A dominancia 5. Politika, együttműködés, elosztás 5. 5. Másodrendű szövetségek 5. 6. Szexualitás, szülői gondoskodás, család chevron_right 6. A szinkronizációs készség 6. Empátia, imitáció, hipnózis, ének, zene, tánc 6. A szabálykövetés 6. Nevelés, tanítás, fegyelmezés, szociális szerepek chevron_right 7. A konstrukciós képesség 7. A konstrukció és az elme 7. A kommunikáció és az emberi nyelv 7. A nyelv eredete chevron_right 8. Kulturális evolúció 8. A csoportorganizmus 8. A nyelvek eredete 8. A kulturális evolúció fázisai 8. A csoportszövetségek 8. Az ideák evolúciója chevron_right 9. Élet a megapopulációban 9. "Megszaladási" jelenségek 9. Egytagú csoportok chevron_right Függelék Irodalom Kiadó: Akadémiai Kiadó Online megjelenés éve: 2016 ISBN: 978 963 05 9805 7 DOI: 10. 1556/9789630598057 A modern társadalomban élő ember egyre jobban érdeklődik az emberi természet és a társadalom kialakulásának, működésének tudományos vizsgálata iránt, mert ilyen módon szeretne választ kapni a saját problémáira és szűkebb-tágabb közösségének megoldatlan kérdéseire.
Az ember evolúciója teljes egészében nem feltárt terület. Az egyre újabb és újabb régészeti leletek - néhány paleontológus véleménye ellenére - paradox módon nemhogy csökkentették, inkább növelték az emberré válás konkrétabb kérdései körüli bizonytalanság. Az emberré válás vagy emberi evolúció alatt azt az evolúciós folyamatot értjük, amely során a Homo Sapiens, azaz a mai ember kialakult emberfélék (hominidák) őseiből. A folyamat széles tudományos vizsgálódás tárgya, amelynek célja feltárni és megérteni ezt a folyamatot. Az ember evolúcióját számos tudományág tanulmányozza, többek között a genetika, az antropológia, a pszihológia, az etológia és a nyelvészet is. Az ember és a mai élővilág minden egyes faja közös ősökkel rendelkezik, a különbség ebben csak annyi, hogy ez a közös ős mikor élt, és az evolúciós elágazástól milyen irányú és milyen mértékű változások történtek az ágakon. Az állatvilágban legközelebbi rokonaink az emberszabású majmok, ezeknek is az afrikai ága. Az ember tehát a közkeletű félreértéssel ellentétben nem a mai majmoktól származik, hanem a majmok valamennyi típusának és az embernek közös őse volt, és a közös ősök közül az utolsó az afrikai emberszabású majmoknak és az embernek is őse volt.
Valószínűnek tartom, hogy az emberi agy, amely mindeddig hatékonyan tudott alkalmazkodni a változásokhoz, a jövőben is képes lesz erre" – mondja Bruce Lahn (University of Chicago), a kutatások vezetője. Az evolúció nem a fajok szintjén zajlik, hanem a populációk szintjén: néhány egyed valamilyen előnyös genetikai mutáció birtokába jut, ami növeli a túlélési esélyeiket, majd az utódaikét is, végül a mutáció elterjed az egész populációban. "Jelenlegi kutatásunk során két ilyen példát sikerült találnunk. Mindkét esetben egy olyan gén új változatának az elterjedését figyeltük meg, amelyek az agyméretet szabályozzák. Az új génváltozatok elterjedésének láthatóan kedvezett a természetes szelekció" - mondja Lahn. Egyes vélemények szerint az evolúció fittyet hányva a nyugati életforma védő hatásaira, továbbra is alakítja az emberiséget. A San Diego-i University of California biológusa, Christopher Wills szerint az olyan tulajdonságok, mint az "éles elme" és a "pénzgyűjtési képesség" jelenleg nagyon sok előnyt jelentenek hordozóiknak, így hozzásegítik őket ahhoz, hogy több gyermekük legyen, azaz sikeresebben vegyenek részt a genetikai fennmaradásban.
Ő k azonban nem az ember közvetlen elődei, mert evolúciósan zsákutcának bizonyultak Homo-vonal legelső elágazása a Homo habilisnél korábban, mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt történhetett, és Afrikában zajlott le. A 2, 8 és 1 millió évek között Afrikában élt Paranthropusok, szintén az emberré válás kihalt mellékágát képviselik. Az emberszerűek (Hominidae) ma ismert legősibb formái, a 4–5 millió évek között élt Ardipithecus és az Australopithecus anamenis már felegyenesedve, két lábon jártak. Az Australopithecina az emberfélék családján belül a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportja, amelyhez az Australopithecus és a Paranthropus nemek tartoznak, míg a velük rokon másik csoportot az ember neme alkotja. A csoport elméleti szempontból nagyon jelentős. Tanulmányozásuk, s a velük kapcsolatos paleoantropológiai elméletek megalkotása, aktívan művelt, fejlődő, ám egyúttal bizonytalanságokkal terhes kutatási területet jelent. Számos maradvány ismert, ám egyrészt ezek nem elegendőek egy biztos kép kialakításához, másrészt, már-már rendszeresnek nevezhető jelleggel, újak kerülnek elő, s ezek gyakran megingatják a népszerűbb, valószínűbbnek tartott elméleteket is.
Az Ectopolis Magazinon belül mindig is sokat foglalkozunk a legkülönbözőbb irodalmi műfajok, vagy tematikák evolúciós fejlődésével, ami nem véletlen. A feldolgozások, és franchise-szériák korában az alkotók – legyen szó írókról, vagy filmes szakemberekről – óhatatlanul is újra és újra felhasználnak, vagy még inkább elhasználnak bizonyos toposzokat, mely nem feltétlenül tesz jót az adott műfajnak. A horror kapcsán különösen szembeötlő a dolog, hiszen az elmúlt években sorra jelennek meg filmek, sorozatok, és regények, felbukkannak ugyan eredeti nyelvű rendezők, mint Ari Aster, vagy Jordan Peele, sőt, Stephen King és másodvirágzását éli mostanság, ám zömében nem történik más, mint az akár sok száz éves sablonok ötlettelen rotációja, ami nem csupán sekélyessé tesz egy a saját irodalmi és filmes elismeréséért évtizedek óta véres harcban álló műfajt, de sokkal nagyobb probléma, hogy rosszul adaptálja ezeket az ötleteket a jelenkor viszonyai közé.
"A Red Baronnál a motor átadásával nem befejeződik a kapcsolat a vevővel, hanem valójában akkor kezdődik. " Múlt számunkban Pusztai Gáborral, a Yamaha hazai értékesítési vezetőjével beszélgettünk, és azon a beszélgetésen elhangzott egy érdekes mondat, mely szerint az elmúlt év egyik legsikeresebb Yamaha-dílere a győri Red Baron üzlet volt. Aki ismeri a hazai motorkerékpáros piacot, annak itt és most azt a kérdést kell feltennie, hogy: – Jééé, a Red Baron? Majd rögtön hozzá kell tennie, hogy: – De hiszen a Red Baron egy használtmotor-kereskedés… És itt jött a felismerés, hogy mióta utoljára írtunk a cégről, azóta felnőtt egy motoros generáció, de minimum generációnyian kezdtek motorozni. Olyanok, akiknek már nem feltétlenül egyértelmű a Red Baron üzletek piaci szerepe. Márpedig a Red Baron üzleti modellje egyedülálló a világon. Palotási Péter: – Az 1972-ben a japán Hitoshi Sugiura által alapított vállalat, a Yamaha Auto Center üzletei Red Baron néven lettek ismertek, bár maga a cég csak 2004-ben vette fel ugyanezt a nevet.
Forintos Pétert rengeteg szál köti Japánhoz, ám amikor választás elé került, mégis hazatért, és egyedi motorkereskedést nyitott. Aki alig néhány évvel a rendszerváltás után Red Baron, azaz Vörös Báró névvel céget alapít Magyarországon, az vagy nagyon bátor, vagy egyszerűen nem hisz az előítéletekben. Forintos Péter, aki 1996-ban Törökbálint határában egy háromméteres vörös, bajuszos, bukósisakos óriásfej alatt kiépítette az ország jelenleg legnagyobb márkafüggetlen motorkerékpár-kereskedését, kicsit persze tartott attól, hogy az elnevezés hátrányára válhat. A motoros berkekben jól ismert cégnév azonban csak idehaza cseng furcsán, Japánban – ahonnan valójában származik – egy nagy múltú ottani motorkereskedő hálózat viseli ezt a nevet. TABUTÖRÉS. Sok százezer kilométert kellett megtennie a Külkereskedelmi Főiskola spanyol-japán szakán végzett Forintos Péternek, amíg a Red Baron Hungary Kft. ügyvezető igazgatója lett, karrierjét ugyanis Japánban kezdte. Ma sem számít szokványosnak, hogy egy fiatal kereskedő, friss diplomájával a zsebében, egy japán társaságnál pályázza meg élete első állását.
Használt motor bemutató a Red Baron-nál. YAMAHA XJ 6 Azonosító: 01240003 - YouTube