Ország Őrizetbe vettek két Beszterce-Naszód megyei orvosi asszisztenst fiktív oltások miatt Őrizetbe vettek két Beszterce-Naszód megyei orvosi asszisztenst, akiket azzal gyanúsítanak, hogy oltás nélkül juttattak védettségi igazolványhoz több személyt. Egyikük tavaly decembertől idén áprilisig 500 lejt kapott minden fiktív oltás…
Hagyományos töltött paprikánkat színes köntösbe bújtattuk! Klasszikus magyaros fogásunkat ezúttal kaliforniai paprikára cseréltük. Kerekes Sándor séf mutatja meg, hogy készíthető el az eredeti recept, újragondolva. A hagymát szalonnán megpirítjuk, közben előkészítjük a paprikákat, majd a tölteléket is jól összedolgozzuk, amibe a végén mehet is bele a lepirított hagyma. Megtöltjük a paprikákat, majd a tepsibe hagymás-fűszeres ágyást készítünk, ez ad extra ízt ételünknek. Mehet rá a szósz, majd irány a sütő! Gizi-receptjei: Császármorzsa.. Az elkészült finomságot friss újhagymával, petrezselyemmel tálaljuk. Hozzávalók: 15 dkg mangalicaszalonna 1 fej vöröshagyma 50 dkg darált sertésdagadó 50 dkg darált sertéslapocka 20 dkg főtt rizs 5-6 szál kakukkfű 3-4 szál majoranna 4-5 szál újhagyma 3-4 gerezd fokhagyma 1 db tojás só durva bors 1 kk. fűszerpaprika 8 db sárga kaliforniai paprika A szószhoz: 1 liter hámozott paradicsom szükség szerint sűrített paradicsom 1 csokor zellerzöld bors A tálaláshoz: Újhagyma és petrezselyem Teljes adások a Médiaklikken!
Értékelés: 45 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Ezúttal habos diós kifli készül Marcsi konyhájában, ami egy nagyon finom, kelt sütemény. Vendégségbe Harrer-Abosi Beatrix érkezik, aki megosztja a nézőkkel az osztrák császármorzsa receptjét. A műsor ismertetése: A főzés tudományát, a háztartási praktikákat, családi recepteket tovább adjuk generációról generációra. Az igazi császármorzsa. Ennek nem az evés a lényege, hanem sokkal inkább az érzelmi és kulturális háttere. A Duna csatornán vasárnaponként jelentkező műsor háziasszonya arra buzdítja a fiatalokat, hogy süssenek-főzzenek minél többet szeretteiknek és vigyék tovább a családi recepteket. Minden adásban újabb ételeket ismerhetünk meg Borbás Marcsi szakácskönyvéből, persze a recept nem szentírás, hiszen ahány ház, annyi szokás, de abban megegyezhetünk, hogy a konyha, a család biztos találkozási pontja, ezért itt lehet a legtöbbet átadni hagyományainkból egymásnak. A közmédia új gasztro magazinja a régi idők finomabbnál finomabb ízeit idézi meg és közben a sütés-főzés rejtelmeibe is beavatja a nézőket, hiszen a legfontosabb szakács, Te vagy!
Császármorzsa avagy smarni, az örök kedvenc, melyet a nagymama sokszor készített, és házi sárgabaracklekvárral ettü ízét azóta is a számban érzem. Én is sokszor készítettem már császármorzsát (recept a linkre kattintva olvasható) sőt, volt hogy még mascarpone is került a tésztába (recept a linkre kattintva olvasható), hol serpenyőben kevergetve, és volt hogy egyszerűen a sütőben. Nemrégiben a televízióban éppen arra a csatornára kapcsoltam, ahol Borbás Marcsi konyhájában császármorzsa készült, így gondoltam az Ő receptjét is kipróbálom. A recept egyszerű, és az elkészült morzsa nagyon, de nagyon finom. Én most házi eperlekvárral tálaltam, de azért a házi sárgabaracklekvárral az igazi..... Borbás Marcsi szakácskönyve / Habos diós és osztrák császármorzsa. Hozzávalók: 10 dkg búzadara 1 dkg liszt 2, 5 dl tej (hideg) 3 db tojás (nagy) 12 dkg porcukor 1 cs vaníliás cukor 1 citrom reszelt héja csipet só 8 dkg vaj A búzadarához adjuk hozzá a lisztet, egy csipet sót, a reszelt citromhéjat és a tejet, majd keverjük simára. (egy híg masszát fogunk kapni) A tojásokat válasszuk szét, majd a sárgájához adjuk hozzá a porcukrot, a vaníliás cukrot, majd robotgéppel keverjük jó habosra.
Végül porcukorral és baracklekvárral tálaljuk. Ebből a mennyiségből két nagy adag lesz.
A resztelt szilvával és porcukorral meghintve tálaltam.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Honfoglalás kori gyűrű Rád-Kishegyről Felsőszentkirályi kun öv Névváltozatok: szellőrózsa (Jelk. 237. ), négyzetcsillag (Jelk. 191. ), hatlevelű rozetta (125 év 62. ), hatszirmú virág (Patay ArchÉrt. 1957. 62. [1]) Rövidítések Naprózsa, általában hatszirmú virágforma, mely sokszor körbe van foglalva. Gyakran fordul elő a népművészeti alkotásokon, megtalálható a gömöri és erdélyi temetők fejfáin stb. Virágok a kantáron | Magyar Nemzeti Múzeum. Nyolcágú változatai előfordulnak a pjánobori kultúrában, a bahmutyinói kultúrában, négyágú változata a kora-avarkori leletekben, hatszirmú formája megvan a késő-avarkori leletekben, valamint egy nagymorva korabeli gombon. Hatlevelű formája megvan egy 5. századi ókeresztény oltárkorláton, mely Székesfehéron került elő, továbbá előfordul a középkori muzulmán pajzsokojn is, ami arra utal, hogy erdetileg univerzális jelkép lehetett. A heraldikához a felsőszentkirályi kun sírból előkerült öv díszei kapcsolják. Ennek aranyozott ezüstből készült naprózsás veretei között számos kettős liliomveret valamint, címeres pajzsveret is megtalálható.
"Hova leszáll a nap éji nyugvóra" címmel nyílt időszaki kiállítás a csongrádi Tari László Múzeumban Losonczi János, Simmer Sándor és Tisza Sándor munkáiból. A fafaragás, vagyis a fa megmunkálása már az ősember idejében elkezdődött. A vadászó életmódnál szüksége volt olyan szerszámokra, amelyek segítenek az állat elejtésében – erre pedig egy talált fadarab önmagában ritkán volt alkalmas. Faágból, gyökérdarabból ütőbunkót, kőbaltát, később íjat, nyílvesszőt készített. A bot hozzádörzsölése egy szikladarabhoz -simítás végett-, a mai forgácsolás műveletének felelt meg (csiszolás). A dárda hegyéhez pedig faragnia kellett (kézi forgácsolás). Honfoglaláskori motívumok fafaragásokon - Hir45.hu. A népi díszítő faragás kialakulásában rendkívül nagy szerep jutott a pásztoroknak, akik sokszor unalmukban farigcsáltak, és egyre szebb, értékesebb munkák kerültek ki a kezük alól. Botjaikon a kezdeti rovott jeleket, majd a vonalas növényi, ember és állat ábrázolásokat lassan felváltotta a valósághű ábrázolásra való törekvés. Ahogyan bővült szerszámkészletük, úgy színesedett faragótechnikájuk is.
Az életfa a folyamatos fejlődést szimbolizálja, a lakásban a legjobb helye a keleti oldalon van. Termékenység, bőség szimbólumok nemcsak az anyagi bőséget, hanem a lelki és szellemi gazdagságot is serkentik, mint pl. : a csodaszarvas, ami az erőt, a termékenységet, a szellemi fejlődést, tudást is szimbolizálja. A védelmi szimbólumok hatalmas erővel bírnak. A székely kapuk csodálatos díszítményei adták és adják ma is a család védelmét. Azt tartották őseink, hogy minden, amit a teremtéssel kapcsolatos rontáselhárító erővel bír. Így kerültek a tulipános virágmotívumok a kapukra. Tarsoly – Wikipédia. Továbbá a körkereszt, ami a legerősebb ősi szimbólumok egyike. A Nap és a Hold a férfi és a női energiák egyensúlyát is segíti. Ezeket a szimbólumokat akár egy lakás bejárati ajtajára is felrakhatjuk és ott is ugyanolyan erővel fog hatni. A magyar térrendezés elvei alapján fontos, hogy először rakjunk rendet az életterünkben és utána kezdjük el díszítgetni. A szimbólumok erőt adnak, örömöt sugároznak mindenki felé.
Jahrhunderts im Karpatenbecken im Spiegel ihren osteuropäischen Analogien. Slov. Arch. 61/1, 177–198. ↑ Sudár: szerk. : Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában. Magyar őstörténet 2.. Budapest, Helikon, 2015. László Gyula: Árpádok népe - A tarsolyokról Archiválva 2006. december 7-i dátummal a Wayback Machine -ben Tarsolyosok Archiválva 2007. január 5-i dátummal a Wayback Machine -ben További információk [ szerkesztés] Husztártarsolyok
A kiállítótér első részének sarkában azért még látható egy erőteljes színű alkotás. Az – egész testében – Vörös kakas. Németh János elárulja, ez a szobor eredetileg 1959-ben, a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára készült. Persze ez nincs ráírva, de most, a történelmi esemény 100. évfordulóján erre is izgalmas visszaemlékezni. Annál is inkább, mert a maga korában valóban forradalmi mű volt: ilyen különálló csőelemekből akkoriban még nem készült korongon műalkotás. A szobrok között sétálva nem mehetünk el amellett a kérdés mellett sem, hogy a Németh János által megformált dús idomú nőalakok, vajon tükrözik-e saját nőideálját? - Tényleg inkább a kicsit teltebb, de még gyönyörűen formás nők tetszettek és ihlettek meg mindig is. A főiskolán például sokszor állt nekünk modellt egy volt artistalány, aki leesett a trapézról, és sérülése miatt nem gyakorolhatott. A megváltozott életmód miatt kicsit meghízott, de nagyon szép, arányos alakja lett. Amolyan népmesébe illő forma. A hölgy látható is az egyik grafikán.
A tárlat egyik érdekességét pedig az adja, hogy a falakra kikerültek Németh János grafikái is; vagyis az egyes kerámiaszobrokhoz készült előtanulmányok, skiccek. Egy ceruzarajzon még a művész első, hatvanas évekbeli műterme/kemencéje is látható. De nem ebből a Mártírok úti műhelyből indult a pályafutása, ahogy a kiállítás sem… Gömbölyű nőalakokat alkot A retrospektív tárlat ugyanis a Budapesten töltött főiskolai évek, és az azt követő időszak (1950-es, 60-as évek fordulója) munkáinak bemutatásával kezdődik. Ahogy Németh János meséli, ez a színes, majolikamázas kerámiaszobrok korszaka volt számára. Mutatja is egyből ennek legjellegzetesebb darabját: a kiskocsma, vagy borospince bejárata fölé készült cégért, azaz Háry János lovasszobrát. Ez volt a vizsgamunkája az Iparművészeti Főiskolán. Hogy miért lett efféle embléma Háry Jánosból? - Mert egy lódító mesehős – mondja. Alakja sokkal nagyobb, mint a lóé, melyen ül, de ez általában nem tűnik fel senkinek. Azt gondoltam, hogy a kocsmák borgőzös, sokszor szintén nagyotmondó világához pont illeszkedik ez a szobor, hiszen Háry János története is ilyen közegben elevenedik meg.
Alakját pedig a mézeskalács-huszárok szín-és formavilágáról mintáztam, vagyis a népies motívumok már itt megjelentek. Háry János Egy ideig még ennek a naivizmusnak a szellemében születtek színes-mázas munkái. Mesebeli alakokat és régi mesterségek (vincellér, kofa, hegyipásztor, szénszállító) jellegzetes figuráit formázta meg; 1000 Celsius fok körül égetve ki a kerámiát. Úgy emlékszik, már a legelején tudatos döntés volt, hogy a népművészetből merít, és a fazekas hagyományokat követi. De máshogy formálja meg az agyagot, mint a régi mesterek. Leginkább darabokból, hiszen akkor is, és azóta is különálló kubusokból, csőelemekből épülnek fel szobrai. Az egyes részeket utólag illeszti össze. Egésszé. Domborműveire, tálaira pedig a figurák félmetszetei kerülnek. Plasztikus, körkörös és egyszerű formákat hozva így létre. - Nem másolom futószalagszerűen a népművészetet. Csak a hangulatát csempészem a szobrokba. Ugyanilyen fontos, hogy elkapjam azt a karaktert, ami az adott emberre, vagy állatra jellemző.