© Technológia: Az elsők között regisztrált variánsokhoz képest negyvenszer-hatvanszor fertőzőképesebb a delta plusz variáns, ami sokkal könnyebben jut be a sejtekbe – mondta Késmárky András háziorvos az RTL Klub híradójában. A szakember úgy fogalmazott, hogy a vírus "eddig félkapun keresztül jutott a sejtbe, ezzel a variánssal viszont teljesen kinyitja azt". A fertőzés tünetei pedig valamivel erősebbek lehetnek: magasabb láz tapasztalható, jellemzőbbek a gyomor-bélrendszeri panaszok, például a hányás vagy a hasmenés. Az RTL Klub kérdésére Jakab Ferenc virológusprofesszor elmondta, hogy a delta plusszal szemben is hatékonyak az eddig használt koronavírus elleni oltóanyagok; meglátása szerint éppen a variánsok miatt kell felvenni az oltást. A delta plusz variáns magyarországi kimutatásáról korábban Müller Cecília országos tiszti főorvos számolt be. Delta plusz variánst is tudtunk már kimutatni, ez azt jelenti, hogy a vírusnak egy rendkívül gyorsan fertőző formájával állunk szemben. Már a tünetek megjelenését megelőző két napban is fertőzhet az, aki megfertőződött a koronavírussal – fogalmazott a tiszti főorvos, hozzátéve, hogy akik egy háztartásban élnek, igen magas kockázatnak vannak kitéve, ha fertőzöttek.
A vírusok természetükből fakadóan szeretnek szaporodni, de ehhez gazdatestre van szükségük. És mivel a Föld népességének jelentős hányada még nem kapta meg a Covid elleni védőoltást, így a koronavírus könnyen meg tudja fertőzni az embereket, és emiatt új vírusváltozatok is könnyen kialakulhatnak. 2021. 08. 05 | Szerző: Tóth Marcell A legújabb vírusvariáns a delta plusz nevet kapta, amely a mára már dominánssá vált delta variáns egy újabb mutációja – számolt be róla az. Az eredeti delta rendkívül fertőző, amit alátámaszt az is, hogy az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központjának (CDC) becslése szerint jelenleg az amerikai koronavírus-megbetegedések közel 93 százalékáért felelős. Fotó: Artur Widak / NurPhoto / AFP Bár a vírusvariánsok száma jelentősen megnőtt – már alfa, béta, delta és lambda változatot is számon tartanak –, ezek nem mindegyike okoz komoly aggodalmakat. A delta plusz névre keresztelt változatot először júniusban Indiában észlelték, és veszélyes mutációként azonosították.
Fertőzősége nem tér el olyan nagy mértékben a legutóbbinak sem az eredeti deltától " – idézi a szakembert a lap. De felmerül a kérdés: mi jöhet még? Vajon a delta lesz a koronavírus szupermutációja? A hozzáértők kétféle jövőképet vázolnak fel. Lapozz a folytatásért! Fotó: 123rf
A másik kihívás egészen gyakorlati lesz, a stáb üldözni fogja a havat, remélik, hogy még találnak havas tájakat. Az ukrán bányajeleneteket eredeti helyszínen forgatják, egy már nem használt bányában. Az Örök tél színészközpontú film lesz. Gera Marinára hatalmas teher hárul, hiszen minden jelenetben benne lesz. A férfi főszereplő, Csányi Sándor mellett láthatjuk még az Aranyéletből ismert Döbrösi Laurát és Farkas Franciskát, Kiss Diána Magdolnát, Terápiából is ismert Kurta Nikét, Für Anikót és Gáspár Tibort is. A szovjeteket orosz anyanyelvű színészek játsszák majd, Szász Attila elmondása szerint nem akarták magyar színészek viaskodását hallgatni az orosz nyelvvel. A rendező elmondta, hogy ebben a filmben "nem lesznek rendezői, forgatókönyvírói truvájok, itt a színészek ki tudnak teljesedni. Azért én is kimegyek a forgatásra". Gera Marinának eddig egyébként csak kisebb filmszerepei voltak, az Aranyéletben, a Szabadesésben vagy a Fehér istenben. "Ebben a filmben annyit fogok forgatni, amennyit tavaly összesen".
Átfogó hadifogolycsere-egyezmény sem született, hiszen a Szovjetuniónak – tekintetbe véve a "málenkij robotra" elhurcolt foglyok nagy számát – ez nem állt érdekében. Az emberhez méltatlan bánásmód ellenére életben maradó foglyok évekig tartó kényszermunka után, több ütemben kerülhettek vissza Magyarországra, azonban így sem bocsátottak mindenkit szabadon. A Rákosi-rendszer az ötvenes években "megoldottnak" nyilvánította a "hadifogolykérdést", a "málenkij robotra" hurcolt civilekkel pedig nem foglalkozott, és e témát említeni sem volt szabad. A Szovjetunióba deportált magyarok kérdése a Kádár-korszakban is tabunak számított. A trauma feldolgozása csak a rendszerváltás után vált lehetségessé. A kutatások szinte azonnal meg is kezdődtek, és máig tartanak. Jelenet a filmből. Forrás: Az Örök tél története – minimális spoilerrel Az Örök tél története 1944 decemberében, egy dél-dunántúli sváb faluban kezdődik. A főszereplő Irént innen hurcolják el "egy kis munkára". A fiatalasszony szüleit és kislányát hagyja otthon, férje valahol a fronton harcol.
Szupermodern Stúdió | Dráma | Történelmi | Romantikus | 7 IMDb Teljes film tartalma Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket "egy kis munkára", három hét kukoricatörésre. Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, abban a tudatban válik el kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak. Ám a megszállóknak kegyetlen tervük van a nőkkel: marhavagonokban egy szovjet munkatáborba szállítják őket, ahol embertelen körülmények között a helyi szénbányában kell kényszermunkát végezniük. Irén itt találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja neki, hogyan lehet a poklot túlélni. Kettejük között különleges kapcsolat szövődik.
2018. február 23. | | Olvasási idő kb. 6 perc Sajnálhatják, akik pár évvel ezelőtt lemaradtak az Alföldi-féle Nemzeti Színház Egyszer élünk előadásáról, ami a málenkij robotra hurcolt több százezer magyarnak állított emléket. Sokkal többet megtudhattak volna erről a generációkat sújtó traumáról, mint most, amikor egy korrekt tévéfilmben próbálják elmesélni a történetét. Az Örök tél ugyan egyszerűbben, direktebben szól a nézőhöz, de nem is mutatja meg a tragédia minden aspektusát. (Vigyázat, a cikk spoilert tartalmaz! ) Gyárfás Dorka írása. – Azt mondják – pontosabban ezzel reklámozzák –, hogy elkészült az első magyar film a Gulágra hurcolt magyarokról – ez lenne Szász Attila Örök tél című munkája. Ami féligazság, hiszen jó pár film készült a magyar Gulág-történetekről eddig is, csak épp nem dramatizált formában, hanem dokumentumfilmként. Sára Sándor már rögtön a rendszerváltás után felvállalta ezt a küldetést, így született meg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, majd a Nők a Gulágon -, és a Nehézsorsúak- sorozat.
Utálom, amikor magyar, német, svéd, dán vagy bármilyen más nemzetiségű filmre, ha jól sikerült, azt mondjuk, hogy hollywoodi minőségű. Persze, teljesen érthető ez a hozzáállás, hiszen Hollywood a filmek Rómája, de én azt mondom, hogy a hollywoodi film legyen hollywoodi minőségű, a magyar magyar minőségű, satöbbi. Az Örök tél az egy olyan film, amire lehetne dobálózni, hogy hollywoodi minőségű, de én nem fogok. A másik ok, ami miatt utálom ezt a kifejezést, az az, hogy Hollywoodból is jön millió rossz film, emiatt egyértelmű, hogy a "hollywoodi minőségű" jelző a technikai háttérre vonatkozik. Remek példa erre az Örök tél, aminek a képi világa ritka gyönyörű, és a zenéje is megrázó, de ezekkel nem tudnék mit kezdeni, ha nincs jól megírva. Hál' Istennek az Örök tél remekül van megírva, sallangmentes, klisémentes, kíméletlen és kegyetlen. Néha brutálisan realisztikus (néha pedig nagyon elrugaszkodott, de erről majd később). Tökéletesen bemutatja azt a kegyetlenséget, ami a lágerben volt. 700 emberre annyi étel jut (étel volt egyáltalán az a sárga izé?