Állítása szerint az indoklást még mindig nem látta a párt egykori elnöke. A párt fegyelmi testülete kizárta az MSZP-ből Molnár Gyula korábbi elnököt – erősítette meg az erről szóló sajtóhíreket maga az érintett politikus csütörtökön a Facebook-oldalán. Molnár Gyula a Facebookon azt írta, több mint 30 év után egy 25 perces etikai bizottsági ülés vetett véget az MSZP-ben viselt tagságának. Hozzátette: a döntést a sajtóból tudta meg, a határozatot, az indoklást még mindig nem látta. Szerinte az volt a bűne, hogy maradéktalanul betartotta egy hárompárti megállapodás rá vonatkozó részét. Közölte, egy olyan megállapodásról van szó, amelyet az MSZP elnöksége egyetértőleg jóváhagyott, az MSZP társelnöke pedig aláírásával látott el. "Nyugodt lelkiismerettel állíthatom: teljes mértékben pártszerűen, az MSZP Alapszabályának megfelelően jártam el" – fogalmazott. Felfüggesztette a DK-ba tartó Molnár Gyula tagságát az MSZP Molnár Gyula, ha nyer a 2022-es választáson, nem akarja elhagyni az MSZP-t - ezt maga a most DK-s színekben induló volt pártelnök mondta az ATV híradójának.
Ahogy arról már beszámoltunk, június 12-én jelentette be Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje, hogy Molnár Gyulát, az MSZP politikusát támogatja a pártja az ellenzéki előválasztáson Újbudán, illetve ha Molnár bejut jövő tavasszal a parlamentbe, a két párt megállapodása alapján a DK frakciójába ülne be. A bejelentést követően a pártvezetés hamar állást foglalt. Múlt heti közleményükben azt írták, a Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége mai ülésén újra hitet tett a 2022-es kormány és korszakváltás szükségessége mellett. A párt közösségi oldalán úgy fogalmaztak, tudomásul veszik, ha egyes jelöltek nem kívánják képviselni új szociáldemokrata politikájukat, illetve nem támogatják új szövetségi politikájukat, és ezért más politikai közösségben képzelik el politikai jövőjüket, majd egyhangú határozatban döntöttek Molnár Gyula párttagságának felfüggesztéséről.
2021. jún 17. 21:20 Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke: Tudomásul vesszük, ha egyes jelöltek nem kívánják képviselni új szociáldemokrata politikánkat /Fotó: MTI-Kovács Tamás Az előválasztás hajrájában szép búcsúnak tűnt Molnár Gyula, volt MSZP-elnök átigazolása a Demokratikus Koalicióhoz, ám végül a szocialista párt teljesen elengedte képviselője kezét. Az okokról Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke beszélt. Molnár Gyula átigazolt a DK-hoz, az MSZP pedig felfüggesztette a tagságát. Ezzel a lépéssel a két párt baloldali párt újra kiásta a csatabárdot? Szó sincs róla, egészséges versengés van a pártok között az előválasztás végéig, ezt követően az ellenzéki pártok szövetségben győzik le a Fideszt. Természetesen nekünk is az a célunk, hogy a demokrata választási szövetség előválasztásán minél több olyan MSZP-s jelölt váljon közös képviselőjelöltté és a Fidesz kihívójává, akik elkötelezetten és hitelesen képviselik az MSZP–Párbeszéd kormány- és korszakváltást célzó előválasztási programját. ( A legfrissebb hírek itt) Ha volt megállapodás volt a két szervezet között, miért volt szükség erre a lépésre?
Molnár beadványa szerint az MSZP, a Párbeszéd és a DK elnökei között június 1-jén létrejött együttműködési megállapodásban szó szerint az szerepelt, hogy "az MSZP és a Párbeszéd tudomásul veszik, hogy Budapest 18. választókerületében Molnár Gyula képviselőjelölt a DK országgyűlési képviselőcsoportjához fog csatlakozni". A XI. kerület korábbi szocialista polgármestere azt írta, hogy ő két héttel később ezen megállapodás alapján jelentette be nyilvánosan, hogy "megválasztása esetén a DK országgyűlési képviselőcsoportjához fog csatlakozni". Mint írta, ezzel maradéktalanul eleget tett az országos elnökség akaratának, jóllehet egyáltalán nem állt szándékában, hogy 30 éves tagság után elhagyja a pártot. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2016. június 25-én Szanyi Tibor, Harangozó Tamás és Tóbiás József addigi pártelnök ellenében megválasztották az MSZP elnökének. [9] [10] A 2018-as országgyűlési választáson a budapesti 18. választókerületben (amely Budafok-Tétényt, valamint Újbuda egy részét foglalja magában) egyéni képviselői mandátumot szerzett. Pártja országosan elért gyenge eredménye miatt lemondott pártelnöki tisztségéről. [11] A 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson ismét ebben a választókerületben indul a mandátumért, [12] de már a Demokratikus Koalíció támogatásával. [13] 2021. június 23-án Molnár Gyulát kizárták az MSZP-ből. [14] Büntetőeljárás ellene [ szerkesztés] Schneller Domonkos XI. kerületi fideszes képviselő 2007 őszén büntető feljelentést tett a Lágymányosi-öböl privatizációja és a Hadik kávéház ügyében. Az ügyészség három évvel később, közvetlenül a 2010-es önkormányzati választások előtt nagy TV-nyilvánosság előtt meggyanúsította Lakos Imre SZDSZ -es alpolgármester mellett Molnár Gyulát. Később aztán mind az öböl-ügyben, mind a Hadik-ügyben lezárták a nyomozást, a telekeladás ügyében indított perben pedig első fokon, 2012 szeptemberében felmentő ítélet született.
"Közös lónak túrós a háta. " Mindannyian ismerjük ezt a mondást. A közös tulajdon fogalma a köztudatban széles körben ismert, azonban a fogalom tartalmával sokan nincsenek tisztában. Sokan félreértelmezik az "osztatlan" közös tulajdont, nincsenek tisztában a tulajdonostársak jogaival, kötelezettségeivel, vagy az elővásárlási joggal, közös költségviseléssel. Ebből kifolyólag pedig sok a tévhit. Ezen félreértések miatt aztán valóban igaz lesz a fenti mondás. Nézzünk át néhány dolgot, amit a közös tulajdonról érdemes tudni. 1. A közös tulajdon fogalma: A közös tulajdon esetében a dolgon a tulajdonjog – meghatározott hányadok szerint- több személyt illet meg. 5 DOLOG, AMIT A KÖZÖS TULAJDONRÓL ÉRDEMES TUDNI. A dolog egésze valamennyi tulajdonostársat megilleti, de csak a meghatározott eszmei hányada erejéig. Példaként említem az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont: pl. : az ingatlan tulajdonjoga két személyt egyenlő arányban illet meg, akkor a tulajdonjog eszmei hányada, vagyis a tulajdoni hányad: 1/2-1/2. A fennálló tulajdoni hányad határozza meg a tulajdonostársak jogainak mértékét, a felmerülő költségeknek és a dolog hasznainak mértékét is.
Mit jelent az osztatlan közös tulajdon Közös tulajdon esetén egy ingatlannak több tulajdonosa van, azonban a tulajdonjogból eredő egyes jogosultságok – a birtoklás, használat, rendelkezés joga – mindegyik tulajdonostársat ugyanúgy megilletik, mintha egyedüli tulajdonosok lennének. Ez azt jelenti, hogy közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan használatára és birtoklására – azonban ezt a jogát nem gyakorolhatja a másik tulajdonostárs jogainak sérelmére. Tévhitek a közös tulajdonnal kapcsolatban 1. Gyakori tévhit, hogy a tulajdonostársak csak a saját tulajdoni hányaduknak megfelelő ingatlanrészt használhatják – ez azonban nem így van. Föld közös tulajdon megosztása. Ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, mindegyik tulajdonostárs az egész ingatlan használatára jogosult. 2. Szintén téves feltételezés, hogy amennyiben az egyik tulajdonostárs a többiek részét is használja, ezért tőle többlethasználati díj követelhető. Mint az előző pontban leszögeztük: minden tulajdonostárs az egész ingatlan használatára jogosult.
A hitelek előtörlesztése és új hitelek önrészének biztosítása is hamarosan a gyermekes családok szja-visszatérítésének köszönhetően számlákra érkező pénzek fő felhasználási céljai között van. Sokan azonban csak akkor kezdenek tervezni, ha a pénz már a számlán van. Meglepő, de a visszatérítést kevesen fektetnék be. Heteken belül mintegy 1, 9 millió szülő kaphatja vissza a múlt évben befizetett személyi jövedelemadóját (szja). A kormány számításai szerint a gyermeket nevelőknek nagyjából 600 milliárd forintot fizetnek majd ki. Osztatlan közös tulajdon - tulajdonképpen ez mit jelent?. Ez azt jelenti, hogy egy szülőre átlagosan 315 ezer forint szja-visszatérítés jut majd. Egy magas jövedelemmel rendelkező, kétkeresős család esetében maximum 1 618 000 forint érkezhet a család számlájára. Megvárják, míg számlán lesz a pénz A gyermekes családok nagy része a múlt év végén már tervezte, mire költi majd a neki járó visszatérítést. Ugyanakkor a pontos felhasználásról a válaszadók harmada csak akkor kezd el gondolkodni, ha a pénzt már kézhez kapta. Az Erste Bank tavaly decemberi kutatására válaszolók fele a pénz egy részének már talált helyet.
Az egyezség hatálya valamennyi tulajdonostársa ki fog terjedni. Az egyezség alapján kialakítandó ingatlanokra vonatkozóan a törvény számos előírást tartalmaz, amelyre figyelemmel kell lenni. Ilyen például, hogy főszabály szerint közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki; a kialakítandó ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre; az egyes művelési ágak szerint pedig meghatározásra kerül egy területi minimum is, amely alatt nem alakítható ki ingatlan. A törvényben meghatározott egyes területi minimumok, amely alatt nem alakítható ingatlan az alábbi: • szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetében: 3000 m2; • szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetében: 10. 000 m2; • zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében: 1500 m2. Ha valamelyik ingatlan nem éri el a területi minimumot, úgy az annak a tulajdonostársnak a tulajdonába kerül, aki azt meg akarja szerezni (bekebelezés). Ha egyik tulajdonostárs sem akarja bekebelezni a területi minimumot el nem érő ingatlant, úgy azt végső soron az eljárást megindító tulajdonostársnak kell bekebeleznie.
Az állagmegóvó munkálatok megkezdése előtt a tulajdonostársakat értesíteni kell, hogy az állagmegóvás szükségességéről meggyőződhessenek. 5. Elővásárlási jog közös tulajdon esetén: A tulajdonostársak a saját tulajdoni hányadukról önállóan rendelkeznek. A többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási joggal akkor lehet élni, ha a dolog tulajdonosa a saját tulajdoni hányadát el kívánja adni. Fontos, hogy az elővásárlási jog csak adásvétel esetén gyakorolható, nem áll fenn például akkor, ha a tulajdonos a tulajdoni hányadát elajándékozza vagy elcseréli. Ebben az esetben az eladó vételi ajánlatot köteles küldeni a tulajdonostársaknak, a vételi ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni és a vételi ajánlat elfogadására határidőt kell megadni. A vételi ajánlatra a tulajdonostárs nyilatkozatot tehet, hogy kíván-e vele élni vagy sem. Ha megadott határidőn belül a tulajdonostárs nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával.
Például a hungaricumnak számító havi kétszeri, maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget kihasználó ügyfél után a bankoknak ma havi 900 forintos illetékterhe keletkezik – ez jórészt lehetetlenné teszi a versenyképes áru számlacsomagok szélesebb körben történő elterjedését. Olvasd el ezt is! A válaszadók 53 százalékával fordult már elő, hogy kártyával fizetett volna egy vásárláskor, de nem volt rá lehetősége, így inkább nem is vett semmit. Miután a pandémia miatt a banki ügyfelek egyre nagyobb arányban térnek át a digitális megoldásokra, a szakértői szerint az elektronikus fizetés mind szélesebb elterjedése komoly lökést adhat a következő hónapokban a csomagáras bankszámlák további elterjedésének. Borítókép: Getty Images