A szarvasi vetítést egy közönségtalálkozó előzte meg, melynek keretében Szilvássy Orsolya beszélgetett Hartay Csabával. Szerkesztőségünk munkatársa pedig a bemutató után kérte őt egy rövid interjúra. Hartay Csaba civilben saját családi gazdaságukban (tehenészet) dolgozik. Második regényének címe is erre utal: Nem boci! Lerepül a hülye fejetek | Ajánlom Budapest!. Fotó: Bach Máté - A Lerepül a hülye fejetek egy önéletrajzi regény, s egyben korrajz is: a saját (szarvasi és szeghalmi) középiskolás éveidet idézi fel, s egyúttal visszarepíti az olvasót az 1990-es évekbe. Milyen volt most a mozivászonról viszontlátni a művedet? – Kicsit kettős érzés van bennem. Annak nem örülök, hogy a filmbe bekerült a narkó, mert a füvezés a mi tinédzserkorunkban még szóba sem jött, így természetesen a könyvben sem szerepelt ilyesmi. Cigiztünk, buliztunk, időnként piáltunk, de kábítószernek a közelébe sem jutottunk. A rendező szerint viszont így jobban eladható a téma a mai fiatalok számára. Azt is elismerem, hogy a film sok szempontból viszont talán hozzátett a regényhez, érdekesebbé, színesebbé tette.
Lerepül a hülye fejetek - Hartay Csaba Hartay Csaba első regénye kőkemény életrajz a '90-es évek Magyarországáról, gimis bulikról és haverokról. A nyelvében sem szépelgő sztori végül a 2000-es EFOTT-on zárul egy kimerítő éjszakával, ahol megszületik a Részegek Hadserege. Vadító és vidító könyv, semmi nem maradt ki belőle, amitől egy kamasz fejest ugrik az életbe - talán egy dolog, az iskola imádata. Shado és csapata. Lakótelep, holtág, kollégium - bandázás a gyermekkori tájban. Ha tényleg van olyan, akkor nemzedéki regény. Durr, egy pofon. Lerepül a hülye fejetek (2017) - Kritikus Tömeg. (Kiss László, író, szerkesztő) Miközben én létfilozófiai depressziótól sújtva Kafkát olvastam, Doors-ot hallgattam és Dallas-t bámultam, a Nyúlzugban ezer fokon izzott az élet. Húsz év távlatából különösen irigylem. (Benedek Szabolcs, író) Semmi különös. A srác a szomszédból fogta a havat, lefagyasztott pár hógolyót, aztán nyáron előveszi és arcunkba vágja a mirelit múltat, úgy, hogy tényleg lerepül a hülye fejünk. Nekem betalált. (Nagy Péter, színész) Kiadó: Podmaniczky M?
Shado megtorpan, felnéz a férfira, de nem mond semmit. – Ugye, hogy nem vagy hülye? – kérdi tőle az igazgató. – Nem vagyok hülye – válaszolja Shado meglepetten. – Akkor rossz vagy. Majd megjavítunk. Idő: kilencvenes évek. Helyszín: magyar kisváros. Szereplők: néhány kamasz. És látszólag nem történik semmi. Télen körbekorcsolyázzák a befagyott holtágat, nyáron csónakkal indulnak halrajok után. A szülők elérhetetlen távolságban. A nagy kilátástalanságban a fiúknak folyton valami balhén jár az eszük… Hartay Csaba kisregényén hol könnyesre röhögi magát az ember, hol gombóc gyűlik a torkában. És végigizgulja a könyvet: ki lehet-e törni a reménytelenségből? IDE KATTINTVA BELEOLVASHAT A KÖTETBE A Scolar Kiadó kiadványai a magyar kultúráért, a magyar művészetért és hagyományaink megőrzéséért elnevezésű szakmai program megvalósítását 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta. Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat.
Vér? – A néni vére. Amikor meg akartad ölni, fázni kezdett. De már hiába terítetted rá a törölközőt. – Ilyen gonoszak vagyunk? – kérdi tőlük Shado. – Á, ez nem gonoszság, ezek csínytevések. Mindenkinek van valami apró bűne. És ha leengedik a Köröst, akkor ott lesz az iszapban. Csontok, táskák, bármi. Ákosék mólója előtt egy kisfiú alszik a mélyben. Lehet, hogy Asztalos Pesztike hullája vagy másé. A biciklije kormányát fogja. Szorítja. Ha csendben maradunk, hallani, ahogy csenget. Ott van az iszapban. A bűnöd. A te bűnöd is. De ne vedd a szívedre túlságosan – sorolja Norbi. – Ezért büntetést fogok kapni. Biztosan. Ezért engem megbüntetnek. – Soha nem derül ki. Elévült. Pár hónap alatt elévülnek ezek a nyári viccek. Nevessél már! A néni régóta készült a halálra, te pedig megviccelted. Felfogás kérdése – mondja Ákos. – Mitől vagytok ilyen magabiztosak? – Mert végre megmutattuk neked a bűneidet. Hiába nem emlékszel, hogy néniket öltél, itt van a teste, te tetted. Akkor boldog voltál, és ez a lényeg – mutat Shadóra Norbi.
Összefoglaló - Nem hülye, fel van véve! Shado megtorpan, felnéz a férfira, de nem mond semmit. - Ugye, hogy nem vagy hülye? - kérdi tőle az igazgató. - Nem vagyok hülye - válaszolja Shado meglepetten. - Akkor rossz vagy. Majd megjavítunk. Idő: kilencvenes évek. Helyszín: magyar kisváros. Szereplők: néhány kamasz. És látszólag nem történik semmi. Télen körbekorcsolyázzák a befagyott holtágat, nyáron csónakkal indulnak halrajok után. A szülők elérhetetlen távolságban. A nagy kilátástalanságban a fiúknak folyton valami balhén jár az eszük... Hartay Csaba kisregényén hol könnyesre röhögi magát az ember, hol gombóc gyűlik a torkában. És végigizgulja a könyvet: ki lehet-e törni a reménytelenségből?
Nyáron megöltem egy nénit? – Nyugi, mind öltünk már embert, de ez a tied. – Ákos beleköp a vízbe. – A kurva életbe. Tényleg? A kalapja viszont most is szép. És hogy szorítja a táskáját még mindig. Mi lehet benne? – kérdi tőlük Shado. – Kagylók, mi más. Ezeknek a halott embereknek a táskáiba mindig beköltöznek rákok, kagylók. De gyere csak be a telketekre, nézd meg, mit műveltek a betörők odabent a faházatokkal. A döbbenettől lassú léptekkel csoszogó Shadót Ákos és Norbi bekíséri a telkükre. A kerítésen túl szétvágott ágyneműk bolyhos belei püffedeznek, mellettük kidőlt pozdorjafalak és szemét mindenütt. Zacskók, frissen ásott gödrök, madártollak, hátul egy ló fekszik. – Ezek mindent szétvertek itt. És az a ló? – Ezzel jöttél ki, elfáradt. Belehalt az útba – mondja neki Ákos. – Uramisten, ti is látjátok? Azok ott mind törpeharcsák. Hogy kerülnek a veteményesbe? – Ott élnek, a föld alatt, de naplementekor előjönnek. Nem bántanak, csak éjjel. Ilyenkor még aránylag nyugodtan futkároznak. – De Norbi, ez hogy lehet?
A mai politikai világban és a modern, nagyrészt gépekkel vívott harcokban milyen messzire kerültünk ettől a felfogástól! A szentföldi keresztes államok Noha már első királyunk, Szent István is nagy pénzösszegeket adott az egyháznak, amelyből például Jeruzsálemben zarándokházat is felépítettek, valamint már II. Géza, III. István és III. Béla királyaink is átengedték és adományokkal látták el a Magyar Királyság területén a második keresztes hadjáratra tartó seregeket, mégis csak egyetlen uralkodónk vett részt személyesen, közvetlenül a keresztes háborúkban: II. András magyar király, VI. Ii andrás keresztes hadjárata film. Lipót osztrák herceg és Lajos bajor herceg jelentkezett. A háború megindítására 1217-ben, már III. Honorius pápa idején került sor. Az egyházfő Szicíliában veszélyesen nagy hatalomra szert tevő II. Frigyes császárt megakadályozta a hadjáratban való részvételben. II András második házassága után, amelynek révén a konstantinápolyi latin császárral rokonságba került, a császári trón reményében balkáni politikáját is alárendelte dinasztikus szempontjainak.
Rövid pihenés után, a tényleges katonai akciók a Tábor-hegy megtámadásával indultak, ami már a kezdetektől szerepelt a keresztesek terveiben. A hatalmas erőd, egy kiemelkedő 600 méter magas sziklás fennsíkon épült, 77 torony és kétezer fős helyőrség védte. Akkonból a Galileai-tenger felé vezető utat ellenőrizte. A sereg november 30-án érkezett az erődhöz, és egy helyi renegát vezető segítségével a ködöt és a borongós időt kihasználva, észrevétlenül megközelítették a várat. Ii andrás keresztes hadjárata video. December 3-án rátámadtak a várvédők csapatára, és legyőzték azt, de az erődöt nem sikerült bevenniük. Itt parancsnokok visszarendelték a betörni készülő csapatokat, a taktika végül igazolta a magyarokat, mert hónapokkal később a muzulmánok önként feladták és lerombolták a Tábor-hegyi erősségüket. II. András pár hónap után rájött, hogy a sereg nem elég ütőképes a meghatározó hadműveletek indításához. Az 1217-1218 telén elszenvedett érzékeny katonai veszteségek, s megbetegedése- Spalatói Tamás megjegyzése szerint megmérgezése az asszaszinok által- talán még inkább megerősítette abban a királyt, hogy seregét hazavezeti.
II. András keresztes hadjárata, 1217-1218 - YouTube
András. Erről a történelmi eseményről azonban nagyon kevés helyen hallani, olyannyira, hogy még a közoktatásban is csak említés szintjén van róla szó, vagy még úgy sem – középiskolai tankönyveink is csak apróbetűs leírással illetik. Andrással kapcsolatosan főleg csak a felszított idegengyűlölet (lásd: Bánk bán), a "mértéktelen birtokadományozások" és az Aranybulla kapcsán beszélnek – amely egyébként megalapozta a későbbi időszak társadalmi rendjét! Árpád-házi Szent Erzsébet édesapja, II. András az V. keresztes hadjáratban vett részt seregével, 1217 szeptembere és 1218 januárja között. II. András és az V. keresztes hadjárat – Szent Korona Rádió. A hadjáratban való részvételének elsősorban spirituális, másodsorban diplomáciai eredményei voltak, ugyanis több olyan családi kapcsolatot kötött, amely révén a Magyar Királyság befolyása jelentősen nőtt a Balkánon. Berend Nóra értékelése szerint a Magyar Királyság az Árpád-korban a nyugati kereszténység részévé vált. Ehhez a beolvadáshoz kapcsolja II. András keresztes vállalkozását is, amely ezt a típusú integrációt bizonyította és erősítette.
A második támadás is Akkóból – amely a keresztes sereg gyülekező- és tanácskozó helye volt a hadjárat alatt, itt tartották meg a leírások szerint a magyar király sátrában az első haditanácsot is – indult ki, célja pedig a hatalmas Tábor-hegy erődjének a bevétele volt. A sereg azonban főleg lovasokból állt, emiatt az ostrom sikertelenül végződött. Ennek ellenére ez a keresztes támadás elérte azt, hogy az arabok önként lerombolták a megvédett erősséget a Tábor-hegyén. Abból a célból tették mindezt, hogy ne legyen a későbbiek során keresztény támadások célpontja a terület. Így végül az ostrom közvetve sikeresnek tekinthető. Végül a harmadik támadás Akkótól északi irányban zajlott, a Libanoni-hegység területén. A téli időszak miatt azonban az erős hóviharok nehezítették az offenzívát. A Te nevednek dicsőségére – II. András magyar király keresztes hadjárata – Szent Korona Rádió. A történelmi források szerint egy 500 főből álló magyar különítmény kivált a seregből és le kívánt csapni a hegyvidék lakóira, akik a keresztes hadakat folyamatosan zaklatták kisebb támadásokkal. Mikor az elszántan küzdeni akaró harcosok megpihentek, hirtelen a jobb helyismerettel rendelkező arab katonák lecsaptak rájuk, amely a keresztesek jó részének halálát jelentette.
2 andrás keresztes hadjárata completa 2 andrás keresztes hadjárata de 2 andrás keresztes hadjárata del A tengeri szállítás fejében Velence javára lemondott Zára birtokáról és megnyitotta az országot a velencei kereskedők előtt. A keresztes seregek II. 2 András Keresztes Hadjárata. A magyar keresztesek 1217 nyarán indultak el, s Zágráb - Spalató érintésével velencei hajókon jutottak Cipruson keresztül Akkonba (Akkó) 1217 októberében. Akkon jelentősége különösen Jeruzsálem Szaladin általi elfoglalása után nőtt meg (1187), a város a kisebb területűre zsugorodott keresztes királyság fővárosává vált, ide érkeztek a tenger felől a keresztes hadak, s a velencei, genovai, pisai kereskedők révén a térség kereskedelmi központjává fejlődött. II. Endre magyar, Brienne János jeruzsálemi és Hugó ciprusi királyok, a megindítandó hadjárat tervében nem tudtak megállapodni. Jeruzsálem visszavételére úgy látszik senki sem gondolt; a keleti keresztyének sokkal nagyobb súlyt fektettek a tengerparti városok birtokára s azon hitben, hogy az Ejjubiták hatalmát Egyiptomban kell megtörni – mire már a negyedik keresztes hadjárat vezérei is gondoltak – egyenesen Egyiptomot akarták megtámadni.
Később III. Honorius pápa előtt azzal védekezett, hogy a Magyarországról kapott rossz hírek késztették hadjárata abbahagyására. Jeruzsálem muszlim lakói a város falait lerombolták, hogy bevétele esetén a keresztényeknek a város védelmét megnehezítsék és elmenekültek a városból. A keresztes seregek ezután Damietta egyiptomi kikötővárost vették ostrom alá a Nílus deltájában. A várost sikeresen el is foglalták abban a reményben, hogy Damiettából kiindulva elfoglalhatják Egyiptomot, majd Palesztinát és végül Jeruzsálemet is. Ii andrás keresztes hadjárata 8. András és a jeruzsálemi királyi cím (National Geographic) Mesés Margat (Múlt Kor) (TP – Szent Korona Rádió) A Puskaporos Szaru rovatában lévő, korábbi cikkünk: II. András és az V. keresztes hadjárat