"Mikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne. " Mikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne. — Richard Wagner német zeneszerző, karmester, esztéta, 1813-83 1813 - 1883 "A legtöbb faj elvégzi saját fejlődését, menet közben ókumlálja ki a dolgot, ami pontosan az a módszer, amit a Természet szándékolt. És ez az egész roppant természetes meg szerves meg összhangban áll a világmindenség titokzatos körforgásával, amely azt hiszi, hogy semmi sem ad olyan jól egy fajnak erkölcsiséget (…), mint az évmilliókig tartó, igazán csalódást keltő "próba és tévedés" módszer. Természet szeretete idézet angolul. Ez alkalmasint rendben is van a faj szempontjából, ám a ténylegesen belekeveredett egyének szemszögéből igazi disznóság. "
A kísértés belőled származik,... [Részletek] - Osho A véleményt a legprimitívebb válasznak tartom, hiszen megelőzi a gondolkodást, és műveltséget csak gondolkodásból lehet teremteni, és fordítva. Ha elvesszük a gondolkodási... [Részletek] - Ágh István
A természet szeretetét és vadászat tiszteletét már gyerekkorban érdemes megismertetni a gyerekekkel. Ez a megható kis videó nagyon szépen bemutatja hogyan is lesz valaki vadász vagy éppen természetkedvelő ember… "A vadász mindenütt ott van; mindig készenlétben van és semmi sem sok neki. A napnak, az évnek minden szakában: éjjel-nappal, hajnalban, alkonyatkor, forró kánikulában, étlen-szomjan, ázva-fázva, veszedelmekkel szembeszállva, nélkülözve és egymagában is; a vadász kint van a természetben s olyan helyeken fordul meg, ahova senki más sem követi, hacsak a vadásztársa nem. A vadász előtt minden nyitva van a természetben. A vadásznak a természetet úgy kell ösmernie, mint a természettudósnak. " Bársony István "Az emberi költészet eltörpül a természet költészete mellett. Minden, ami emberi képzelet, jelentéktelen a természet valóságaihoz képest. Nincs szín, nincs határtalanság sem nagyban, sem kicsinyben, amit a természet magába nem foglal. Természet szeretete idézet esküvőre. Az emberi képzelet holtra fáradtan merül ki a természet igazságai felé siettében. "
Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből; vál., jegyz., mellékletek Török Petra; Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum, Bp. –Hatvan, 2010 Kezdetben volt a kert, 1-2. ; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2015 (Hágár) Társasági tagság [ szerkesztés] Nyolcak Vasárnapi Társaság Emlékezete [ szerkesztés] 1996-ban Hatvan egyik iskolája felvette Lesznai Anna nevét. [4] 2016-ban szobrot állítottak az emlékére Hatvanban, születésének 130. évfordulójához kapcsolódóan (a konkrét évfordulós dátumhoz képest némileg megkésve). A Grassalkovich Művelődési Ház parkjában, október 27-én leleplezett, életnagyságú, patinázott bronzszobor Laczik Csaba szobrászművész alkotása. [5] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Lesznai Anna. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 28. ) További információk [ szerkesztés] Lesznai Anna az Írónők a hálón 1880-1945 oldalán Szilágyi Judit: A mese mint világnézet és műfaj. Lesznai Anna – mesén és túl = Nő, tükör, írás.
De ha egyszer egy gonosz boszorka ránk eresztené a hétfőt, akkor el muszájna menekülni innét. Ezért mindig féltem is Liszkát, amióta csak emlékszem, még evés közben is eszembe jut. Ha nem kellene félni, én volnék a legboldogabb lány a világon. " Lesznai Anna költői mesevilágában, mondhatjuk úgy is virágos kertjében mi sem természetesebb, hogy Ady is viráglényként él. A Nyugat folyóirat 1909-es ámában így ír róla: "D e ő mindenek közül a földből buggyant "csudálatos ember-virág. " Bús ősi keserű földnedv pereg sűrűn erezett levelében - fájhat ő néki - kiben annyi a nagy, szent természet, hogy emberré száműzve, szorítva, különvált magános létre kellett ébrednie. Mert hiszen silány, szomorú dolog az emberi sors, csak, akkor szép akkor ér valamit, amikor megfeledkezünk magunkról - sajátos emberi létünk fájdalmas "én" korlátairól. " (Lesznai Anna: Adyról) Döntse el most a kedves olvasó, hogy több-e ez mint barátság vagy sem, illetve azt, hogy Lesznai Anna fenti mondatai már az igényes költemények rangjára emelkednek-e vagy sem.
Ady Endre a szecesszióról... és Lesznai Anna szecessziós Ady illusztrációi (valamint kitűnik Ady és Lesznai barátsága) Molnár Katalin összeállításából Első rész Molnár Katalin sok éve foglakozik a kaposvári szecesszióval. A Takáts Gyula megyei és Városi könyvtár munkatársaként részletesen bemutatta a kaposvári szecessziót a könyvtár honlapján. Ez a munka, amit a 2013-as Szecessziós Világnapra küldött, egy új sorozatunk első része. A cikksorozat témája - Mit írtak a szecesszióról a századelő művészei, írói. Hogyan látták ők azt, amit nekünk újra kellett felfedeznünk, miután sok évre megfeledkeztünk a századforduló ez áttőrést jelentő mozgalmáról. Az első rész Ady jővőbe látó véleményét idézi a szecesszióról, és az Ady Endre - Lesznai Anna közti, a költő és több könyvének illusztrátora közt meglevő baráti kapcsolatot mutatja be műveik tükrében. Lesznai Ady könyvillusztrációi kapcsán Az a tény, hogy Ady Endre több kötetét Lesznai Anna illusztrálja, annak nem csak az volt az oka, hogy mindketten a Nyugat folyóiratban publikáltak, de szerepe volt a köztük levő barátságnak is.
Forradalom és emberek kellenek hozzá, nem divatbábok. A szecesszió új, átalakított világából fog erre a korra visszatekinteni a jövő század Gibbonja! Lesznai Anna festett versei... a tündérkertet féltenünk kell... L esznai Anna versekkel kezdte, versei a Nyugatban jelentek meg, ahol poétaságát már korán elismerték, Ady úgy említi szeretettel a költőnőt, mint az ők "gyengén is erős poétanővérüket". De nem sok idő kell és kiderül, hogy Lesznai Anna rajzait, hímzésmintáit is nagyra értékelik a kortársak, aki a saját és a művésztársai költeményeit, meséit sorra illusztrálja. Ezek a szecessziós dekorációk ahol a virágok mindig nyílnak, ahol mindig június van, ahol mindig tobzódnak a színek, a sohse el nem múló nyarat mutatják Lesznai Anna lelkében, ellentétben a kor többi, borongósabb szecessziós művészeivel. De ezt a mindig gyönyörűen virágzó kertet őríznünk és féltenünk is kell, nem egy írása, költeménye figyelmeztet erre: "N álunk Liszkán olyan, mintha ezer éve volnánk egy tündérkertben, ahol mindig vasárnap van.
Kaszab Ilona e világból való asszonyéletét csitította, tüzelte dalával, mint a szerelemtől megrészegedett madár. De nem azonosította sorsát verseivel. Különös és megható tanuságtételt tesz verseinek kristálytiszta céltalanságáról az is, hogy őszhajú matróna koráig sohasem lépett velök a nyilvánosság elé. S mikor végül is rászánta magát leközlésükre, tette ezt nővéri szeretetből, bátyjának szánva őket születésnapi ajándékul. Szerény és hiúságmentes gesztussal kísérte ezt az elhatározását is: Füst Milanra, a tiszta és megtántoríthatatlan művészetű költőre bízta verseit, hadd öltöztesse ő végleges köntösbe asszonylelke őszinte és remek dadogását. Füst Milán rászolgált az odaadó bizalomra, mert Kaszab Ilona versei megőrizték a mester kezében is eredeti varázsukat, az önkéntelenséget, a közvetlenséget épúgy, mint a királyi pátoszt s a tébolyult lendületet. Egy céhbeli költő talán szégyenlette volna ezeket a szélsőséges kilengéseket. De éppen ez a varázsa ezeknek az asszonyverseknek, hogy a dilettáns negédessége nélkül, nyersen ontják a lélek mélyén kialakulatlanul zsongó lírát.