A New Scientist cikket írt Harun Yahyáról "Burning Darwin" (Darwin elégetése) címen. Ez a vezeto darwinista magazin 2000. április 22-i számában "nemzetközi hosnek" nevezte Harun Yahyát, és hangot adott aggodalmának, hogy könyvei "mindenhol elterjedtek az Iszlám világban". A Science, az általános tudományos közösség vezeto folyóirata, hangsúlyozta Harun Yahya könyveinek hatását és magas színvonalát. A Science cikke, a "Creationism Takes Root Where Europe, Asia Meet" (A teremtéselmélet gyökeret ver Európa és Ázsia találkozásánál), a magazin 2001. május 18-i számában azt írta: "olyan magas színvonalú könyvek, mint Az evolúciós csalás vagy A darwinizmus sötét oldala az ország egyes részeiben nagyobb befolyással bírnak, mint a tankönyvek". Ezután az újságíró értékeli Harun Yahya könyveit, amelyek létrehozták "a világ egyik legeroteljesebb anti-evolucionista mozgalmát az Észak-Amerikán kívüli világban". Bár ezek az evolucionista újságok elismerik Az evolúciós csalás fontosságát, nem válaszolnak rá tudományos érvekkel.
Hogy a reprezentációk igazak legyenek, bármit is jelentsen ez, a legkevésbé sem fontos. " Churchland szerint amire nincs evolúciós magyarázat, az nem is valóságos. Szerinte egyszerűen nem igaz, hogy a gondolkodásunk alapegységei tartalommal és igazságértékkel bíró absztrakt valóságreprezentációk lennének, a gondolkodást az ezek között észrevett tartalmi összefüggések szerveznék, s a gondolkodás sikere a reprezentációknak a valósággal való megfelelésén és az összefüggések logikus feltérképezésén múlna. A teista Alvin Plantinga azonban nem kételkedik az így felfogott racionalitás valóságosságában, s Churchland érvéből arra következtet, hogy ez aligha lehet az evolúció terméke, hacsak nincs Isten, aki az evolúciót a háttérből hekkeli. De rejtély például az is, hogy ha a gondolataink nem egyebek fizikailag leírható agyállapotoknál, mitől van az, hogy jelentenek valamit? Hogy kerül a jelentés egy tisztán anyagi világba? Világos, hogy a leírt, kimondott szavak vagy bármilyen jelrendszerhez tartozó jelek csak olyan lények számára jelentenek bármit is, akik képesek arra a dologra gondolni, amit ezek jelentenek.
Az evolúció hosszú távú modelljének viszont szüksége van ezekre nagy változásokat magukkal hozó genetikai ugrásokra. A mikroevolúció egy farkasból csivavát vagy dán dogot is tud kreálni. A makroevolúció pedig ugyebár egy halat hosszú távon egy tehénné vagy egy kacsává változtat. A mikroevolúció és makroevolúció mértéke és hatása között óriási eltérés van. Itt rámutathatunk az evolúciós elmélet egy további hibájára, mely szerint nem sikerült kísérleti úton igazolni, hogy az egy fajon belüli kisebb változások sorozatos láncolata egy másik faj kialakulásához vezet. Utólag pedig megemlítjük még az evolúciós elmélet rossz gyakorlati alkalmazását. Itt nem az elmélet egy másik hibájáról van szó, hanem arról, hogy miképpen használták (ki) az evolúciós elméletet nem tudományos célokra. Továbbra is számos kérdés van még a biológia élet összetettségét illetően, amit az elmélet nem volt képes megmagyarázni. Mégis vannak olyanok, akik a biológiai magyarázatot rögtön metafizikai indoklássá akarják változtatni.
E két véres ideológia mellett a materializmus az egyén és a társadalom etikáját is rombolta. A materializmus megtéveszto üzenete, amely az embert olyan állattá alacsonyítja, amelynek létezése véletlenszeru, és senkinek nem tartozik semmiféle felelosséggel, lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság. A materialisták mottója – "az élet küzdelem" – által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták, ami viszont ahhoz vezetett, hogy a dzsungel törvényei szerint éltek. Ennek a filozófiának a nyomai, amelyek nagy mértékben felelosek az elmúlt két évszázad ember okozta katasztrófáiért, megtalálhatók minden ideológiában, amely az emberek közötti különbséget a "konfliktus okaként" értelmezi. Ide tartoznak napjaink terroristái, akik azt tartják magukról, hogy a vallás fenntartói, pedig valójában az egyik legnagyobb bunt követik el azzal, hogy ártatlan embereket gyilkolnak. Az evolúció elmélete, avagy a darwinizmus, az utolsó darab a kirakójátékban.
A keresztény világnézet teljesen mértékben egybehangzó. A Rómaiakhoz írt levél 1. 20-ban a Biblia azt mondja: "Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. " Második: Hogyan tudott (hogy volt képes) egy hatalmas robbanás egy finomhangolt univerzumot létrehozni? A Guardian egy 2007-es cikkében Paul Davies fizikus ezt mondta, "A tudósok szép lassan egy fájó igazságra ébrednek rá – az univerzum gyanúsan beállítottnak tűnik. A probléma magukat a természeti törvényeket érinti. A fizikusok és a kozmológusok már 40 éve gyűjtik nyugodtan az univerzum alaptörvényeiben meglevő speciális jellemzőket és szerencsés "véletleneket", amelyek szükségesek az élethez, és a tudatos lényeknek a létezéshez. Változtasd meg bármelyiket ezek közül és a következmények végzetesek lesznek. " Davies korrekt módon nem azt mondja, hogy ez Isten műve. Azonban szépen felvázolja a problémát, amely megköveteli a hitet egy tervezőben, a multiverzumban vagy ismeretlen természeti törvényekben.
A természeti törvények közé normál esetben a fizikai és kémiai törvényeket soroljuk. Aki azt gondolja, hogy világunk pusztán anyagi mennyiségekkel leírható, az Publication Date: 08-07-2018 All Rights Reserved Dedication: A legerősebb tudományos érvek akkor vannak a kezünkben, ha természeti törvényeket használunk egy folyamat vagy elmélet alátámasztására vagy akár cáfolatára. Az információ természeti törvényeinek segítségével be fogjuk bizonyítani, hogy bármilyen információról, akár biológiai információról van is szó, annak mindig van egy intelligens Adója. Mi értünk természeti törvényen? Természeti törvényről akkor beszélünk, ha megfigyelhető világunkban a felállított szabályok általános érvényessége megismételhetően újból és újból megerősíthető. A tudományban a természeti törvényeknek van a legnagyobb érvényessége, mivel...
A paralelogramma területének képlete a alap szor magassággal, akárcsak a téglalap területének képlete. Hogyan lehet megtalálni a paralelogramma magasságát koordinátákkal? Keresse meg a h magasságot az egyenes és a pontképlet közötti merőleges távolság segítségével: d=|Am+Bn+C|√A2+B2 ahol (m, n) az a bal felső pont, amellyel a b alap egyenesére merőlegest ejtünk. Miért hívják paralelogrammának? Itt minden oldal egyenlő, és minden szög derékszög. Az AC és a BD átlók egyenlőek. A "parallelogramma" kifejezés a közép-francia "parallélogramme", a késő latin "parallelogrammum" és a görög "parallelogrammon" szóból származik, ami azt jelenti, párhuzamos vonalak határolják". Mi az a merőleges. Van-e a paralelogrammának derékszöge? Parallelogram: Négyszög, két párhuzamos oldallal. Téglalap: Egy paralelogramma 4 jó angyalok. Milyen alakzatok a paralelogrammák? A paralelogrammák olyan alakzatok, amelyeknek négy oldala van, és két oldalpár párhuzamos. A paralelogramma követelményeinek megfelelő négy alakzat az négyzet, téglalap, rombusz és rombusz.
Párhuzamos egyenesek irányszögei egyenlők. Ha az egyeneseknek van iránytangensük (meredekségük), azaz ha irányszögük≠90°, vagyis nem párhuzamosak az y tengellyel, akkor az egyenesek iránytangensei (meredekségei) megegyezzenek: m e =m f. Itt az m e és m f számok az e és f egyenesek meredekségei. Merőleges egyenesek: Ha két egyenes merőleges egymásra (m⊥e), akkor irányvektoraik is merőlegesek egymásra, azaz skaláris szorzatuk nulla: v m ⋅v e =0. Ha az egyeneseknek van iránytangensük (meredekségük), azaz ha irányszögük≠90°, vagyis nem párhuzamosak az y tengellyel, akkor az egyenesek iránytangensei (meredekségei) egymás ellenkező előjelű reciprokai: m m =-1/m e. Itt m m az "m" egyenes, és m e az "e" egyenes iránytangensét jelenti. Ez az összefüggés a v m ⋅v e =0 egyenlőségből következik. Szakaszfelező merőleges – Wikipédia. Legyen \( \vec{v_{m}}(v_{1m;}v_{2m}) \) , és \( \vec{v_{e}}(v_{1e;}v_{2e}) \). Ekkor a skaláris szorzatot koordinátákkal kifejezve: v 1m ⋅v 1e +v 2m ⋅v 2e =0. Osztva az egyenlőséget v 2m és v 1e értékekkel: v 1m /v 2m +v 2e /v 1e =0.
Csúcsszög fogalma Ha a váltószögek szárai egybeesnek, akkor azokat csúcsszögeknek nevezzük. Pótszög fogalma Az említett szögpárokon kívül az olyan szögeket, amelyeknek az összege 90°, pótszögeknek nevezzük. Egyállású szögek Ha két konvex vagy két konkáv szög szárai párhuzamosak és páronként egyező irányúak, akkor azokat egyállású szögeknek mondjuk. Az egyállású szögek egyenlőek. Kiegészítő szög fogalma Azokat a szögeket, amelyeknek az összege 180°, kiegészítő szögeknek is mondjuk. Mi a merőleges. Kiegészítő szögek a mellékszögek is. Merőleges szárú szögek A merőleges szárú konvex szögek szárai páronként merőlegesek egymásra. Nagyságukat az ábra mutatja, vagy egyenlőek, vagy 180°-ra egészítik ki egymást. Váltószögek Ha két konvex vagy két konkáv szög szárai párhuzamosak és páronként ellenkező irányúak, akkor azokat váltószögeknek nevezzük. A váltószögek egyenlőek.