(eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. ) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus. A nagy presztízsű díjat az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért vehette át. A tudóst Herskó Ferenc néven anyakönyvezték 1937-ben. Karcag városából Izraelbe települt át 1950-ben, az orvosi diplomáját 1965-ben szerezte. (Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8. ) magyar származású Nobel-díjas osztrák orvos, egyetemi tanár. Várpalotai zsidó családból származott. Édesapja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Bécsbe. Bárány Róbert már Bécsben született, s bár a sors sok helyre sodorta, a magyar tudományos élettel soha nem volt intézményes kapcsolatban. (Georg von Békésy) (Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, Hawaii, 1972. június 13. ) magyar származású Nobel-díjas biofizikus. Magyar Nobel Díjas Tudósok. 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért". Békésy György 1899. június 3-án született Budapesten.
Felfedezésének eredménye az lett, hogy sikerült új üzemanyagokat, benzinfajtákat előállítani, jelenlegi kutatásai pedig már egy jóval gazdaságosabb, környezetkímélőbb megoldásra, a metanolra (metil-alkoholra), mint üzemanyagra irányul. Ehhez találmánya (direkt metanolos tüzelőanyag-cella) nyújt segítséget: ha ebben az energiacellában metanolt reagáltatunk, széndioxid, víz és elektromos áram jön létre, fordítva pedig, elektromos áramot adva a cellába az szén-dioxidból és vízből metil-alkoholt jön létre - tehát egy kifogyhatatlan szénforrás. 1971-től amerikai állampolgár, Kalifornia államban él és az ottani Szénhidrogénkutató Intézet igazgatója. 9. Kertész Imre, író (2002): a sorstalan Kertész Imre (Fotó: Wikipédia) Kertész Imrét azt hiszem kevéssé kell bemutatnom. Magyar nobel díjas fizikusok 2. 1929-ben született, 14 éves korában megjárta Auschwitzot, innen 1945-ben, a felszabadítás után tért haza. 1960 és 1973 között írta sorsfordító Sorstalanság című, önéletrajzi ihletésű regényét. 2002-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat, írásait számos nyelvre lefordították, német, angol és francia kiadók is megjelentetik.
Wigner 1946-tól Oak Ridge-be dogozott, ahol kutatási igazgatóként az atomerőművek építésének és fenntartásának lehetőségeivel, a hűtőanyagok megválasztásával és a hőelvonás problémakörével foglalkozott. Ezért nevezték a "világ első reaktor mérnökének". Ő javasolta a grafitos lassítás helyett – amelynek veszélyességét Csernobil is példázza – a vízzel történő lassítást és hűtést. Eredményeiért 1958-ban Fermi-díjjal tüntették ki. 1952-től 1964-ig az amerikai Atomenergia Bizottság tagja volt. 1959-ben megkapta az Eisenhover elnök által alapított az "Atom Békés Felhasználásáért" díjat. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban vehette át "az atommagok és az elemi részecskék elméletének fejlesztésért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezésért és alkalmazásáért". Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására első ízben látogatott Magyarországra 1971-ben. 1987-ben az Eötvös Lórand Tudományegyetem díszdoktorrá avatta, itt hangzott el utolsó hazai előadása. Fizikai Nobel-díj – Wikipédia. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, 1994-ben személyesen vette át itthon a Szilárd Leó-érmet.
Amit kínálunk, az sokkal több, mint jövendőmondás, mi segítünk megtalálni az életutad, a boldogságod! A megnyugvás, a sikeres élet, a boldogság csak egy telefonhívásnyira van tőled. BIZONYÍTÉKOK A FÖLDÖNKÍVÜLIEK LÉTEZÉSÉRE ❗ - YouTube. Több mint 100 jós, tisztánlátó, asztrológus és álomfejtő közül választhatsz, és biztos lehetsz benne, hogy a legjobb jósokkal fogsz kapcsolatba kerülni. Hívd megbízható és elhivatott jósaink egyikét még ma! Minden beszélgetés bizalmas, a legbiztonságosabb formában beszélhetsz a problémáidról, anélkül, hogy az illetéktelen fülekbe jutna. Bizalmas és biztonságos, egyenes válaszok valódi jósoktól, 100% elégedettség!
A földrengés tényét a környező népek fennmaradt feljegyzései is alátámasztják.
Az 1725-ben elhunyt férfi - a falu lakóinak elbeszélése szerint - temetése után visszajárt a falu lakóihoz, és egy hét alatt kilenc embert is összeharapdált, aminek következtében rövid időn belül valamennyi áldozat meghalt. A földműves felesége is megerősítette, hogy eltemetett férje időnként megjelenik nála, egy alkalommal még a bocskorát is elkérte. A Vámpírok Velencében című film egyik jelenete A falu lakói addig jártak Frombald császári felügyelő nyakára, amíg nem engedélyezte a sír felnyitását és a holttest exhumálását. A falu lakói elé vérfagyasztó látvány tárult. "A holttest tökéletesen friss volt az orr kivételével, amely valahogyan leesett. Némi friss vért is láttam a szája körül" - jelentette Frombald. Úgy tűnt, hogy a holttestnek új körme és haja is nőtt, ezenkívül mintha új bőr váltotta volna fel a régit. Ezek után természetesen engedélyezték a falu lakóinak a vámpír "elpusztítását": szívén karót vertek át, majd elégették a maradványokat. Az első tudományos magyarázatok Az eset fölkeltette a német tudós, Michael Ranft figyelmét is, aki a De masticatione mortuorum in tumulis (A sírok rágó halottairól) című, 1728-ban megjelent könyvében igyekezett tudományos magyarázatot találni a vámpírjelenségekre.