Az elején azt gondoltam, hogy az Ezel nem lesz valami szép, hiszen mégis csak török gyártás, de szerencsére a kinézete egyszerűen gyönyörű, felveszi a versenyt a nyugati kollégáival, semmi okunk nem lehet a panaszra. Ami még vonzóbbá teszi a sorozatot, az a flashback-ek használata, amik nagyon hangulatosak, s rengeteget hozzátesznek az Ezelhez. Ramiz karaeski idézetek. Nem csoda, hiszen elég sokat vájkálnak a készítők a múltban, ami elősegíti a karakterek megismerését, illetve a már említett árnyalást is. Ritka a maga nemében ez a török gyöngyszem, hiszen a narrálás még különlegesebbé teszi a hangulatot. A narrátor szerepét általában a főszereplő, Ezel, illetve a mentora, Ramiz Karaeski tölti be. Így nem csak azt nézheti a néző, ahogy folynak az események, hanem a narráláskor feltűnő szebbnél szebb idézetek biztosítják, hogy az ember folyamatosan elgondolkodjon a szituáción, a karaktereken, és az üzeneteken, amik az előbbiek sugároznak. Már csak az a kérdés, hogy mivel lehet meggyőzni a főként amerikai sorozatokért rajongó sorozatfanatikusokat, hogy adjon esélyt az Ezel-nek.
Az igazság csak megerősítheti vagy elveheti az önmagunkba vetett hitet. Míg nem egy napon ráébredünk hogy az egész kutakodásunk valójában a szeretteinkért volt. Mert bármit is teszünk ha nem szeretnek minket az igazság sem menthet meg attól hogy feláldozzunk magunkat vagy bárki mást akiben csak úgy véletlen szerűen belebotlunk az utcán. " "Néha ahhoz, hogy megtartsunk valamit nem kell feltétlenül szorítni bátran nyisd szét a tenyered és enged el amit addig abban őriztél mert idővel ami fontos úgy is visszatér hozzád. " "Ha azt kérdeznéd magadtól, hogy hol hibáztál mit nem vettél észre vagy mit marasztottál hogy oda jutottál ahol vagy. Akkor térj vissza múltadhoz és kezd el újra követni a sodrást ami ebbe a mederbe hozott de ezúttal engedd, hogy a bábok maguktól mozogjanak úgy, ahogyan a szelet megkívánja és ne te mozgasd őket. " "A szobából sem kell kijönnöd csak ülj le csendben és hallgasd meg ne várd a végét de tud hogy elkezdődött. Úgy sem tehetsz mást minthogy elfogadod a magány kezdetét míg nem a válasz amit a legnagyobb mélységből hívsz elő egyszer csak a felszínre kerül.
És a világ önként szabadon a kezedre adja magát. Mert neki sincs más választása ha meg akar szabadulni a magánytól őszintén ott kell hevernie a lábad előtt. " "Ha viszont bármit is teszel, abba is gondolj bele, hogy a másik is ugyan úgy megteheti azt veled... ugyan úgy. " "Ahogy közeledik a játék vége az ember kétségbeesetten keresné a kiutat az ő már, már minden irányból körülölelő sötét labirintusból míg nem rádöbben hogy minden út egy külön befejezés. Kiakar jutni a labirintusból de ahhoz az összes utat ismernie kéne vagy pedig végig járni. Ám ezeken az utakon már egyetlen botlás egyetlen észre vétlen akadály is azonnal is a vesztét okozhatja. " "Az életben egyetlen kérdés sem ártalmatlan, ebben a játékban viszont minden kérdéstől félni kell amire még nincs válasz. Mielőtt megkérdeznéd magadtól hogyan jutottál idáig jusson eszedbe a kérdés amit az utad elején feltettél és meg is válaszoltál. Mert egyébként ebben a játékban minden válasz az ismeretlenbe vezet. " "Amikor már úgy éreznéd megvan a megoldás kulcsa abban a pillanatban jön egy lakatos és lecseréli a zárat.
Értékelés: 514 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Az árulás elválasztotta, a bosszú összehozta őket. Ömer (Kenan İmirzalıoğlu) a nők álma. Szenvedélyes, mint Johnny Depp, férfias, akárcsak Clive Owen és gazdag, mint Bill Gates. Ömernek azonban csak egy álma van: tíz hosszú év után bosszút állni azon, aki hamis vádakkal börtönbe juttatta és elvette a szerelmét. Felvett személyisége, Ezel jól ismert a maffia és az éjszakai élet világában, ezért biztosra veheti, hogy minden lépését figyelik majd, bosszúja célba talál. Egy török filmsorozat középpontjában mi állhatna más, mint a szerelem és a barátság, az árulás és a bosszú iránti vágy, egy olyan történet, ami hetente 13 milliónyi nézőt szegez a televízió képernyője elé. Ömer a kötelező katonai szolgálat letöltése után tér haza idős szüleihez és kisöccséhez. Minden vágya, hogy végre feleségül vehesse álmai asszonyát, a rá kitartóan várakozó Eyşant (Cansu Dere). Már-már úgy tűnik, pontosan azt az életet élheti, amire vágyott, amikor egy nap a rendőrség ráront a békésen alvó férfira és gyilkosság vádjával letartóztatja.
A halálból még van visszaút, de az árulásból nincs. Ramiz: Amikor úgy alakulnak a dolgok, ahogyan az ember eltervezte az élet mindig közbe szól és tesz arról, hogy ne legyünk nyugodtak gondoskodik arról, hogy ismét legyen veszíteni valónk. Ramiz: Az ember akkor fogja fel igazán, hogy mit akar leginkább, amikor azt már elveszítette. Akkor érzi legerősebben valaminek a hiányát, ha az már nem lehet az övé. Ha a helyükre kerülnek azok a dolgok, melyekre mindig is vágytunk, a félelem akkor mutatja meg az igazi arcát az igazság képében. Ramiz: Amikor végre megtaláljuk azt, ami hiányzott az életünkből úgy becsüljük, mint ha még abban a pillanatban el is feszítenénk. Hogy azután ez a pillanat milyen hosszúra nyúlik az már nem feltétlenül rajtunk áll. Ramiz: Tudod, álmában az ember jobban érzi, hogy ki a barát és ki az ellenség. Ramiz: Édes fiam a természetben, ahogy azt te is tudod, minden vadnak megvan a maga a területe, ami persze fajonként, élőhelyenként változik, de ha Te betörsz közéjük, mind nyugtalanná válik.
Ha viszont mások lábnyomait követve akarsz eljutni a múltba nagyon óvatosnak kell lenned mert lehet hogy rád ugyan senki nem fog emlékezni de a egy aprócska jelét is mutatod ami voltál a tetteidre azonnal mindenki emlékezni fog. Nem az a valódi veszély a bosszúban hogy az ellenséged megtudja az igazat rólad az igazi veszély az hogy amíg a valódi énedet rejtegeted másokról sem tudhatod meg a teljes igazságot csak amit a látszat enged. " {Ramiz}
Mivel nemrég olvastam a Junkie-n az El Internado ajánlóját, összeszedtem a bátorságot, hogy egy másik, nem amerikai vagy angol sorozatról írjak, hiszen több is van, ami simán megérdemli, hogy minél szélesebb körhöz eljusson. Ilyennek tartom az Ezel -t, ami, mint néhányan már tudják, Törökország egyik legsikeresebb és legjobb drámájaként van számon tartva. Nálunk az RTL Klub adta ez Ezel-t, s mivel az amerikai és angol sorozatokkal ellentétben egy rész 90 perc körüli általában, ezért az epizódok ketté bontva két nap alatt mentek le. Így lett 140 rész az egyébként 70-ből. Az Ezel természetesen Törökországban játszódik, azon belül is Isztambul városában, bár az első néhány rész Cipruson indít. Aki esetleg nem lenne ismerős az alapsztorival, annak a legrövidebben úgy tudnám jellemezni, hogy a török Monte Cristo grófja, modern köntösben (egyébként a Revenge is Monte Cristo-sztori). Akinek viszont nem elég ez a kurta leírás, annak szolgálhatok még plusz információval is. a tovább mögött – spoilermentesen.
A történet hőse a 19. század derekán a forradalmi eszméktől forrólázas reformifjúság képviselője, Áronffy Lóránd, aki, mint a film egyik eredeti inzertje (korabeli megnevezéssel: "felírása") szól: "egy szerencsétlen család ivadéka, melynek minden tagja öngyilkosul hal meg". Lóránd apja, Lőrinc is így veszik oda az expozícióban, és úgy fest, ő sem kerülheti el a végzetét; néminemű ármány és természetesen szerelem szegélyezi útját, miközben menekül – leginkább a balsorsa elől. A regény 1865-ben, a kiegyezést közvetlenül megelőző, és korántsem várakozással, inkább lemondással, letargiával, spleen nel teli korszakban készült, ezért bús tónusú. Mindez talán magyarázatot ad arra, hogy 1916-ban, a szörnyű veszteségeket hozó és még borúsabb jövőt ígérő "nagy háború" kellős közepén miért épp Jókai eme munkájára esett az Uher cég választása. A Mire megvénülünk adaptálásának másik oka az lehetett, hogy kisebb büdzsével kihozhatónak tűnt, mint más Jókai-regények: a terjedelme nem túl nagy, kevesebb szereplőt mozgat kevesebb helyszínen.
A némafilmkorszakban népszerűek Jókai regényei rendezőink (sőt a német alkotók) körében, nemcsak kalanddramaturgiájuk, érzelmi töltetük, hanem miliőrajzuk, a bennük megjelenő tájak fotogenitása miatt is. Sok adaptációról tudunk, de csak három maradt fenn, a Mire megvénülünk mellett Korda Sándor Az aranyember e (1919) és az Egy dollár (más címen: Az egyhuszasos lány; Uwe Jens Krafft, 1923). Előbbi az író egyik legnépszerűbb regénye alapján született, és fenséges külsőivel, míves belsőivel ragadja meg a nézőt, utóbbi egy kevéssé ismert elbeszélés nyomán készült, és friss formanyelve, illetve háromperces álomjelenete miatt izgalmas. A Mire megvénülünk az első magyar Jókai-adaptáció, Európában a második: a Szegény gazdagok at német színészekkel, német rendezővel dolgozták fel 1915-ben. Miként majd fél évszázaddal később Gertler Viktor Az aranyember e (1962) megágyaz más, Várkonyi Zoltán rendezte Jókai-filmeknek ( A kőszívű ember fiai, 1965; Kárpáthy Zoltán, 1966; Egy magyar nábob, 1966), illetve megemeli a közönségfilmek rangját, úgy csinál kedvet a Mire megvénülünk sikere a némakorszakban a további – szám szerint tíz – Jókai-feldolgozásnak, és növeli a film, a mozgókép presztízsét.
Jókai Mór regényének filmváltozata. A Mire megvénülünk volt a magyar filmgyártás első mai értelemben vett hosszú játékfilmje. A 3000 méter hosszúságú film előjátékból és két részből állt(I. Az Áronffy család végzete, II. Tíz év múlva) "... Már az I. világháború idején készült el a mai filmek terjedelmét elérő első magyar film, Jókai Mór Mire megvénülünk című regényének filmváltozata Hevesi Sándor művészeti irányításával, Uher Ödön rendezésében. " ()