Tokaji Istvánné Bözsi mama emlékére! Nyugodj békében mama! - YouTube
Karászi mama (Szoták Istvánné) Született: 1931. 5. 29., Nyirkarász, Meghalt: 2004. 6. 9., Kisvárdai kórház Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el, Keresem a lelkemet, de van, hogy nem felel, Van, amikor ringat lágyan, és van, hogy elsodor. Nyugodj békében Mama, Emléked Szívünkben örökké él! "A fájdalom senkit nem kímél. Öl, butít, nyomorba dönt. A fájdalom a por, melyből a főnixmadár feltámad, benne kezdődik az újjászületés. Életet lehel az élő halottakba. Megtanít rá, hogy nem létezik abszolút igazság és abszolút hamisság. Megtanítja az élőknek, hogy ne legyenek biztosak semmiben, amit ismernek. Alázatossá tesz. Beárnyékol. Megfeketít. Kivilágosít. A bánat új embert farag belőled, ha közben nem pusztulsz bele. " "Annyira fáj, hogy el sem mondhatom Nem látom többé, nem is hallhatom. Hiába érzem Őt itt belül élénken, kezét felém nyújtva esdőn, félénken. Mardos a kín, hogy meg nem menthettelek, s mikor elmentél nem fogtam a kezed! "
Nyugodj Békében, Mama! - YouTube
Örömben azért, hogy viszontláthattuk a Lecsófalvi tanfolyam résztvevőinek gyéren előforduló maroknyi csapatát, szaktanácsadóinkat, gyakorlatvezetőinket és szeretett csókos ajkú atyai barátunkat, xy elvtársat. Szomorúságban pedig azért, mert nem volt megfelelő a tanfolyam résztvevői között az édenkerti egyensúly, a megfelelő ivararány. Kb. 5:1 az erősebbik nem javára. TISZTELT GYÁSZOLÓ MŰVÉSZETI KÖZREMŰKÖDŐK! A tanfolyamunk 19.. április 15. – én 10 órakor született hosszas, egy éven áttartó vajúdás közepette a Cibakházi Peszterce nevét viselő Művelődési Központban és mindjárt az első napon elkezdett dolgozni. Mivel kötelező a 8 órás munkaidő, ezért minden reggel 8 órától délután 16 óra 50 percig szorgos munkáskezek formálták, irányították az újszülött első lépéseit. Az újszülötteket szigorú szülői felügyelet alá helyezve szekciókba tömörítették, hogy ez által ne zavarhassák egymás munkáját kisded játékaik közben. Az éber szülők, (szekcióvezetők, gyakorlatvezetők) szigorúan nézték az órájukat, és nem engedték az aprójószágokat munkaidőben elcsatangolni.
"Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye, aki akarja. " 170 éve, 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal. A Magyar Kurír című lap 1825-ben hozta a következő hírt: "Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. " El kellett hinni, hiszen 1827-ben már ki is épült – fa oszlopokon – a Pest-Kőbánya közti, 7, 6 kilométeres, ló vontatta lebegő vasút, amely 45 tonna terhet két lóval szállított. Bár a vállalkozás a sok műszaki gond miatt megszűnt, az országgyűlés 1825-27-ben 13 vonalat jelölt ki a fő vasutaknak, s 1836-ban meghozta az első vasúti törvényt is. Az első (ló)vasutat Pozsony és Nagyszombat közt tervezték, az 50 kilométer hosszú vonalat Hieronymi Ferenc kivitelezte, a Bazin-Szentgyörgy szakaszt 1840-ben adták át. Index - Belföld - Orbán Viktor: Megőrizzük a békét és a szerb–magyar barátságot. Az első igazán jelentős, immáron hagyományos vasúti pályát Pozsony és Nagyszombat között 1846. június 1-jén nyitották meg. Az osztrák Sina pénzcsoport a Duna jobb partján Bécs-Győr és Bécs-Trieszt vonalakat tervezett, ezekre előmunkálati engedélyt is kapott 1836-ban.
Ennek mind műszaki, mind üzleti okai voltak. A vállalkozásnak a nyereségességhez napi két, 10 kocsis fordulót kellett volna teljesítenie, ehhez pedig 24 kocsira lett volna szükség. Ezzel szemben csak 11 volt ebből, és ez is sokszor kihasználatlanul állt, mert a kőbányai vállalkozók nem szerették volna kiadni a kezükből az építőanyag szállítását, ezért jóval a vasút árai alá ígértek. Műszaki gondok, balesetek A vasút mindemellett több műszaki problémával is küzdött. A puhafa szerkezet gyorsan romlott, állandóan javítani kellett. A 11 kocsiból általában három mindig javítás alatt állt. Fél év alatt a szerkezet karbantartására 1500 forintot kellett költeni és összesen csak 4800 tonna terhet szállítottak el. A kocsiknak konstrukciós problémájuk is volt: A két oldalt lógó kocsi között helyezkedett el az a közös rész, amely a négy kereket magába foglalta, és ami tulajdonképpen a szorosan egymás mellé helyezett két sínen futott. Csakhogy mind a négy kerék függőlegesen állt, oldalirányban semmi tartást nem adtak, és a kocsik ennek következtében erős szélben belengtek, emiatt több baleset is történt.
1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát, mely két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával, Pest és Vác városa között készült el. Az első – magántőkéből épített – vonalat hamarosan követte a Pest–Szolnok vasút megépítése, hogy aztán a neoabszolutizmus, majd a dualizmus idején folytatott építkezések nyomán a sínek a századfordulóra behálózzák a teljes történelmi Magyarországot. A modern közlekedést megteremtő vasutat nem a modern ipari forradalom találta fel: az már legalább a 16. század óta létezett mint a bányászok egyik leghasznosabb segítőtársa. A vasútépítés gyakorlati alapjait – a sínpárt, a talpfát – eredetileg az ércek szállításának könnyítésére használták, és az emberi közlekedésre szolgáló jármű fejlesztése is ezen elgondolások alapján indult meg. A Surrey Iron Rail nevű londoni társaság 1803-ban építette meg az első lóvontatású kocsikkal felszerelt pályát, melynek példája aztán két évtized késéssel eljutott Magyarországra is. Itt a Kőbányán épített vasút jelezte a közlekedésben bekövetkező forradalmat, az állati erővel működő eszközt azonban érdeklődés hiányában egy év után, 1828-ban kivonták a forgalomból.