Ferenc pápa repülőgépe felszállt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vasárnap délután, ezzel véget ért történelmi magyarországi látogatása. Legutóbb 25 évvel ezelőtt járt hazánkban katolikus egyházfő. A katolikus egyházfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezett Magyarországra. Ferenc pápa Pozsonyba utazott magyarországi programjai után. Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én. A katolikus egyházfő az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezett a fővárosba Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd Az eucharisztikus kongresszus záró szentmiséje, a statio orbis és az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa visszatért a Liszt Ferenc-repülőtérre, ahol egyházi részről Michael August Blume apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is elbúcsúzott tőle. A katolikus egyházfőtől állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, valamint Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is elköszönt a repülőtéren.
Ferenc pápa magyarországi látogatásáról itt olvashatják el élő közvetítésünket.
Szeptember 12-én vasárnap, Szűz Mária Szent Neve ünnepén Ferenc pápa megkezdte 34. Apostoli utazását Budapestre és Szlovákiába. Reggel hat órakor emelkedett a magasba a Szentatya az Alitalia gépével Róma Fiumicino repülőteréről, fedélzetén mintegy hetvennyolc újságíróval és kommunikációs szakemberrel. A másfél órás utat követően fél nyolc tájban ért földet a pápai repülőgép Budapest Liszt Ferenc repülőterén. P. Vértesaljai László SJ - Vatikán Államfőnek kijáró díszszázad fogadta a magyar földre lépő Ferenc pápát, akit a repülőtéren Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus házigazdája és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadott. A magyar nemzet nevében egy fiatal leány és fiú mezei virágokból font csokorral köszöntötte Ferenc pápát, aki a köszöntések után gépkocsiba szállva az ünnepi szentmise színhelyére, a Hősök terére hajtott. A fél tizenkettőkor kezdődő szentmise előtt Ferenc pápa a tér baloldalán álló Szépművészeti Múzeum román termében találkozott Magyarország politikai vezetőivel, Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel.
Ferenc pápát katonai tiszteletadás mellett egyházi és állami delegáció fogadta, élükön Michael August Blume apostoli nunciussal, Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel, Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével. Ferenc pápa megérkezik a Liszt Ferenc-repülőtérre 2021. szeptember 12-én. fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Magyar részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára fogadta a pápát. A katolikus egyházfő a repülőtérről személygépkocsival a Szépművészeti Múzeumba indult. Virágcsokorral köszöntik Ferenc pápát a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. A katolikus egyházfő az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezett Budapestre. A kongresszust lezáró úgynevezett statio orbis, vagyis a városért és a világért bemutatott szentmise hagyományosan a katolikus rendezvénysorozat legünnepélyesebb eseménye.
3 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Vatikáni vizsgalat II. János Pál pápa egykori titkára ellen Lengyelországban járt Bagnasco bíboros, akit Ferenc pápa azzal bízott meg, hogy járjon utána Krakkó egykori bíboros érsekét ért vádaknak. Miről van szó? Stanislaw Dziwisz már Wojtyla bíboros titkára volt akkor is amikor a későbbi pápa még Krakkó érseke volt. II. János Pál magával vitte Rómába, ahol ugyanezt a tisztséget töltötte be. János Pál…
Középen Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b) és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. MTI/Koszticsák Szilárd A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Ferenc pápa találkozója (b3) Áder János köztársasági elnökkel (j2) és Orbán Viktor miniszterelnökkel (j3) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséje előtt a Szépművészeti Múzeumban 2021. Jobbról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Ezt követően Erdő Péter bíboros kíséretében, a pápamobilon utazva találkozik a magyar hívekkel a Hősök terén. Az eucharisztikus kongresszus záró szentmiséje, a statio orbis fél 12-kor kezdődik. A mise és az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa a repülőtérre megy, ahonnan Pozsonyba utazik. Címkék: eucharisztikus, kongresszus, mise, pápa, nemzetközi, kultúra
Fotó: Profimedia Az év első hat hónapjában szintén rekordhőmérsékleteket mértek, ami a globális felmelegedés folytatódásáról tanúskodik. 2014 volt a valaha mért legmelegebb esztendő, ekkor a szárazföld és az óceánok felszínén júniusban mért átlaghőmérséklet 0, 88 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot – olvasható a NOAA közleményében. A korábbi, júniusi rekordhőmérsékletet 2014-ben mérték, az év első hat hónapjáét pedig 2010-ben. A 2015 első félévének átlaghőmérséklete 0, 85 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlaghőmérsékletet. Az északi-sarki jégfelület júniusban 906 495 négyzetkilométer volt, 7, 7 százalékkal kevesebb, mint az 1981-2015 közötti időszak átlaga. 1979 júniusa, a műholdas megfigyelések kezdete, óta most mérték a harmadik legkisebb jégfelületet. Index - Gazdaság - Kezdjenek spórolni az országok és az emberek – üzente az IEA. A Déli-sarkvidéken a jégfelszín 984 195 négyzetkilométer volt, 7, 2 százalékkal kisebb, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), amely 2014-ben tette közzé a nemzetközi kutatások alapján készült legutóbbi jelentését, kimutatta, hogy "a szárazföld és az óceánok felszínének hőmérséklete világszerte mintegy 1Celsius-fokkal nőtt (a 20. század kezdete óta), és Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika egyes részein a növekedés eléri a 2, 5 Celsius-fokot is.
Víz alá kerülő metropolisok Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbb arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következtében többen halhatnak majd meg a hőhullámok és az emelkedő tengerszint okozta áradások miatt, különösen a nagyvárosokban. Tovább súlyosbodhatnak a veszélyes hőhullámok, éhínség alakulhat ki a szegényebb országokban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változása miatt. A klímaváltozás hatásai ráadásul aránytalanul jobban fognak érvényesülni a szegényebb és alacsonyabb hitelbesorolású országokban, mint a tehetősebb, hitelképesebb államokban. A klímaváltozás – főleg a globális felmelegedés – egyik következményét az árvizek jelenthetik. A gleccserek olvadása és következményei - Engie.hu. A megnövekedett tengerszintek nagy fenyegetést jelentenek az országok partmenti övezeteire. A veszély tudósok szerint már a 19. század közepe óta fennáll, amikor egy-egy nagyobb vihar következtében fennállt a lehetősége annak, hogy az óceán átlépi például az egyesült államokbeli Manhattan gátrendszerét. Ez a veszély átlagosan 100 és 400 év között egyszer fordulhatott elő, ám azóta a hússzorosára növekedett, és megtörténhet, hogy a következőkben mindez 4-5 évenként forduljon elő.
Ha azonban a Föld évi átlaghőmérséklete csupán három Celsius fokkal emelkedne, akkor ez a szám megháromszorozódna. Globalis felmelegedes kovetkezmenyei . A tudományos felméréseknek megfelelően a Föld átlaghőmérséklete az utóbbi száz évben máris egy fokot emelkedett, az előrejelzéseknek megfelelően azonban a folyamat a következő évtizedekben meggyorsul – mutat rá a Business Insider internetes oldal. A klímaváltozással kapcsolatban azonban egyáltalán nem lehet tudni, hogy pontosan mennyivel is fog nőni az átlaghőmérséklet, csak becslések állnak rendelkezésre, ez pedig arra ösztökélheti a politikusok és polgárokat, hogy halogassák a cselekvést, ameddig csak lehet. Az emberi migráció mellett számos állat-és növényfaj költözik magasabb tengerszint feletti területekre, illetve magasabb földrajzi szélességekre azért, mert a globális felmelegedés következtében élőhelye megváltozik, és a számára megfelelő körülményeket csak új helyeken találja meg. Ezzel együtt nő az invazív – az adott területre betolakodó – fajok száma is, amelyek gyakran kiszorítják az őshonos fajokat.
Bár a nézőpontok megoszlanak mind a politikában, mind a médiában, az egyet nem értés mégsem változtat a tényen, hogy a felmelegedés valódi, mérhető, globális. De mi vezetett idáig, mire számíthatunk a jövőben, és mit tudunk tenni? Legfőbb okok: 1. A fosszilis energiaforrások (kőolaj, földgáz) égetése során keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátás. 2. A benzines autók használata közben kibocsátott szén-dioxid és egyéb szennyező gázok növekedése. A globális felmelegedés hatásai. 3. Az élelmiszeriparban tartott óriási állatállományból, a rizsföldekről és a sarkvidéki tengerfenékről származó metánkibocsátás 4. Erdőirtások, különösen a trópusi területeket érintő pusztítások a fejlett világ megnövekedett fa- és papírigénye miatt, de nem elhanyagolható ok az egzotikus élelmiszerek iránti kereslet, valamint az állattartáshoz szükséges legelők növekedése sem. 5. A növénytermesztéshez felhasznált mesterséges permetezők és műtrágyák globális elterjedése. Várható következmények: 1. A tengerszint megemelkedése, veszélybe sodorva ezzel emberek millióinak lakóhelyét.
A poszméhet, más néven dongót a túlhevülés fenyegeti, főleg olyan melegebb éghajlatú országokban, mint Mexikó vagy Spanyolország, de ritkábbá vált a hűvösebb éghajlatú térségekben, így például Németországban is. A dongók az Alpok térségekben a magasabb mezőkre szorulhatnak, ahol kevesebb életteret találnak, de fenyegetik őket más tényezők is, köztük az intenzív mezőgazdaság is. Az ENSZ Éghajlati Kormányközi Testületének (IPCC) tanulmánya alapján a WWF külön fejezetben taglalja az 1, 5 és a 2 Celsius-fokos felmelegedés hatásait. Az 1, 5 fokos felmelegedés esetén a növények 8 százaléka veszíti el elterjedési területének több mint felét, 2 fokos felmelegedés esetén már a növényfajok 16 százalékával történik ugyanez. A gerinces fajok négy százaléka 1, 5 fokos felmelegedésnél elveszti élőhelyeinek több mint felét, 2 fokos felmelegedésnél a fajok 8 százalékánál következik be ugyanez. Forrás: MTI Fotó: WWF