fedélzetén a Fekete-tengerhez szállították, majd Madeira szigetén őrizet alá helyezték őket. Ismételt antant nyomásra a magyar nemzetgyűlés november 6-án kimondta a Habsburg–Lotaringiai-dinasztia trónfosztását, egyúttal Károly kormányát is hatályon kívül helyezték, a király által adományozott címekkel és előléptetésekkel együtt. Mindemellett azonban általános amnesztiát is hirdettek. A bizonytalan politikai helyzetet végül Károly korai halála oldotta meg 1922. április 1-jén. IV. Károly visszatérési kísérletei - Issuu. A király visszatérési kísérleteit a korabeli sajtó gyakran "királypuccsoknak" nevezte, ezt a terminológiát pedig az államszocialista korszak is átvette. Az 1921. évi történések az egész Horthy-korszak egyik legválságosabb periódusát jelentették. Az első kísérlet után megbukott Teleki Pál kormánya, és 1921. április 14-én Bethlen István alakított kabinetet. Az új miniszterelnök sikerrel konszolidálta a helyzetet. Ligeti Dávid
2021/11/06 Bár 1956 óta az ősz ezen időszaka mindörökre egybeforrt a szuverén, demokratikus Magyarországért vívott küzdelemmel, a 20. században más sorsfordító esemény is kapcsolódott ehhez a hófordulóhoz. 1921-ben éppen október 23-án vívták IV. Károly magyar király és Horthy Miklós kormányzó csapatai a budaörsi csatát, amely eldöntetlenül zárult, de végső soron mégis előkészítette az utolsó Habsburg uralkodó bukását. Az uralkodó trónfosztására éppen száz évvel ezelőtt, november 6-án került sor. Antik könyvek - árak, online aukciók, régiség vásárlás - Vatera.hu. Mi volt a helyzet Magyarországon? 1921 októberében a magyar bel- és külpolitikában fontos események érlelődtek. Másfél éves ádáz küzdelem után úgy tűnt, hogy sikerül "kikapcsolni" a magyar társadalmat megosztó és a nemzetgyűlés munkáját oly sokszor megbénító királykérdést. Miután Bethlen István miniszterelnök kompromisszumot kötött ifj. Andrássy Gyulával, a legitimisták joggal bízhattak abban, hogy az annyiszor hangoztatott konszolidációban vezető szerep jut majd nekik. Hazánk a külügyek terén is jelentős siker kapujába lépett.
Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben Tisztelt Olvasók! Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk. Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ "Magyar agrárcsoda" és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira.
Károly deklarációja lemondó nyilatkozatként "értelmeződött. " Az 1920/I. tc. azonban helyreállította Magyarországon a monarchiát, ami azt jelentette, hogy Károly visszanyerte korábbi államfői pozícióját. Ezt kimondatlanul a nemzetgyűlés is elismerte, amikor Horthy Miklóst ideiglenes jelleggel választotta meg hazánk kormányzójának. A Habsburgok restaurációjának gondolatát azonban a közvélemény korántsem támogatta egyhangúan, a királykérdés földrajzi, pártpolitikai és felekezeti szempontból egyaránt végzetesen megosztotta az országot. Károlyt saját habitusa mellett a radikálisabb legitimisták sürgetése is visszatérésre ösztönözte, akik a belpolitikai patthelyzetet ilyesfajta fait accompli segítségével akarták a maguk javára fordítani. Az uralkodót bizonytalan helyzete is lépésre sarkallta: miután 1919 márciusában távozott Ausztriából, Svájcban tartózkodott, ám időről időre felröppentek olyan híresztelések, hogy a győztes hatalmak távolabb internálják majd őt egykori birodalmától. Károly ezért először 1921 húsvétján kísérelte meg a magyar trón visszaszerzését, de próbálkozása elbukott Horthy Miklós ellenállásán.
Manapság egyre több lakásban láthatunk valamilyen kemencét, mely a hideg időkben szolgálja a fűtést és a sütés-főzés igényét. Napjainkban számos lehetőség közül választhatunk, ha minőségi kemencét szeretnénk otthonunkban látni. A hangulatos baráti összejöveteleken a kemencében sült ételeknek nincsen párja, és nem mellesleg még hatékonyan be is tudjuk vele fűteni a portát. A szakemberek a beltéri kemence építését azoknak ajánlják, akik állandóan lakott, hagyományos családi házban élnek, valamint azoknak is, akiknek kisebb nyaralóházaik vannak, a távfűtés nem elérhető, a hősugárzó hatalmas villanyszámlát eredményezne, a gázfűtés pedig szintén nem éri meg hosszútávon. A kemence esztétikus, illeszkedik a hagyományos és újszerű környezetbe is. Hagyományos kemence építése lépésről lépésre. A kemencék az utóbbi években egyre divatosabbá váltak és szorosan összeköthetőek a Kárpát-medencei konyhai kultúrával: elegendő csupán a friss kenyér illatára vagy a hamuban sült pogácsára gondolni. Ha kemenceépítésre adjuk a fejünket, jó tisztában lenni azzal, hogy komoly tervezésre és felkészülésre van szükség.
Egy váratlanul bejelentkező baráti társaság sem foghat ki rajtunk. Mire megérkeznek az első vendégek addig a tésztánk megkelt, a hús pácolás alatt, kemencénk begyújtva. Mire az első ital fogyasztására kerül a sor, már süthető a pizzánk, pogácsánk vagy éppen calzonénk. A kemencénk felfűtése közben (kb. Cserépkályha, Falazott kályha, Kemence | építés, átrakás, tisztítás. 20-30 perc, ekkor már kemencénk oldalánál ég a tűz és a lángcsóvák végig "nyalják" a kemence testet, hőfok 380-400 C0) süthető pizza, pogácsa, calzone. Sütési idő 4-5 perc.
A kemence az egyik legősibb tűzhelytípus. Egykor a családi ház központját jelentette: meleget vitt az otthonokba és a mindennapi étel elkészítésében is nélkülözhetetlen szerepe volt. A kemencét sütés mellett főzés, pörkölés és egyéb konyhai eljárások során is használták és általában fával fűtötték. Bár külső kemencéket is építettek, a hagyományos parasztházban ez a speciális tűzhely az épület közepén, a szoba konyha felőli falánál helyezkedett el, a füstöt kémény vezette el. Kemence újra divatban A kemencék alá általában padkát raktak, amely több szempontból is hasznos volt: hőszigetelő rétegként funkcionált, és a kemenceszáj megemelésével megkönnyítette a munkát. Hagyományos kemence építése házilag. Mivel a padka a kemence alapterületénél nagyobb volt, pakolni vagy ülni is lehetett rá. A kemence háta és a fal közötti részt kuckónak vagy sutnak hívták. Bár a városiasodás és a modern berendezések miatt a kemencék egy időre háttérbe szorultak, manapság ismét egyre többen ismerik fel előnyeit. Olykor önmagában, máskor főzőlapokkal kombinált tűzhellyel (sparhelttel) együtt egyre többen használják otthonukban.