Az agyat kiszedik a koponyából, de minden mást érintetlenül hagynak (igen, többek között a szemet is). A fél fejeket ezután lobogó vízbe dobják, amelyben különféle fűszerek és fűszernövények vannak: só, bors, babérlevél, kakukkfű, tárkony, hagyma, répa, stb. A megboldogul állat életkorának függvényében egy-másfél órán keresztül főzik, közben leszedegetik róla a keletkezett habot. Vigyázni kell, nehogy túl sokáig fortyogjon és a hús lejöjjön róla, mert akkor elvész a komplett fej varázsa. Ezt követően kiszedik, s vagy azonnal tálalják, vagy hűtőszekrénybe teszik és később hidegen fogyasztják. A garnírunggal nem szarakodnak túl sokat: egy adag krumplipüré és sütőtök, esetleg apróra vágott marharépa köríti a szomorú szemű, kicsit vicsorító fejet, amin meglepően sok hús van. Hétköznapi hősök. Bevallom, elsőre kevésnek tűnt (majdnem kettőt rendeltem magamnak), de aztán (pár szelet kiváló, friss rozskenyérrel és egy pohár száraz spanyol vörösborral) pont elégnek bizonyult. Persze mindent megettem róla: a pofahúst, az ajkakat, a fülét, a nyelvet, a szemet, sőt, még a takonycsontnak nevezett összetevőt is (ez valójában egy mirigy, nem csont!
), ami az izlandi birka esetében nem keserű, mint a kontinentális állatoknál, hanem kifejezetten ízletes. Ha Izlandon jársz, és ha van benned egy kis bevállalós merészség, ki ne hagyd a perzselt birkafejet. Háromszázezer izlandi nem tévedhet.
A vírust ekkor átnevezték HK-S1 névre, amelyben az S=Servator név lett, amely az élet megőrzésére utalt. A tudósokat azonban nyugtalanította ez a vírus. Ugyanis ha a vírus célja, hogy a halál beállta után is terjesztővé válhasson az áldozat 40-70 óráig, akkor meg kell vizsgálni mi lett St Etien lakosságával illetve azokkal akik érintkeztek vele. A vizsgálatból kiderült, hogy a holttesteket 40 órán belül elhamvasztották, ez a veszély elhárult, viszont a névjegyzék átvizsgálása után kiderült, hogy nem minden holttestet gyűjtöttek be. A hivatalos adatok szerint 227 lakosa volt St Etien-nek, de csak 224 holttestet gyűjtöttek be. Eddig ezzel nem is foglalkoztak.
Az államfő köszöntőbeszédében azt mondta, államalapító királyunk ünnepén évről – évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel – tudatosan vagy észrevétlenül – sokak boldogságát, boldogulását szolgálják. Kiválóságuk abban áll, hogy sosem elégednek meg a meglévő tudással. Ők ismerőssé akarják tenni az ismeretlent. Magasra teszik a mércét. Roska Botond neurobiológus kapta a Szent István-díjat | 24.hu. Minden idegszálukkal fejlődni, gyógyítani, oktatni vagy alkotni akarnak. A Szent István Rend is ezeknek az értékeknek a tiszteletéről szól. Hogy kinyilvánítsuk, mit tartunk fontosnak. 2014-től a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora. 2018-tól a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of Ophthalmology Basel – IOB) egyik alapító igazgatója. Idén nemcsak a magyar elismerést, de a Nobel-díj előszobájának tekintett Louis Jeantet-díjat is megkapta munkájáért. A Roska-féle módszer igazi interdiszciplináris (azaz több tudományágat átfogó) kutatásokon alapul, és reményt adhat rengeteg embernek, akik látásromlással vagy vaksággal küzdenek.
Roska Botond 1969. december 17-én született, s hamar eldőlt, hogy a tudományos pályán teszi meg első lépéseit. Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska Tamás Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök volt, ennek ellenére Botond eleinte a művészeti pálya iránt érdeklődött. A nyolcvanas évek végén csellózni tanult a Zeneakadémián, ezt követően váltott a természettudományokra. 1989-ben a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán kezdte meg tanulmányait. 1991-ben az ELTE matematikus karára is beiratkozott, 1995-ben summa cum laude minősítéssel általános orvosi diplomát szerzett. 1995 és 2002 között a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen Frank Werblin vezetésével folytatta neurobiológiából PhD-tanulmányait, 2002-ben PhD doktori fokozatot szerzett. Drága szerettünktől 2020. július 2-án, csütörtökön 10. 00 órakor veszünk búcsút a lakiteleki Köztemetőben, református vallás szerint. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. Több millió vak embernek ad reményt – ezért kapta meg Roska Botond a legmagasabb állami kitüntetést | 24.hu. Mátrai Ildikó ~ Ferencz Ildikó egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Vízellátási és Csatornázási Tanszék oktatója 2020. június 22-én, 56 éves korában elhunyt.
Ő és csapata ugyanis kifejlesztett egy olyan oltást, ami gyakorlatilag nagyjából az összes vakságra gyógymód lehet, már csak az a kérdés, mennyire lesznek sikeresek a klinikai kutatások. Herczegh Anita, az államfő felesége gratulál Roska Botondnak. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI A magyar kutató módszere egy olyan génterápiás oltás, ami szintetikus vírust juttat a szervezetbe. Ez a vírus képes olyan génterápiás hatóanyagokat szállítani, amelyek kifejezetten a hibás géneken fejtik ki a hatásukat, a többi működésébe pedig egyáltalán nem szólnak bele. Az igazi kihívás ugyanis ez: megtalálni azt a gént, vagy azokat a géneket, amelyek meghibásodtak, és a látásromlásért vagy vakságért felelnek. Dr roska botond felesége edina. A szem vizsgálata már annyira nem kihívás: bár az elhunyt donorokon végzett kutatások nem túl egyszerűek, akár Roska csapata is képes egy Petri-csészében bármilyen vér- vagy bőrsejtből retinát felépíteni. Roska szerint még azon is lehet segíteni, akinek a komplett látóidege hiányzik, tényleg csak pénz kérdése a megoldás.
A Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE TTK felsőbbéves hallgatói valamint a TMB tudományos ösztöndíjasai és nappali szakmérnök hallgatók számára.