Karácsonyi zenélő életkép. Falusi templom. Egész évben örömöt okozhat, de évről évre a lakásdekoráció részévé válik, minden télen. Minden generációnak remek ajándék. A dekoráció egy dombon lévő templomot, karácsonyfákat, egy hidat, patakot karácsonyi énekeseket, korcsolyázókat ábrtázol. Karácsonyi falu, házikók - Karácsony - firstdecor.hu. A patak és az ablak megvilágításának színei változnak. A LED-es világítás mindegyike valódi, ünnepi hangulatot teremt. Kézi festés a legkisebb részletekre is figyel. A dekoráció népszerű karácsonyi dallamokat játszik. Kiváló karácsonyi dekoráció a karácsonyfához, a kandallóhoz, az ablakba.
17 590 Ft Kézzel festett termék!!! Anyaga: műanyag, műgyanta Méret: 23, 5*15*19 cm A jelenet 3 db AA elemmel működik, mely nem tartozéka a terméknek! 1 készleten Kapcsolódó termékek
Érdekel a lakásdekoráció, lakberendezés a kerti dekoráció? Szereted a porcelánt, üvegpoharat, karácsonyt? Egyedi akarsz lenni, akkor Flatdekoráció! Akciók Művészeti Porcelánbögre, csésze, tányér festményekkel Üveg tányér, pohár, Klimt, Mucha mintával Táskák, tolltartók.
Elállási jog A hatályos jogszabályok alapján a fogyasztókat 14 napos elállási jog illeti.
Miután kitört a több évtizedig tartó, általános európai konfliktussá terebélyesedő küzdelem, a harcokból és a remélt zsákmányból Bethlen sem akart kimaradni. A fejedelem 1619-es hadjárata sikeresnek bizonyult, ugyanis nemcsak Erdély területét tudta növelni, hanem támogatói körét is bővítette a magyar rendekből. Hadjárata során az elsősorban protestáns nagyurak és azok magánhadseregei mellett a megyei nemesség és a városi polgárság támogatását is elnyerte. Így történhetett, hogy Kassa és Pozsony megszerzése után november végén már Bécs ostromába kezdhetett. A császári székhely megtámadására végül nem vállalkozott - csupán egyik elővárosát foglalta el -, de uralma olyan szilárdnak bizonyult, hogy az általa 1620-ban egybehívott besztercebányai országos gyűlés augusztus 25-i határozata kimondta a Habsburgok trónfosztását, valamint Bethlen királlyá választását. Ám hiába volt birtokában a Szent Korona, felmérve a lehetséges következményeket, Bethlen nem volt hajlandó megkoronáztatni magát. A Porta - ahogy azt korábban is értésére adta - nem járult hozzá a Magyar Királyság és Erdély egyesüléséhez, hiszen a fejedelem királlyá koronázása Magyarország török megszállásának veszélyét is magában hordozta volna.
Az I. világháboró végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója, IV. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték, majd IV. Károlyt és Zita királynét az antant Madeira szigetére száműzte. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. Végül a nagyhatalmak nyomására a nemzetgyűlés 1921. november 6-án elfogadta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt, de a királyság intézményét fenntartotta Magyarországon. Az kimondta: "A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja…" (Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását, kísérelte meg, mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták, hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. ) Magyarországon ekkor történt meg a Habsburg-ház negyedik trónfosztása: 1620-ban Bethlen Gábor, 1707-ben Rákóczi Ferenc, 1849-ben a szabadságharc idején mondták már ki a detronizációt.