Státusz: Raktáron Kedvezményes ár: 4 271 Ft 25%% kedvezmény 5 695 Ft 2-7 nap A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az eddigi legnagyobb terjedelemben, több mint 40 000 címszóval. A könyv szóanyaga bemutatja a hagyományos műveltség legfontosabb elemeit (főképp ógörög, latin, francia és német eredetű szavak sorában) és a mai kultúra, tudomány, a mindennapi érintkezés legfrissebb kifejezéseit (orvostudomány, biológia, etológia, pszichológia, csillagászat, történelem, irodalomtudomány, film, zene, informatika, az Európai Unióval kapcsolatos kifejezések stb. Idegen szavak szótára - Magyar egynyelvű szótárak - Szótár -. ). Az egyes szavak, kifejezések jelentésének leírásában a szótár törekszik a magyar megfelelő megtalálására, emellett mindig kifejtő jelentésmeghatározást is ad. Bár a szavakra összpontosít, számos idegen eredetű kifejezést, mozaikszót, rövidítést és csak szóösszetételben használatos nyelvi elemet tartalmaz. A szócikkek tájékoztatnak a szavak magyar írásváltozatairól, eredetükről, valamint kiejtésükről is. Kiadás éve: 2007 Oldalszám: 1098 Formátum: A/5
A Régi szavak szótára címszavai formailag lehetnek: szavak ( dangubál, nadály, pityke); szójelentések, azaz olyan szavak, melyeknek ma is van köznyelvi jelentésük, azonban a régi időkben volt a mai mellett mára már kihalt, régies jelentésük is ( borda 'szövőszék eleme', koporsó 'sír, sírüreg'); szóalakok ( tereh 'teher', gyió 'dió'; szarándok 'zarándok'). A szótár anyaga többéves és széles körű gyűjtőmunkával készült, amely során a szerkesztők több mint 200 szótárt, forráskiadványt dolgoztak fel. A Régi szavak szótára a magyar nyelvi ismeretterjesztés nemes hagyományait folytató, tudományos igénnyel összeállított szótár, amely a magyarul beszélők legszélesebb köre számára készült. A benne található szavaknak aljelentésekre bontva adja meg magyarázatát. Magyar idegen szavak szotara. A szótár címszavainak száma 19 250. A címszavaknak összesen 26 950 jelentését közli a gyűjtemény. A szerkesztők szándékai szerint hatékony segédeszköz régi nyelvünk mára már nem használatos szavainak megismeréséhez, ezzel segítséget nyújt írásbeli, irodalmi örökségünk megértéséhez.
A Régi szavak szótára hozzájárul szavainkon keresztül korábbi évszázadok nehéz és küzdelmes, de bizonyára sokszor örömteli és boldog életének felidézéséhez. Kiss Gábor főszerkesztő a TINTA Könyvkiadó vezetője, A magyar nyelv kézikönyvei sorozat szerkesztője, a sikeres Magyar szókincstár főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 25. tagja.
// Budapest 1919. Borítón: MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI / TÉRKÉPE / A NÉPSŰRŰSÉG ALAPJÁN. // SZERKESZTETTE: / GRÓF TELEKI PÁL. // Ára 6 korona. // (SZERZŐ KIADÁSA) / MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET R. -T. NYOMÁSA / Budapest, Ujpesti rakpart. / 1919. Megjegyzések: 1:1 000 000. Budapest, Magyar Földrajzi Intézet Rt., 1919. 80×58 cm, barna borítóval és magyarázó füzettel ellátott szerzői kiadás. 1919b A térképlap és a borítócím megegyezik az előzővel. Borítón: MAGYARORSZÁG NÉPRAJZI / TÉRKÉPE / A NÉPSŰRŰSÉG ALAPJÁN. / Ára 6 korona // (SZERZŐ KIADÁSA) / MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET R. NYOMÁSA / Budapest, Ujpesti rakpart / 1919. Megjegyzések: 1:1 000 000. 80×58 cm, sötétzöld, az 1919a jelű változattól kissé különböző borítóval és magyarázó füzettel ellátott szerzői kiadás. (OSZK Térképtár, TM 6 308 arch) 1919c A térképlap megegyezik az előzőekkel. Borítón: CARTE ETHNOGRAPHIQUE / DE LA HONGRIE / CONSTRUITE EN ACCORDANCE AVEC LA / DENSITÉ DE LA POPULATION. A Vörös térkép alkotója több volt mint politikus! - Librarius.hu. // PAR / LE COMTE PAUL TELEKI / PROFESSEUR DE GÉOGRAPHIE.
A vörös térképet Teleki Pál készítette és 1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban. A magyar Vörös térkép 1920. január 16-án került az antant döntéshozóinak asztalára. Teleki Pál híres "vörös térképével", etnikai, néprajzi, történelmi munkák, valamint érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba és hazánk politikusai nagy reményeket fűztek a térképhez a Trianoni béketárgyaláson. Trianon 100 - Már forgatják a Carte Rouge című filmet - Librarius.hu. A Teleki által megálmodott térkép ütőképessége ellenére azonban nem tudta megváltoztatni a békekonferencia döntéshozóinak véleményét. A nagyhatalmak figyelmen kívül hagyták a vörös térképet, az érveket, és hazánkat megcsonkító határozatot fogadtak el.
Ezen a román népességet emelte ki vörös színnel, s amellett érvelt, hogy Erdély magyarsága azért él olyan nagy számban ezen a vidéken, mert eredetileg asszimilálódott románok voltak. Érvelése során a székelyekről említést sem tett. Meglátása szerint a gazdasági vagy közlekedési vonatkozások fontosabbak egy ország működőképessége szempontjából, míg ezzel szemben a néprajzi elv másodlagos, háttérbe szorítható. Javaslatai a békekonferencia döntéshozóinál célt találtak, utólag látható, hogy az előbbi szempontok domináltak Magyarország határainak kijelölésénél is. A Teleki által megálmodott térkép ütőképessége ellenére sem tudta megváltoztatni a békekonferencia döntéshozóinak véleményét. A nemzetközi földrajztudomány ezzel szemben nagyra értékelte a Vörös térképet. Nem sokkal később, 1924-ben Telekit a brit–török konfliktus kapcsán kérték fel egy nemzetiségi elvet bemutató térkép elkészítésére, aminek segítségével Moszul vilajet Irak részévé vált. Hollósy Katalin (A borítókép a Várkert Bazárban 2018 őszén megnyitott Új világ született c. kiállítás Szent korona-termében készült)
Pedig akár büszkék is lehettünk volna rá, hiszen ez a világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták. Ráadásul az első világháborút lezáró párizsi békediktátumok kidolgozóinak asztalán ott volt a Carte Rouge. Egy példányát bizonyíthatóan látták és kezükbe vették a legfőbb döntéshozók, Lloyd George brit és Georges Clemenceau francia miniszterelnök… (Persze, ismerve az eredményeket, úgy tűnik, hogy nem vették túl komolyan azt, amit a térkép jelzett. ) De térjünk vissza az eddig nehezen hozzáférhető kötethez. Az első tanulmány amolyan politikatörténeti és gazdasági áttekintés, mely elhelyezi az országot az európai rendszeren belül. Sok pontja ma is érvényes, s amivel nem értünk/érthetünk egyet, az is vitára ingerlő (esély sincs a politikusoktól megszokott egyszerűsítő vagdalkozásra és vádaskodásra. ) A második tanulmány a nemzetiségi kérdést vizsgálja a földrajztudós szempontjából. Ez magyarázata annak, hogy fentebb a vörös térképpel foglalkoztunk, s ráadásul ebből következnek a harmadik tanulmányban tárgyalt gazdasági nehézségek és sokoldalú – megoldhatatlannak tűnő – problémák is.