Mi az, hogy hivatkozás? Amikor mások gondolatait szó szerint vagy parafrázisként (saját szavaiddal) beilleszted a dolgozatod szövegébe. A szövegben meg kell adnod a forrást (szerző, évszám) és a dolgozat végén a hivatkozásjegyzékben a hivatkozott mű minden fontos adatát. Így elkerülöd a plágiumot és az adott művet mások számára is visszakereshetővé teszed. Milyen adatokat kell megadni a hivatkozásjegyzékben? (Az adatok sorrendje a hivatkozási szabványtól függ. ) Könyvek kötelező adatai: Szerző/szerkesztő, cím, kiadási hely, kiadó neve, kiadás éve. Ezeken kívül megadhatod az oldalszámot és az ISBN-t is. Könyvrészletek kötelező adatai: A tanulmány/fejezet szerzője, a tanulmány címe; In után a könyv adatai. Szakdolgozat hivatkozás minta di. (lásd az előző) Folyóiratcikk kötelező adatai: Szerző neve, cikk címe, szabványtól függően In után a folyóirat címe, évfolyam, szám, a cikk oldalszáma (tól-ig). Ezen kívül megadhatod a folyóirat ISSN-jét is. Webes tartalom kötelező adatai: Szerző neve (ha nincs, akkor a weboldal neve), kiadás éve, cím, URL, letöltés dátuma.
Fordítsam le a szabvány szerinti forrásadatokat (pl. : pp, ed., in)? Nincs egységes szabályozás erre vonatkozóan, az elfogadott gyakorlat szerint a fordítás nem szükséges. Egyeztess a konzulenseddel! Mi az hogy, kereszthivatkozás (közvetett hivatkozás)? Alapvetően kerüld! Ha egy szerző idéz egy másik szerzőtől, amit te is be szeretnél illeszteni a dolgozatodba, akkor próbáld megkeresni az eredeti írást. Idézet idézése - érdemes? Amikor egy szerző idéz egy másik szerzőtől, amit te is be beillesztesz a dolgozatodba. A szövegben zárójelben az idéző és az idézett mű szerzőjét és évszámait is meg kell adnod, a hivatkozáslistában csak az idéző mű adatait kell feltüntetned. Alapvetően kerüld, próbáld megkeresni az eredeti írást! Szakdolgozat - MK: Képek/táblázatok/ábrák hivatkozása és jegyzéke. Hogyan hivatkozzak ábrákra, táblázatokra? Az ábrák, táblázatok alatt ugyanúgy fel kell tüntetni az eredeti forrást, mint a szövegközi hivatkozásoknál. Ha te szerkeszted az ábrát, táblázatot primer adatok alapján, tüntesd fel, hogy saját szerkesztés. (Pl. : Forrás: saját szerkesztés) Ha szekunder kutatási adatokat használsz, ezek forrását/forrásait is fel kell tüntetni.
Lényeg: egyértelmű legyen mi alapján készült. Amennyiben saját készítésű az adott kép/ábra/táblázat, akkor a forrásmegadásnál az alábbiak szerint kell eljárni: Például: 2. ábra: A darvak vándorlásának földrajzi viszonyai ( Forrás: saját készítés) vagy ( Forrás: saját szerkesztés) Amennyiben nem saját készítésről van szól, akkor építőmérnök, mechatronikai mérnök, gépészmérnök, környezetmérnök és műszaki menedzser szakokon a kép/ábra/táblázat neve után szögletes zárójelben kell megadni a forrás számát. Szakdolgozat - TTK: Szövegközi hivatkozás. Például: 2. ábra: A darvak vándorlásának földrajzi viszonyai (Forrás: [8]) Amennyiben valamilyen forrás átszerkesztése alapján készült el a kép/ábra/táblázat, akkor a következőképpen kell megadni a hivatkozását: (Forrás: [8] alapján saját szerkesztés) vagy (Forrás: [8] alapján saját készítés) Amennyiben nem saját készítésről van szó, akkor építészmérnök szakon a kép/ábra/táblázat nevét követően közvetlenül, sorszámmal (felsőindexben) való hivatkozás, lábjegyzetben történő módon. A lábjegyzetben kell feltüntetni, hogy az adott kép/ábra/táblázat, honnan származik, le kell írni a dokumentumot (szerepeltetni kell pontosan azt az oldalszámot(okat), ahonnan származik az idézett rész: pl.
Van-e a Corvinuson egységes hivatkozási szabvány? Nincs. Szakdolgozat hivatkozás minha prima. A karokon használt szabványokról, hivatkozási stílusról kérdezd meg a konzulensedet, vagy tájékozódj a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban. Ha a forrás több bekezdésre is vonatkozik, mindegyik végén fel kell tüntetni? Nem, ha több bekezdésen keresztül egybefüggő a parafrázis, akkor elég egyszer, a végén feltüntetni a forrást. Ha a parafrázist megtöröd máshonnan származó szövegrésszel, akkor igen, az egyes parafrázisok végére kerüljön be a forrás.
vagy "és mtsai", majd a közlemény megjelenésének évszáma (pl. A fű zöld (Kiss et al., 1975). vagy: (Kiss és mtsai, 1975). Ha két szerző van, akkor mind a kettő nevét ki kell írni (pl. A fű zöld (Fehér és Fekete, 1984). ). Több azonos tényt megállapító közlemény esetén: a tény leírása, zárójelben az első szerző, vessző, évszám, pontosvessző, utána a további szerző/k/. A nevek felsorolása a megjelenés dátuma szerint növekvő sorrendbe állítva (pl. A biotechnológiai és a környezetvédelem összefüggéseit több szerző (Varga, 1968; Soós, 1984; Kovács, 1996) is tárgyalja). Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás: a szerző neve, az évszámok pedig a, b, c stb. megjelöléssel (pl. Kiss (1996a), majd a következő hivatkozásnál Kiss (1996b)). Irodalomjegyzék, idézetek és hivatkozások létrehozása. A dolgozatok szövegében a szerzők nevét nagybetűvel írják. Szószerinti idézetek esetében a szöveget idézőjelbe kell tenni. Indirekt hivatkozás: amennyiben az eredeti közlemény bibliográfiai adatai nem állnak rendelkezésre, de valamely pontos adatokkal rendelkező közlemény abból citál, akkor az eredeti szerző neve után zárójelben az évszám, vessző, majd "idézi x, évszám", vagy "cit.
Példa képek/táblázatok/ábrák jegyzékére: 1. kép: Le Corbusier's Notre-Dame-du-Haut …. 5. 2. kép: … …. 8. 3. kép:… …. 10. stb… FONTOS! A Képjegyzék/Táblázatjegyzék/Ábrajegyzék nem irodalomjegyzék. Ezekben a jegyzékekben csak azt kell feltüntetni, hogy az adott kép/ábra/táblázat a saját dolgozaton belül hol helyezkedik el!!! A fejezet elkészítéséhez használt szakirodalom: Kép forrása: (Letöltés időpontja: 2019. 01. 20. 15:10) Táblázat forrása: Kövesi János, Topár József (szerk. Szakdolgozat hivatkozás mint.com. ): A minőségmenedzsment alapjai. Budapest: BMGE GTK: Typotex, 2006. 103. ISBN 978-963-279-700-7 Last modified: Thursday, 7 March 2019, 9:27 AM
p. 12-13. ). Minden egyes kép/ábra/táblázat új sorszámot kap. Tehát ha egy dokumentumból ötször lett idézve, akkor ennek öt különálló lábjegyzetet kell készíteni (ha két vagy több, ugyanazon dokumentumból származó lábjegyzet követi egymást, akkor elegendő csak az első esetében leírni pontosan, hogy honnan származik az idézett szövegrész, a többi esetén az uo. (ugyanott) rövidítés használata megengedett, de az oldalszám pontos feltüntetése ekkor is szükséges). A dolgozat végén történő hivatkozás. Az irodalomjegyzékben lesznek megadva azok a szakirodalmak, melyek a képek, táblázatok, ábrák forrásaiként szolgáltak, a Legfontosabb információk a dokumentumok szabályos leírásához és Az idézés -c. fejezetekben bemutatott hivatkozás elkészítési szabályok szerint kell eljárni. Képjegyzék/Táblázatjegyzék/Ábrajegyzék Az irodalomjegyzék után vagy a mellékletben elhelyezve jelenik meg képek/táblázatok/ábrák jegyzéke a dolgozatban. FONTOS! Fel kell tüntetni, hogy az adott kép, táblázat, ábra melyik oldalon szerepel a dolgozatban.
Az igazi csemege számodra azonban éppen te magad leszel – bizony, Fricike, ezúttal te is a boncasztalra kerültél (amint abból kóstolót alább láthatsz). Heeeejj, bárcsak visszavághatnál! Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta – Lackfi Jánost Karinthynak!. Az lenne aztán csak az igazi bravúr, kezet rá, hogy Lackfiék rögvest pezsgőt bontanának, s még a végén arra ébrednél, hogy azon perc megtesznek újabb kötetük címadójának. Petőfit Lackfiék is megtisztelték ___________________________________ * A halandzsa szót Karinthynak tulajdonítják, ám többek szerint megalkotója egy Lachs Lajos nevű képkereskedő, pontosabban annak butácska szívszerelme, egy táncosnő, akinek bugyuta kérdéseire udvarlója próbált értelmetlen szavakkal komoly válaszokat adni, erre mondta a táncosnő: "Ugyan Lajos, ne halandzsázzon. " Bizonyos források szerint a később megalakult Halandzsa Szövetségnek viszont már Karinthy is tagja volt. Akárhogyan is, jobbnál jobb írásai születtek halandzsa témában, néhány itt olvasható. Lackfi János – Vörös István Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta, Helikon, Budapest, 2018 A könyv helyben olvasható vagy kölcsönözhető többek közt az alábbi helyeken: Bihar Megyei Gh.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. Imádják az olvasók Lackfi János A fekete Router címen korszerűsített Arany János versét. Szilágyi Örzsébet E-mailjét megírta, Emoti- Konokkal Azt is telesírta. Fiának Megy a mail London városába, Ahol az Mosogat Egy setét kocsmába'. "Gyermekem, Jól vagy-e London városában? Megjött-e A csomag? Benne kis kolbász van! bubno lackfi 2016 02 14 otk 600 Kezdődik a Lackfi-féle átírat (a teljes szöveg alább olvasható). Az erősen modern és aktualizált stílusgyakorlat szerdán jelentette meg a költő Facebook-oldalán. Azóta 3500-nál is többen like-olták és a megosztások száma is kétezer fölött jár. Az eredeti balladát 1854-ben írta Arany János (a szöveget innen puskázhatják ki az összehasonlításhoz). Barabás Miklós: Arany János portréja (1848) (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons) A költő születésének 200. évfordulója tiszteletére 2017 Arany-emlékév. Ennek kapcsán számos kiállítás és program foglalkozik Arany életével és munkásságával, többek közt a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Színház.
Szilágyi Örzsébet E-mailjét megírta, Emoti- Konokkal Azt is telesírta. Fiának Megy a mail London városába, Ahol az Mosogat Egy setét kocsmába'. "Gyermekem, Jól vagy-e London városában? Megjött-e A csomag? Benne kis kolbász van! Egyél ám! Nem fázol? Van ott meleg holmi? Inglisül Beszélsz már? Tudunk majd szkájpolni? Kell-e pénz? Idenézz, Nem élünk nagy lábon, De amit Spórulunk, Összeguberálom. Hát az az Egyetem? Gyűjtesz a tandíjra? S az a lány? Gwendoline... Olyan, mint egy díva! " Kattintja A küldést, Sürgeti a gépet, Ám a rend- Szerhiba Fel éppen most lépett. "Apukám, Levelet Írtam a gyereknek, A szöveg Hova tűnt? Kihajítom eztet. " "Letöröm Derekad, Ha a gépet bántod! Egy vagyon, Aranyom, Kérjük meg a Márkot! " "Értem én, Szomszéd úr, Hogy a cucc beégett, Gőzöm sincs, Mi a baj, Hívják fel a céget! " "Vinné el E-mailem Bár valami angyal. Úgy talán Szót váltok Az én kisfiammal! " "Nyugalom, Asszonyom, Húzza ki a routert. Hogy az mi? Kis doboz, Szíve attól bútelt. Ne velem Visítson, Nem tehetek róla!