Montefiore könyvének történetírás szemponjából legkiemelkedőbb része a II. Miklósról és családjáról, pontosabban: tragikus és kegyetlen halálukról szóló fejezet. Szerintem igaza van abban a Szerzőnek, hogy Lenin állt a dolgok mögött, csak éppen védeni kellett a nagy bolsevik vezetőt attól, hogy embertelennek bélyegezze a külföld. Azt sem tudtam korábban, hogy V. György brit király felajánlotta II. Miklósnak a menedéket, aztán szépen lassan visszakozott, nagy valószínűséggel a baloldal hatására. A Romanovok című könyvet minden történelmet kedvelő Olvasó számára szívből ajánljuk. Szávai viktória adorjáni bálint. Érdekes, izgalmas, olykor pikáns, egészen más, mint amit itt Magyarországon megszokhattunk. Talán pont ebben rejlik a legfőbb értéke. Fordította Bakonyi Berta Kiadta az Alexandra, 2018.
2021. 09. 25 21:00 - 23:00 ATV Spirit (HD) tv-műsor A színésznő magyar filmdráma, 2017 Anna, az Erdélyből áttelepült színésznő az egyik legnagyobb sztárja a magyar filmeknek és a színházaknak az 1960-as évek közepén, Magyarországon. A Nemzeti Színházban Melindát játssza, amikor egy fogadáson megismerkedik egy olimpiai bajnokkal, egy rendkívül vonzó férfivel. A két ember között szerelem szövődik, ami nem tetszik a hatalomnak. Sárkány lehelet - Szávai Viktória és G.Szabó Hunor Weöres Sándor szeánsza. No nem azért, mert az erkölcsöket óvják, hanem azért, mert más terveik vannak a sikeres, vonzó, idegen nyelvet beszélő Annával. "Hófehérkének" szemelték ki, vagyis a hazánkba érkező, baráti országok vezetőit szórakoztató hölgynek. Megindul az apparátus, az élet minden területén hálót sző, manipulál.
Születhetett volna egy új Baal. A díjakkal elismert író, a török-német Zaimoğlu, és a Dürer-frizurás, német-német Senkel azonban, a rendezővel együtt, inkább csak megkopasztotta Molière-t. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Akik emlékeznek az Egyetemi Színpad estjeire, ahol Mensáros és Berek Kati mondott verseket, Jancsó Adrienne szavalt balladákat, vagy épp Latinovits térdelt le hirtelen indulatában a meghökkent közönség előtt, s azok is, akik életük részének tudják Jordán Tamás József Attiláját, azt érzik néha: "a legenda oda". De nem így van. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. "...és színész benne minden férfi és nő" - 2022. 3. hónap. Szuper ez az előadás – gondoltam az első felvonás végén, és visszaültem a másodikra. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Vilmányi Benett, Tóth Ildikó, Székely Csaba, Sodró Eliza, Sebestyén Aba, Schneider Zoltán, Radnóti Színház, Pál András, Martinovics Dorina, Lovas Rozi, László Zsolt, Kováts Adél A Tízparancsolat a maga erkölcsi imperatívuszával szilárd alapja lehetne egy legeslegjobb világnak – de könnyen lehet, hogy nem határtalan boldogság, hanem halálos unalom szakadna ránk.
A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint 07:00-ig a szavazásra jogosultak 0%-a járult az urnákoz. Korábbi választások részvételi mutatói a kiválasztott időpontban: 0% 100% Parlamenti választások 2022 Parlamenti választások 2018 Parlamenti választások 2014 Parlamenti választások 2010
Hiába láttam sok-sok éve a Kabaré című filmet, néhány dalbetéten és a varázslatos ruhákon kívül nem hagyott mély nyomott bennem (pedig A három testőr rajongóként Michael York jelenléte is eleve adott jó pár pluszpontot). Szávai victoria adorjáni blint online. Akkor azt hittem, úgy vagyok vele, mint nagyon sokan nagyon sok régi filmmel: megnézzük, kipipáljuk őket, de a varázsát nem értjük, és elkönyveljük, hogy az a mi időnkre már szertefoszlott. Most azonban, hogy láttam a Vígszínházban Sally Bowles-ék történetét, már tudom: ehhez a filmhez fel kell nőni. Berlinben járunk, az 1930-as évek végén, mikor még látszólag egyfajta átmeneti béke uralkodik, de már ott van az a fenyegető valami, amiről mi, nézők már tudjuk, hogy sokkal nagyobb borzalmakat hozott, mint a Kék Angyal lokálban elrecitált fellengzős, gyűlöletkeltő szavak és fel-fellendített karok. Ebbe a világvárosba érkezik Amerikából hatalmas tervekkel Clifford Bradshaw, az ír író, aki már rögtön a pályaudvaron belefut a titokzatos és delejező Sally-be, majd az erősen önös érdekekből segítőkész Ernst Ludwigba ( Horváth Szabolcs), így az útja nem is vezethet máshová, mint a már említett Kék angyalba, ahol a Konferanszié és alulöltözött lánykái estéről estére elbódítják frivol előadásaikkal a közönséget.
Az adventi üzenet Advent közeledtével Adorjáni Dezső Zoltánnak van egy biztató üzenete is. Keresés. A püspök szerint, ha mi, emberek most egymástól el is vagyunk távolodva, azért ne felejtsük el, hogy Isten nincsen távol tőlünk, hanem velünk van, erről szól az advent és a karácsony is. "Isten mindig közel marad, akkor is, ha mi most egy kicsit eltávolodtunk tőle vagy egymástól. Azt szeretném, hogy ezt a közelséget, ennek a jelenlétnek az erejét élje át minden ember" – üzente Adorjáni Dezső Zoltán, hozzátéve, hogy szerinte idén van esély arra, hogy a karácsony is egy kicsit letisztuljon, az ünnepen az "isteni jelenlét" lényegével tudjunk foglalkozni, és ne azzal a csillogással, dísszel, ami annyiszor elvonta a figyelmünket a lényegről.
De ha most esetleg túlságosan is realisztikusnak hat a Ne nézz fel!, garantáltan jól fog öregedni, tíz, húsz vagy harminc év múlva tökéletes időkapszulaként mesél majd erről a korról, és akkor is tanulságos és mulatságos lesz. Kivéve persze, ha a közéleti-politikai viszonyok még tovább abszurdizálódnak, mert akkor már nevetni se lesz kedvünk rajta.
Ha az emberiségnek nem is, McKay-nek szerencséje van a pandémiával. A sztorival eredetileg arra világított volna rá, hogy a közelgő klímakatasztrófa árnyékában hogyan dugjuk a fejünket kollektíve homokba. Az olvadó jégtáblákon szörföző jegesmedvék és a műanyaggal elárasztott tengerek sokkoló látványa ellenére azonban ez a veszély még mindig túl absztrakt a többség számára, ha csak erről szólna a Ne nézz fel!, akkor aligha éreznék úgy a nézők milliói, hogy tökéletes lenyomata a valóságuknak. A kétéves születésnapját ünneplő Covid-járvány viszont elég érzékletesen mutatta be, hogy mennyire könnyen tud a feje tetejére állni a világ, és milyen következményei vannak, amikor a tudomány képviselői helyett a korrupt politikusok, az amorális gazdasági elit, és a mindenkit elbutító közösségi média diktálja az ütemet. Van abban persze valami (ön)ironikus, hogy a Ne nézz fel! is tömve van sztárokkal, miközben a fő állítása az, hogy a média által generált zajban csak akkor lehet komoly témákról beszélgetni, ha infantilizálják vagy celebekhez kapcsolják azokat.
Ne nézz fel! | Tábornok és az ingyenes nasi - YouTube
A tudósok jobb híján a médiához fordulnak, a legnépszerűbb reggeli beszélgetős műsorban próbálják figyelmeztetni a nézőket az elkerülhetetlen katasztrófára, de elsüllyesztik őket is a bulvár mocsarában. McKay taplóvígjátékokkal indította a rendezői karrierjét ( A híres Ron Burgundy legendája, Taplógáz: Ricky Bobby legendája), majd komolyabbra vette a hangvételt, és a 2008-as gazdasági világválságot feldolgozó A nagy dobás sal egészen az Oscar-díjig jutott. Legutóbbi filmje, a Dick Cheney portréját megrajzoló Alelnök egyszerre próbált hagyományos életrajzi filmként és szatíraként is működni, a végeredmény azonban a kelleténél propagandisztikusabb lett. A Ne nézz fel! -ben szerencsére újra stimmelnek az arányok, sőt a legnagyobb erénye, hogy épp annyira vicces, mint amennyire ijesztően elszomorító. Az elnöki kabinet parazitái, a mihaszna celebek vagy a techvilág szociopata vizionáriusai pont olyan nevetséges karikatúrák, mint a Will Ferrell-féle Ron Burgundy vagy Ricky Bobby, csak róluk tudjuk, hogy léteznek és köztünk járnak.
2. tévhit: a helyes megoldás egyszerű A Ne nézz fel! -ben teljesen triviális megoldást találnak a veszély elhárítására: az amerikai kormány atomtöltetekkel szerel fel pár rakétát, amikkel majd el lehet téríteni az üstököst. A megoldás olcsó, és tutira működne, ha nem avatkozna közbe a főgenya. Elsőre hallásra talán meglepő, de nem gondolom, hogy egy radikális klímavédelmi terv sokkal bonyolultabb lenne ennél. Ha az amerikai és a kínai hadsereg holnap lebombázná az összes nagyobb szénbányát és olajmezőt (e két nyersanyag elégetése az üvegházhatású gázok kétharmadának közvetlen kiváltója), egy csapásra elérhetnénk a 2030-ra kitűzött kibocsátás-csökkentési célokat. Ha pedig belengetik, hogy ezt a gyakorlatot folytatják, akkor talán még a legambiciózusabb, másfél fokos felmelegedési cél is elérhető lenne, annak ellenére, hogy már most elhasználtuk az ahhoz rendelkezésre álló karbonbüdzsénk túlnyomó részét. Egy ilyen brutális megoldás azonban egészen más drámai következményekhez vezetne: nem lenne mivel fűteni, leállnának a gyárak és a közlekedés.
Nem vitás, hogy a gazdagabb embereknek és a nagyobb cégeknek arányaiban nagyobb a felelősségük, de minden tevékenységük esetében hasonlóan megoszlik a felelősség az előállító, a beszállító, a szabályozó és a fogyasztó között. (Vannak persze kirívó esetek, amikor például egyes olajcégek félrevezetik a közvéleményt, és annak remélhetőleg lesznek jogi következményei is. ) Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy ha nem lennének hatalmas multinacionális vállalatok, mert mondjuk feldarabolnánk vagy államosítanánk őket, és vezetőiknek köztisztviselői béreket adnának, megszűnne a probléma. Sőt az olajszektorban aggasztó trend, hogy a közel-keleti vagy orosz állami és kisebb magáncégek élénken érdeklődnek a szennyező üzemanyagot szolgáltató olajmezők iránt, miután ők nincsenek olyan zöld nyomásnak kitéve, mint a tőzsdei multik. Arról nem is beszélve, hogy a zöld átállás is üzlet, ahol a nagy cégek továbbra is fontosak: miközben vitathatatlan, hogy az állami támogatások jelentős szerepet játszanak az elektromos autók vagy a napelemek versenyképessé tételében, most már a Tesla és más zöld cégek sikerén is nagyban múlik a bolygó sikere.
Az energiaárak az egekbe szöknének, az emberek egy része megfagyna, tömegek válnának állástalanná. És mivel ezt nem lehetne holmi vírusra kenni, a politikusok megbuknának, a lakosság pedig fellázadna. Ezt illusztrálja az elmúlt év jóval szerényebb mértékű nyersanyaghiánya: Kínában gyárakat kellett leállítani, Angliában benzinhiány keletkezett, az emelkedő infláció és energiaár-emelkedések pedig máig óriási gondokat okoznak szerte a világban. A politikusok erre válaszul nyúlnak olyan populista eszközökhöz, mint az árbefagyasztás, itthon és külföldön is. Ők is tudják, hogy drasztikus eszközökkel (akár bombázással, akár termelésleállítással vagy adóemeléssel) nem lenne eladható a választóknak a zöld átállás gyorsított végrehajtása. Ezzel szemben kifejezetten nehéz olyan alternatívát megtervezni, ami úgy csökkenti az emissziót, ráadásul gyors ütemben, hogy az a széles közönségnek is elfogadható legyen. Persze léteznek a klímaváltozást tagadó vagy bagatellizáló politikusok is, de a témát komolyan vevő vezetők is csak lassan haladnak a zöld átállás elősegítésében.