Szerintük az ország vezetői a jövő generációk életét adják el és váltják aprópénzre, ezt pedig semmiképp sem engedhetik. A tüntetés március 25-én, Budapesten lesz, a program és az útvonal a következőképp alakul: 10:00 – gyülekező a Deák Ferenc téren az evangélikus templom előtt 10:30 – indulás a Kossuth térre az Erzsébet tér, József Attila utca, Nádor utca útvonalon 11:30 – érkezés a Kossuth térre. A szervezők továbbá fokozottan felhívták a figyelmet, hogy a klímasztrájk teljes mértékben és szigorúan erőszakmentes és pártpolitika-mentes keretek között zajlik. Ennek érdekében kérnek mindenkit, hogy hagyják otthon a pártpolitikai transzparenseket, a kitűzőket és a skandálásokat is. (Borítókép: A negyedik globális klímasztrájkhoz kapcsolódó budapesti tüntetés résztvevői az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2019. Tüntetés deák ter rhône. november 29-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Az eseményre Дeva zenével készült, és már azt is előre lehetett tudni, hogy a tömeg együtt énekli el a Pál utcai fiúk című musicalből a Mi vagyunk a Grund! című dalt. Macskásy Éva, az FFF aktivistája szerint nagyon fontos dolog, hogy minden politikusban tudatosítsák, hogy az ökológiai válság milyen óriási probléma; azt szeretnék elérni, hogy minden döntés előtt figyelembe vegyék ezt a szempontot. A VII. Globális Klímasztrájk nemzetközi jelszava ezúttal a People over Profit, ami annyit tesz, hogy a döntéshozók ne a rövid távú gazdasági profitot, hanem az emberek életét és a természetet vegyék elsősorban figyelembe. A beszédek során Kamrás Orsolya arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány önszántából semmit sem fog tenni annak érdekében, hogy a pedagógusoknak vagy a diákoknak jobb legyen, ugyanis pontosan azt nem fogják megadni, amire a leginkább vágynak. Szerinte ezért zajlanak jelenleg is a munkabeszüntetések különböző formái. Hatalmas tüntetés a Deák téri gyilkosság helyszínén, füstgránátok égnek a betiltott eseményen | LikeNews. Most részben azért is vagyok itt, hogy köszönetet mondjak és viszonozzam ezt a kiállást, amit a múlthéten kaptunk tőletek, de mindenekelőtt azért vagyok itt, hogy elmondjam, igazatok van.
Budapest, 2020. május 28. A Mi Hazánk Mozgalom megemlékezése a Deák téri késelés áldozatairól a bűnözés ellen szervezett felvonulás végpontján, a József Attila utcában 2020. május 28-án. A Deák tér szomszédságában, a József Attila utcában május 22-én több ember összeverekedett, kettőt halálosan megkéseltek. MTI/Kovács Tamás Körülbelül száz-kétszáz tüntető gyűlt össze csütörtök délután az Országos Roma Önkormányzat VII. kerületi, Dohány utcai székháza előtt, ahová a Deák Ferenc téri kettős gyilkosság után hirdetett tüntetés a Mi Hazánk mozgalom. A gyülekezést majdnem annyi rendőr biztosította ekkor, mint ahány tüntető vett részt rajta – írta beszámolójában a A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést, mert szerintük gyűlésnek számít, amit a jelenlegi veszélyhelyzet alatt érvényes jogszabályok tiltanak. Novák Előd szerint viszont kegyeleti megemlékezést tartottak. Tüntetés deák ter aquitaine. Helyszíni beszámolók szerint a rendőrök gyorsan igazoltatták a beszédek előtt gyülekező csoportokat, és figyelmeztették őket, hogy a tüntetés nem engedélyezett.
A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész… Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt Katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel, az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész… Az aradi vértanúkra emlékezik műsoraival a közmédia október 6-án Nyitókép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd A közmédia idén is megkülönböztetett figyelmet szentel az aradi vértanúk emléknapjának. Október 6-án az aktuális műsorok tematikus adásai mellett a nemzeti gyásznaphoz kapcsolódó filmekkel készülnek a csatornák. HAON - Közös főhajtással és koszorúzással emlékeztek a vértanúkra. Tematikus műsorfolyammal készül a közmédia október 6-ra, az 1848-49-es… Megemlékezés az aradi vértanúkra Temerinben Temerinben október 6-án, szerda délután 16 órai kezdettel a VMDP, a VMSZ és a Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület a Nyugati temető kopjafájánál emlékezik az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc hősi halottjaira és mártírjaira.
Végül pedig több tízezer honvédtisztet közlegényként évekre besoroztak a császári hadseregbe. A szabadságharc azonban nem volt hiábavaló küzdelem: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje. Az ország pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva, de elindult a polgári fejlődés útján. Az aradi vértanúkra való emlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, a kiegyezés után azonban október 6-a országos gyásznappá lett. Az I. világháború után tovább nőtt az emléknap jelentősége. Áder János: Az eszmék tovább élnek. A kommunista időszakban sem tiltották be, nem volt állami ünnep, de az iskolákban és az újságokban megemlékeztek a vértanúkról, ugyanakkor a megemlékezés hangsúlya az osztrák terrorra és a beavatkozó orosz csapatok iránti empátiára helyeződött. A rendszerváltozás után a magyar kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá a 237/2001.
A magyar kormány 2001-ben a nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Fotó: MTI Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg: elsőként a "főbűnösök", a csehországi Olomoucban Batthyány Lajos, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le. A tisztségéről 1848. október 2-án lemondó Batthyányt 1849 januárjában Pesten tartóztatták le. Az aradi vértanúk emléknapja 5. A szabadságharc bukása idején Olomoucban raboskodó politikust 1849. augusztus 30-án a haditörvényszék koncepciós eljárásban, felsőbb utasításra, felségárulás miatt kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelemre ajánlotta.
Ekkor már hozzálépett a hóhér, aki segíteni akart neki a leszállásban, de ő visszautasította: — Nem megígérte nekem tegnap, hogy békében hagy és nem borzolja el a szakállamat? A hóhér erre visszalépett és így szólt: — Megtartom, amit ígértem. Nem fogom Excellenciádat gyötörni és rendben hagyom a szakállát. Damjanics erre előbb bekötözött, sebzett lábát tette ki a szekérderékből aztán a másikat, majd mankójára támaszkodva, amelyet már előbb a szekér mellé állított, vánszorgott a bitóhoz. Útközben visszafordult egyszer és magyarul szólt a lelkészhez: — El ne felejtse, amire kértem. Az aradi vértanúk emléknapja teljes film. A bitó alatt állva, azalatt hogy a hóhér már foglalatoskodott vele, félhangosan mondotta: — Éljen a haza. Vécsey, mint említettem, mind a nyolc társának kivégzését közvetlen közelből nézte végig és merev tartással lépett egyik bitótól a másikig. Amikor reá került a sor, végignézett vértanú-társain és szó nélkül állott a bitó alá. A hóhér éppen a hurkot akarta nyakába illeszteni, amikor iszonyú dörej hangzott át a Maros túlsó partjáról.