinek kialakítása során számos kisebb telket vontak össze és középkori házmaradványokat bontottak le, hogy helyükön nagy kiterjedésű, a városképet is jelentős mértékben alakító templom- és kolostorépületeket emeljenek. A várfalak és bástyák helyreállítását szintén sürgős feladatnak tekintették, s ez lényegében a középkori szerkezet megőrzésével ment végbe. Az erődítmény teljes újjáépítése évtizedekig eltartott, a legnagyobb rondellák esetében csak a 18. század közepén fejeződött be. Mivel a település megőrizte erődítés jellegét, számos katonai rendeltetésű épületet emeltek: kaszárnyákat, élelmiszerraktárt, fegyvertárat és katonai kórházat. Ilyenekkel városszerte lehetett találkozni, de leginkább a Szent György téren összpontosultak: itt állt a főőrség háza, a fegyvertár, az ágyútelep és több kaszárnya, majd 1786-tól a magyarországi főhadparancsnokság épülete.