Polgármesteri Hivatal Ügyfélfogadása 8638 Balatonlelle, Petőfi u. 2. Tel. : 06-85/554-930, Fax: 06-85/554-942 Hétfőn: 8. 00-12. 00 óráig Kedden: 13. 00-16. 00 óráig Szerdán: 8. 00 óráig és 13. 00 óráig Csütörtökön: nincs ügyfélfogadás Pénteken: 8. 00 óráig Polgármester fogadónapja Minden szerdán 8. 00 óráig. Polgármesteri Hivatal, Balatonlelle - Balatonlelle (Polgármesteri hivatal: Polgármesteri hivatal). Alpolgármester fogadónapja Minden hónap második hétfőjén 14. 00 órától 16. 00 óráig Jegyző fogadónapja Minden kedden 8. 00 óráig.
8638 Balatonlelle, Petőfi u. 2 Megye: Somogy Telefon: +36 85 351-461 Fax: +36 85 350-297 E-mail: Polgármester neve: Kenéz István Imre Polgármester telefon: +3685351461 Polgármester fax: +3685350297 Polgármester e-mail: Jegyző: Dr. Mandik Enikő Jegyző telefon: +3685554932 Jegyző fax: +3685350297 Címkék: balatonlelle, 8638, megye, somogy Helytelenek a fenti adatok? Küldjön be itt javítást! Polgármesteri hivatal és még nem szerepel adatbázisunkban? Ügyfélfogadás, elérhetőségek - Balatonföldvár Város hivatalos weboldala - Balatonföldvár Város Hivatalos weboldala. Jelentkezzen itt és ingyen felkerülhet! Szeretne kiemelten is megjelenni? Kérje ajánlatunkat!
Körzetszám Telefonszám Kíváncsi egy telefonszám tulajdonosára? Telefonszám kereséshez adja meg a körzetszámot és a telefonszámot. Kérjük, ne használjon 06 vagy +36 előtagokat, illetve kötőjeleket vagy szóközöket. Kíváncsi egy személy telefonszámára? A kereséshez adja meg a keresett személy teljes nevét és a települést ahol a keresett személy található. Polgármester hivatal Balatonlelle - Telefonkönyv. Kíváncsi egy cég telefonszámára? A "Mit" mezőben megadhat szolgáltatást, cégnevet, vagy terméket. A "Hol" mezőben megadhat megyét, települést, vagy pontos címet. Bővítheti a keresést 1-100 km sugarú körben.
Köszöntöm Önöket a Balaton-part egyik legszebb üdülővárosának honlapján. Balatonlel le egy vidám, gondozott kisváros, mely számtalan látnivalót kínál az idelátogató vendégeknek. Városunk évről évre szépül, korszerű sz olgáltatásokkal gazdagodik, míg gondosan őrzi és ápolja a múlt emlékeit, felelősséggel tervezi, építi a jövőt. Ismerjék meg településünk vendégszerető lakóit, fedezzék fel városunkat! Ebben kívánunk segítséget nyújtani honlapunkkal. Balatonlelle polgármesteri hivatal nyitva. Kívánom, érezzék jól magukat nálunk, szerezzenek kellemes tapasztalatokat, élményeket, vigyék jó hírét városunknak! Kenéz István polgármester
Rovat Rovatok – 0 db találat
(Azért a bili mellettünk van, az ülés alatt. ) Máté már nagyfiú, aki végre azt is megértette, hogy az autópályamatrica csak egy virtuális valami, és nem ragaszthatja be az albumába. Szóval minden a legnagyobb rendben, a tízórai is kéznél, az szibarack apróra vágva a dobozban. Na, erre összefut a nyál a számban. Hát igen, csak én nem reggeliztem. Mint oly sokszor. Nem, a gyerekéhez soha nem nyúlok, a gyomrom viszont megállás nélkül morgonckodik. Csak én hallom, mert a kocsiban hangosan szól a Foo Fighters, ha már a koncertre nem jutottam el. Helyette persze házi koncert otthon is volt azon az estén, hiszen a "Nálatok, laknak-e állatok" cím cd, ha nem is rockzene, de jól lehet ugrálni erre is, igaz az az ágyon a gyerekkel. Kotorászok a táskámban, mire a férjem ijedten kérdezi, otthon hagytunk-e valamit. Á, semmit, vágom rá, és akkor végre belesimult a kezembe a megoldás. Dióssy Klári | hvg.hu. A CSOKI! Apró kis kocka, elfér a tenyeremben, így Máté sem látja, de jobb is, mert elkunyizná. Igen, eszik csokit, st a múlt héten egy nyalókával is gazdagodott a finomságos fiók.
És akkor csak öleled a gyerekedet, és nem tudsz megszólalni. Akkor értettem meg, hogy sokkal többet tudnak a gyerekek, mint azt valaha gondolnánk... PM: Hogy tudtad ezt végigcsinálni? DK: Nem tudom. Meg azt sem, hogy hogyan tudok beszélni róla, mert most is remegek belül. Az ember sokkal több mindent elbír, mint amiről azt hiszi, hogy elbírja, ez beigazolódott. Másrészt menni kellett a mindennapokban, érte! PM: El tudtad engedni őt? ORIGO CÍMKÉK - Dióssy Klári. DK: Az igazság az, hogy az ember egyszer csak eljut egy olyan pontra, hogy felfogja, és végül ki is mondja önmagának: elengedem. Ez sokkal nehezebb, mint utána elfogadni a dolgot. Hiszen a húsod-véred, és az ember a gyerekét szereti a világon a legjobban, és mégis azt mondtam neki: menj el, kicsikém, hogy jobb legyen! Amikor szülőként ezt megtettem, akkor egy kicsit azért jobb lett. Éreztem, hogy ő már jó helyen van. Mostanra sem tudok múlt időben beszélni róla, mert nekem két gyerekem van: egy kisfiam, és egy égi kislányom. PM: A kisfiad, Máté tud a nővérkéjéről?
Bennem pedig egyre gyűltek a kérdőjelek, közben pedig csak öleltem, szeretgettem, és próbáltam segíteni rajta. PM: Mikor derült ki, hogy nagy a baj? DK: Egy novemberi nap volt, az ember még arra is emlékszik, hogy milyen ruhában volt. Ott ültünk, és ledöbbentünk, amikor kimondták, hogy akkut Limfoid Leukémia. Olyanokat nem mondtak, hogy meddig fog élni, mert ilyet egy orvos nem mondhat. És persze, az első ő, de ilyenkor azonnal lepereg előtted az egész életed: hogy lesz, mi lesz, miből élünk? Kórházba kell menni, Úristen! [origo] Hírmondó. A betegsége kemény két év volt. Amikor ülsz egy sámlin a kórházi ágya mellett, és fogod a branült, hogy ki ne csússzon a pici kezéből, mert gyerek, és nem tud rá vigyázni. De ha félremegy a citosztatikum, akkor ott halhat meg. Ez a kép maradt meg legerősebben: ahogy éjszaka, egy sámlin ülve fogom a kislányom csuklóját. És eközben ő iszonyatosan bölcs lett: bár nem beszélsz egy 3 éves gyerekkel a halálról, volt olyan, hogy a kis vénáját már alig találták, és Adél akkor ott ült a kezelő asztalon rémülten, és azt kérdezte: anya, ugye tudod, hogy meg fogok halni?
Most az is eszembe jut, ahogy a doktor nénink megkérdezte egyszer, eszik-e az akkor egyéves kisfiam csokit, és nem tudtam mi lehet a jó válasz. Míg hezitáltam, rávágta: minden gyereknek enni kell csokit! A tenyeremben most közben olvadni kezd az édesség. Mennyi ideje is lehet ott, a "szeretettel Klárinak" felirat is kopott, fakó. Talán hónapok is elteltek már, hogy Kriszta, a szerkesztm egy reggel a kezembe nyomta. Persze, megehettem volna akkor, ki tudja már miért nem tettem. Ahogy azóta sem. Vagyis, de nagyon is tudom. Valahogy mindig a nehéz helyzetekre tartogattam, vagy a még annál is nehezebbekre. Megehettem volna, amikor a kicsi lázasan szuszogott mellettem, amikor szorongtam, hogy abba az oviba vegyék fel, ahová szeretném, vagy amikor anyukámat mtötték. De nem. Most sem ez a pillanat jött el, hiszen mire ezt végiggondolom, begördül az autó Kunszentmártonba a szüleimhez, és megérezem a frissen sült pogácsa illatát, Az életment csoki így most is visszacsúszik a kezembl a táskába.