POIROT ÉS ÉN | 9789630595223 Agatha Christie a második helyet foglalja el a világon a legtöbb példányban elkelt szerzők listáján. Poirot-t, Agatha Christie teremtményét valószínűleg mindenki ismeri. Az őt megformáló David Suchet neve kevésbé ismert, a külseje viszont annál inkább. Ő Poirot. Poirot ő. Suchet hetven tévéfilmben alakította Poirot-t, aki időközben személyiségének részévé vált. David Suchet: Poirot és én | bookline. A könyv mindkettejük életrajza. Suchet többször is hangsúlyozza, hogy felnőtt élete felét Poirot-val töltötte. Hetekig próbálgatta-alakítgatta a karaktert, kívül és belül. Napokig egy, a farpofái közé szorított érmével járkált, hogy felvegye Poirot tipegő járását, és óraszám hallgatta a belga és a francia rádió angol nyelvű adásait, hogy kidolgozza Poirot akcentusát. Suchet Poirot-ja önálló életre kel: ez a magabiztos és rendmániás kis belga detektív – aki egyébként a logika bogaras megszállottja – valójában egy magányos és végtelenül együttérző lélek, akire mindig számíthat az, aki bajban van... és Poirot rajongói érzik ezt.
Több évtizedes munkásságáért a brit királyi család lovaggá ütötte őt, bár tavaly decemberben lett volna jelenése a windsori kastélyban, ám feleségével elkapták a koronavírust, így elhalasztották a ceremóniát. Szerencsére mindketten felgyógyultak a betegségből, és a 75 éves színész Vilmos hercegtől vehette át a lovagi címét. - A színpadon már lovaggá ütöttek, de össze sem hasonlítható a kettő, hiszen senki sem mondja a kamera mögül, hogy "ennyi, vegyük fel még egyszer". Ez az egyik legrendkívülibb élményem, elég szürreális - idézte szavait az Independent. A színész a Brit Birodalom Rendjének tagja, ezt a kitüntetést Erzsébet királynőtől vehette át a Buckingham-palotában évekkel ezelőtt. A Brit Birodalom Rendjének parancsnoki címét Károly herceg adta neki, míg Vilmos herceg lovaggá ütötte. Szerencsésnek érzi magát, hogy a királynőtől és a két jövendőbeli királytól is kapott egy-egy elismerést. Akik csak a sorozatból ismerik, ők nem biztos, hogy tudják, hogyan is fest a színész a valóságban.
Poirot-t, Agatha Christie teremtményét valószínűleg mindenki ismeri. Agatha Christie a második helyet foglalja el a világon a legtöbb példányban elkelt szerzők listáján. Az őt megformáló David Suchet neve kevésbé ismert, a külseje viszont annál inkább. Ő Poirot. Poirot ő hetven tévéfilmben alakította Poirot-t, aki időközben a személyiségének részévé vált. A könyv mindkettejük életrajza. Suchet többször is hangsúlyozza, hogy felnőtt élete felét Poirot-val töltötte. Hetekig próbálgatta-alakítgatta a karaktert, kívül és belül. Napokig egy, a farpofái közé szorított érmével járkált, hogy felvegye Poirot tipegő járását, és óraszám hallgatta a francia rádió angol nyelvű adásait, hogy kidolgozza Poirot akcentusá Poirotja önálló életre kel: a logika bogaras megszállottja, és a nagyképű és rendmániás kis belga detektív valójában egy magányos és végtelenül együttérző lélek, akire mindig számíthat az, aki bajban van… és Poirot rajongói érzik ezt. Sokuk szerint a világ biztonságo 3 500 Ft
ZIMBARDO, PHILIP: A Lucifer - hatás (Ab Ovo Kiadói Kft., 2012) - Új könyv Kiadó: Ab Ovo Kiadói Kft. Kiadás éve: 2012 Oldalszám: 550 oldal Nyelv: Méret: ISBN: 9789639378902 Tartalom A Lucifer-hatás végképp megváltoztatja, mit gondolunk, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk - és miképp képes az ember a gonoszra. Korunk könyve, sokrétű, klasszikus alkotás, amely mesterien vegyíti az érzékeny személyes vizsgálódást, a briliáns szociálpszichológiai elemzést és az etikus magatartás iránti elkötelezettségét. Mitől lesznek a jó emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Hogyan lehetséges, hogy bizonyos körülmények között teljesen normális emberek megkínoznak más, teljesen normális embereket? A Lucifer-hatás – Hogyan válnak jó emberek gonosszá? | OFOE. Ugye most arra gondolnak, ugyan kérem, én a légynek sem tudnék ártani, nincs az a helyzet amiben... Vagy mégis lehetséges lenne? Philipp Zimbardo szociálpszichológus nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette őt arra, hogy feltegye azt a kérdést, mely tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Mitől válnak teljesen hétköznapi, normális emberek váratlanul kegyetlenné?
Korunk könyve, sokrétű, klasszikus alkotás, amely mesterien vegyíti az érzékeny személyes vizsgálódást, a briliáns szociálpszichológiai elemzést és az etikus magatartás iránti elkötelezettségét. Mitől lesznek a jó emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Hogyan lehetséges, hogy bizonyos körülmények között teljesen normális emberek megkínoznak más, teljesen normális embereket? Ugye most arra gondolnak, ugyan kérem, én a légynek sem tudnék ártani, nincs az a helyzet amiben... Vagy mégis lehetséges lenne? A lucifer hatás film. Philipp Zimbardo szociálpszichológus nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette őt arra, hogy feltegye azt a kérdést, mely tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Mitől válnak teljesen hétköznapi, normális emberek váratlanul kegyetlenné? Hogyan fordulhat elő, hogy bizonyos körülmények között teljesen normális, hétköznapi emberek megkínozzák, akár meg is ölik a nekik mit sem ártó, teljesen hétköznapi embertársaikat? A legtöbben azt mondanánk, velem ez nem történhet meg, én soha nem ártanék senkinek.
A nagyvárosi gettóban elengedhetetlenül fontosak a túlélési stratégiák, kénytelenek vagyunk valamiféle "dörzsöltségre" szert tenni. Át kell látnunk, kinek van hatalma, kit kell kerülnünk, kinek a bizalmába célszerű beférkőznünk, ki játszik ellenünk, és ki lehet a segítségünkre. A lucifer hatás en. Meg kell fejtenünk a helyzet finom jelzéseit, tudnunk kell, mikor lehet emelnünk a tétet, és mikor kell bedobnunk a lapokat. Kölcsönös kötelezettségvállalásra kell törekednünk, és rá kell jönnünk, mi kell ahhoz, hogy valakiből "főnök" legyen. Abban az időben a heroin és a kokain még nem jelent meg Bronxban, a gettóban nincstelen emberek éltek, a gyerekek – játékszerek és technikai eszközök híján – egymás társaságában játszottak, bandáztak. Volt gyerek, aki erőszakos cselekmény áldozata lett, volt, aki elkövető; voltak, akikről azt gondoltam, jó srácok, és a végén igen szégyenletes dolgot műveltek. Nekünk, gyerekeknek a rendszert és a hatalmat az ajtajuk elől minket elkergető utálatos házmesterek és a szívtelen háziurak testesítették meg, akik a bérleti díjjal elmaradó családokat hatósági segédlettel az utcára tették.
Ezt a kiválasztott csoportot azután teljesen véletlenszerűen osztották szét foglyokra és börtönőrökre. A Stanfordi Egyetem alagsorát rendezték át "börtönné". Az őrök mindössze annyi eligazítást kaptak, hogy az ő felelősségük a börtön rendeltetésszerű működése, ezt bármilyen módon elérhetik, egyetlen kivétellel: nem alkalmazhatnak fizikai erőszakot. A rabok semmiféle eligazítást nem kaptak. Mindössze annyit mondtak nekik, hogy tartózkodjanak otthon és majd behívják őket. Ez a "behívás" azonban úgy zajlott, hogy valódi rendőrök jelentek meg a kísérletben résztvevő "rabok" lakásán és megbilincselve, szirénázó rendőrautókon szállították be őket a Palo Altói rendőrőrsre, majd onnan az egyetemen berendezett börtönbe. A lucifer hatás 3. És itt térnék ki arra, hogy vajon jogilag, illetve etikailag elfogadható módon kezdődött, illetve folyt-e ez a kísérlet. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy formailag – jogásznyelven: dogmatikailag – számos bűncselekményt követtek el a "rabok" sérelmére. Az például, hogy a rendőrök megbilincselve elvitték ezeket a fiatalembereket, elvileg legalábbis személyi szabadság megsértésének bűntette lenne.
Mindebbe ő maga hallgatólagosan beleegyezik. Vagyis jogilag a kísérlet során sem követtek el bűncselekményt. De az legalábbis erősen vitatható, hogy etikailag elfogadható-e a kísérlet indításának és lefolytatásának ez a módja. De nézzük meg dióhéjban, mi is történt a továbbiakban. Ahogy teltek a napok, a "börtönben", az őrök egyre durvábbak és kíméletlenebbek lettek, a foglyokon pedig egyre súlyosabb érzelmi, lelki zavarok mutatkoztak. Könyv: Philip Zimbardo - A Lucifer-hatás. Az őrök időnként a WC használatát is megtagadták a raboktól, így azok kénytelenek voltak a cellájukban elhelyezett vödröket használni. Gyakori volt, hogy a rabokat őreik meztelenségre kényszerítették, vagy megvonták tőlük az élelmet. A kísérlet hamar ellenőrizhetetlenné, és a rabokra nézve veszélyessé kezdett válni az őrök jelentős részének szadizmusa és a foglyok pszichés traumája miatt. Néhány nap után a külső szemlélő számára az is nyilvánvalóvá vált, hogy a "börtönigazgató" szerepét játszó Zimbardo maga is elveszítette azt a képességét, hogy a kísérlet vezetőjeként az események tárgyilagos megfigyelője maradjon.
Legfőbb ellenségünk a rendőrök voltak, akik rendszeresen lecsaptak ránk az utcán, amikor stickballoztunk. Minden indoklás nélkül elkobozták ütőinket, nem engedték, hogy az utcán játszunk. Mivel játszótér nem volt a közelben, az utca maradt nekünk, rózsaszín gumilabdánkkal valójában nem veszélyeztettünk senkit. A Lucifer-hatás (könyv) - Philip Zimbardo | Rukkola.hu. Egyszer, amikor a közeledő rendőrök láttán elrejtettük az ütőket, a zsaruk engem pécéztek ki, tőlem akarták megtudni, hol a rejtekhelyünk. Mivel nem árultam el, az egyik megfenyegetett, hogy letartóztat, és miközben a rendőrautóba tuszkolt, csúnyán bevágtam a fejem. Ettől kezdve egyenruhás felnőttben többé nem bíztam meg, kivéve, ha bizalmamra méltónak bizonyult. A stanfordi börtönkísérlet egyik hangsúlyos megállapítása szerint egy-egy helyzetben lélektani tényezők sokasága van finoman, de meghatározóan jelen, melyek megtörhetik az egyén akaratát, ellenállását. Ezután a jelenséget vizsgáló tudományos kísérletek hosszú sorával támasztom alá börtönkísérletünk konklúzióját. Megnézzük, hogy a legkülönfélébb kísérleti alanyok – egyetemistáktól kezdve hétköznapi emberekig – hogyan alkalmazkodtak, igazodtak, engedelmeskedtek, hogyan voltak rávehetők olyan cselekedetek végrehajtására, melyeket normális körülmények között, a helyzet erőviszonyain kívül képtelenségnek tartottak.