Venczel Verát 1968-as diplomaosztója után Várkonyi Zoltán azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz, melynek máig hű tagja, de a közönség jó ideje egy darabban sem látja. 2015 decemberében a Hegedűs a háztetőn című darab előadása közben megbotlott, és úgy esett el, hogy két helyen eltört a csípőcsontja, a rehabilitáció eltartott egy darabig. Utoljára a Pesti Színházban a 2018. március 2-án bemutatott A félkegyelmű című előadásban lépett színpadra, de néhány nappal később egy elhúzódó influenzás megbetegedés miatt hosszú hónapokra le kellett mondania a szerepeit. Tavaly szeptemberre a visszatérést tervezte, ám, miután felépült, a férje betegedett meg, a 73 éves színésznő őt ápolja - tudta meg a Bors. - Számomra most az a legfontosabb, hogy a párom felgyógyuljon. Most minden, még a színészet is csak másodlagos, ezért nem is gondolkodom azon, mikor állhatok ismét a közönség elé - mondta a napilapnak Venczel Vera. 47 éve vannak együtt a grafikus, formatervező Györggyel, akivel az 1971 és 1974 között készült, Egy óra múlva itt vagyok című, 14 részes, fekete-fehér magyar televíziós kalandfilmsorozat forgatásán ismerkedtek meg.
2008 óta Örökös Tag a Halhatatlanok Társulatában, 2009-ben Érdemes, 2016-ban Kiváló Művész díjjal tüntették ki. 2018 decemberében Prima Díjat kapott, 2019. április 22-én pedig az 5. Magyar Filmhét nyitóeseményén életműdíjat vehet át a Magyar Filmakadémia Egyesülettől. A szervezet a múlt héten tudatta, hogy a Filmakadémia ezentúl minden évben életműdíjban részesít öt olyan művészt, aki a nevét beírta a magyar filmtörténelembe. Első alkalommal Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera művészi pályáját ismerik el életműdíjjal. Az Egri csillagok szereplői egykor és most Ötven évvel az eredeti bemutatója után, 2018 októberére felújították az Egri csillagokat. Az egykori színészek közül sajnos már több legendás szereplő nincs köztünk, de az akkori, fiatal sztárok közül sokan ma is a színházba járók kedvencei. Nézd meg, mennyit változott Cecey Éva, Bornemissza Gergő, Török Jancsi, Miklós deák és János! Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében.
Venczel Vera Vecsei H. Miklóssal - balra - és Orosz Ákossal A félkegyelmű című előadás próbáján a Pesti Színházban 2018. február 27-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi Várkonyi Zoltán már akkor szerepeket adott Venczel Verának a Vígszínházban, amikor az még csak másodéves volt, a főiskola harmadik-negyedik évében pedig már rendszeresen játszott a Vígben, emellett forgatott a Filmgyárban, és tévészerepekben is láthatta a közönség. Nevét akkor ismerte meg az ország, amikor a legendás rendező az 1966-os Kárpáthy Zoltán című filmjében is szerepet adott a főiskolás lánynak, aki az 1968-ban bemutatott Egri csillagok Vicuskájaként végérvényesen belopta magát a nézők szívébe. Venczel Verát 1975-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, amit többek közt Ruttkai Éva-emlékdíj (2003, 2011), Páger Antal-színészdíj (2005), Bilicsi-díj (2011), Szepes Mária-díj (2014) és Tolnay Klári-díj (2016) is követett. A Pillangó című tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat.
Isten éltesse! 2021. 03. 10. 07:30 Venczel Vera Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész március 10-én lett hetvenötéves, írja az MTI. Venczel Vera már gyerekkorában színésznek készült, apjával sokat járt színházba, de különösen a verseket szerette. A gimnáziumi évek alatt beiratkozott egy Heller Ágnes vezette önképzőkörbe, majd szülei elvitték Makay Margit színésznőhöz. Ő tanította, biztatta, így indult el a színi pályán, és már középiskolás korában szerepet kapott Máriássy Félix Karambol és Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul című filmjében. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára első nekifutásra felvették, Pártos Géza színházi rendező osztályába került. Már a főiskolai vizsgáin felfigyelt rá Várkonyi Zoltán, a Vígszínházban rá osztotta a komorna szerepét Heltai Jenő A néma levente című darabjában. A filmgyárba is hívták forgatni, így 1967-ben az Egy szerelem három éjszakája és a Tanulmány a nőkről című filmekben már szerepelt. A nézők szívébe a következő évben, az Egri csillagok Vicuskájaként lopta be magát, a szerepet a közönség szavazata alapján kapta meg.
Elmarad a Szerelmek városa a Vígszínházban Sajnálattal tájékoztatjuk Önöket, hogy a Szerelmek városa márciusi és áprilisi előadásait egészségügyi okok miatt nem tudjuk megtartani! Tájékoztatás Wunderlich József állapotáról A padlás 2022. március 20-i 19 órás előadásán történtekkel kapcsolatban a következő hírben tájékoztatjuk Nézőinket. Magyar Érdemkereszttel tüntették ki Illyés Ákost Nemzeti ünnepünk alkalmából színházunk főmérnöke, Illyés Ákos a Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült!
Régóta szerettem volna Dickens tollából olvasni. A Szép remények már évek óta mozgatja a fantáziámat, azonban kedvenc picike könyvtáramban nincs bent és érdekes módon a MEK -en (Magyar Elektronikus Könyvtár) is hiánycikk. Viszont belebotlottam ebbe a művébe és úgy döntöttem, kezdetnek jó lesz. Nos, nem csalódtam, Dickens kedvemre való. ( David Copperfield et viszont valószínűleg kihagyom, mert a film nem hagyott bennem pozitív nyomot. Két város regenye . ) 1912-es kiadást olvastam, ami 446 oldalra rúg Bálint Mihály fordításában. Érdekesség, hogy a keresztneveket is lefordította. Akad ennél szebb borítójú változat is, ha valakinek nem tetszene ez a régies kék. Fülszöveg: "Azok voltak a legszebb idők, és azok voltak a legrútabb idők, az volt a bölcsesség kora, az volt a balgaság kora, azok voltak a hit napjai, azok voltak a hitetlenség napjai, az volt a Fény évadja, az volt a Sötétség évadja, az volt a remény tavasza, az volt a kilátástalanság tele…" Az 1789-es forradalmat közvetlenül megelőző idők Franciaországára utal ez az egyik leghíresebb angol regénykezdet, a címbeli két város pedig: Párizs és London.
Azóta mondjuk, mintegy elismervén ezzel a csodát, hogy a valóságot a művészet teremti, - azóta mondjuk eleven emberekre "ez egy Dickens-figura", "ez Heep Urias", "ez Micawber úr", "ez az öreg Dombey". Az ismeretlen, kicsiny sorsok történetének hátteréül Dickens rendesen békés, munkás korok tarka vásznát használta fel, - e szürkévé összeolvadó sokszinüségben legjobban érvényesültek a körvonalak. Ez az itt következő regénye talán az egyetlen kivétel. A háttér itt rettenetes tűzvész véres és vörös, az egész égboltot lángbaboritó lobogása. Az emberi történelem legizgalmasabb, legdöbbenetesebb fejezete: francia forradalom. Két város regénye - magyar meghatározás, nyelvtan, kiejtés, szinonimák és példák | Glosbe. A két város: Párizs és London. Az egyik tűzben áll, - cifra palotáinak recsegő, összeomló látványát magasra emeli valami véres délibáb, - Európa szörnyüködve nézi. A másik hüvösen, hidegen, keményen áll közvetlen közelében, mint a sziklafal, - a repülő szikrafelhők átcsapnak fölötte. Veszélyben az egész világ, csak Anglia nem. Csupa gőg és fölény. S ime, kemény és tűzálló falai mögött mégis ott hord már szive alatt két csendes, halkszavu angol anya két csirázó szivet és értelmet, - két eljövendő művész szivét és értelmét, akik legjobban meg fogják érteni a vonagló Város szenvedését, - az egyik Carlyle Tamás, a másik Dickens.
A regény ereje a párhuzamosan, és több rétegben értelmezhető cselekményében, szerteágazó szimbólum- és utalásrendszerében keresendő, melyre jó példa, hogy egyes utalások mögöttes tartalma – mint a Mester alakja – a mai napi nem tisztázott, és heves irodalmi viták táptalaját szolgáltatja. Igazi tragédia, hogy a szovjet hatalom által a háttérbe kényszerített, és így a publikálástól részlegesen eltiltott szerző meg sem érhette főműve megjelenését, hisz azt halálos ágyán diktálta tollba feleségének. A teljes beszélgetés és ajánlás ITT tekinthető meg! Charles Dickens: Két város regénye I-II. (Christensen és Társa-Gutenberg Könyvkiadó Vállalat) - antikvarium.hu. Mihail Bulgakov: Mester és Margarita Lakatos Márk kedvence – Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról Ha a Nobel-díjas Gabriel García Márquez nevét halljuk, elsőre bizonyára a Száz év magány, vagy a Szerelem a kolera idején jut eszünkbe, de a kolumbiai író akkor is felejthetetlent alkotott, ha nem kellett ekkora terjedelemben, sem eposzi vagy történelmi léptékben gondolkodnia. Sierva María de Todos los Ángeles története, akinek a haja még a koporsóban is tovább nőtt, megrendítő, fülledt, melankolikus mese egy széthulló család járulékos tragédiáiról, de leginkább életről és az örökké az élet körül ólálkodó halálról.