A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó tanácsának szerdai ülésén elfogadták a 2020-as tokiói olimpia menetrendjét. Immár részletesen áttekinthetõ a 2020. július 24. és augusztus 9. között megrendezésre kerülõ ötkarikás játékok versenyprogramja. A 3×3-as kosárlabda torna ötnapos lesz. A kosárlabda szempontjából különlegesnek ígérkezik a 2020-as Olimpia, hiszen Tokióban debütál a 3×3-as szakág. A szerdai egy fontos nap volt az elõkészületeket tekintve, mivel a szervezõbizottság a NOB döntéshozói elé vitte a részletes versenyprogramot. Tokio olimpia menetrend debrecen. Ezt jóváhagyták az illetékesek, így már játéknapokra lebontva látható a teljes menetrend. A nagypályás kosárlabdát tekintve nem volt nyitott kérdés. 2020. július 26-án vasárnap indulnak a küzdelmek és a hagyományoknak megfelelõen a nõi döntõt az utolsó elõtti napon, tehát augusztus 8-án szombaton rendezik. A 3×3-as szakág esetében annyiban érdekesebb volt a helyzet, hogy debütáló sportágként még nincs minta a lebonyolításra. A szervezõbizottság a 3×3-as kosárlabda tornának öt napot foglalt le, ami megegyezik a sportági Világbajnokság menetrendjével.
Ez nagyon fontos, a csoportkörben így például egy rossz meccs még nem veszi majd el az esélyt a résztvevõktõl az éremszerzésre. Természetesen minden további találgatás elõtt meg kell várni a hivatalos versenykiírást. A 3×3-as kosárlabda torna helyszíne az Aomi Urban Sports Venue lesz, ahol még a sportmászás küzdelmeit is lebonyolítják. A 2021-es Tokiói olimpián résztvevő országok. Ez egy olyan ideiglenes helyszín, amit az olimpiai faluhoz közel a Tokiói-öbölben állítanak majd fel egy forgalmas területen. Ahogy a neve is mutatja ez már a megújuló, urbános olimpiát hivatott jelképzeni a sajtóközlemény szerint. A 2020-as tokiói olimpia kosárlabda tornáinak játéknapjai: A teljes menetrend ITT böngészhetõ
20 (5. 20): férfi 58 kg nyolcaddöntő, Salim Omar-Vito Dell'Aquila (olasz), negyeddöntő, elődöntő 19. 15 (12. 15): vigaszág 20. 45/21. 45/14. 15): bronzmérkőzések 21. 45): DÖNTŐ ÚSZÁS (Tokiói Vizes Központ) 19. 00 (12. 00): előfutamok: 19. 13 (12. 13): férfi 400 m vegyes (Bernek Péter, Verrasztó Dávid) 19. 28 (12. 28): női 100 m pillangó (Sebestyén Dalma) 20. 00 (13. 00): férfi 400 m gyors (Zombori Gábor) 20. Tokió 2020: Meghatározott menetrend szerint elkezdték a felkészülést a vívók - Blikk. 12 (13. 12): női 400 m vegyes (Mihályvári-Farkas Viktória) 20. 18 (13. 18): női 400 m vegyes (Hosszú Katinka) VÍVÁS (Makuhari Rendezvényközpont, B csarnok) 9. 30 (2. 30): férfi kard egyéni, 32-es tábla: Szilágyi Áron-Josida (japán)/Quintero (venezuelai), Szatmári András-Ali Pakdaman (iráni), Decsi Tamás-Max Hartung (német) 64-es tábla 19. 00): elődöntő 20. 20 (13. 20): bronzmérkőzés 21. 15 (14. 15): DÖNTŐ
A Covid-19 járvány kitörése miatt a történelemben először elhalasztották a Tokió 2020 olimpiai játékokat. A megnyitó ünnepséget 2021. július 23-án tartják. Az olimpián résztvevő nemzetek Tudjuk, hogy 195 államot ismer el az ENSZ, tehát ez azt jelenti, hogy az olimpián versenyző 206 ország egy részét nem igazán vehetjük országnak. A testületet, amely eldönti, ki indulhat az olimpián, Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) hívják. Olimpia: meglesz-e a huszadik? – menetrend. 2021-ben 206 nevező lesz az olimpián: 193 ENSZ-tagállam 1 ENSZ megfigyelő állam (Palesztina) 2 Részlegesen elismert állam (Koszovó és Kínai Tajpej, avagy Tajvan) 1 majdnem független állam, a Cook-szigetek, szabad társulásban Új-Zélanddal 9 terület – Amerikai Szamoa, Guam, Puerto Rico, az Egyesült Államok Virgin-szigetei, Bermuda, a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek, Aruba és Hong Kong. Összesen 206 állam van, amelyet a NOB jogosultnak ismer el a 2020-as olimpián való részvételre.
Ötvenhét évvel az első olimpiai játékok megszervezése után a japán főváros második alkalommal rendezheti meg a nyári olimpiát. Az 1964-es játékok gyökeresen átalakították az országot. A 2021-es rendezvény szervezői szerint a modern kori XXXII-ik olimpiájának játékai "a leginnovatívabbak lesznek, amelyeket valaha is szerveztek. Az olimpiai menetrend 2020 által szorgalmazott reformokhoz igazodva a tokiói játékokon a lehető legtöbb versenyhelyszínt használnak, nevezetesen az 1964-es játékok számára felépített helyszíneket, például a rangos Nippon Budokkan judót, a Baji Koen parkot a lovas rendezvények számára, és a Yoyogi Nemzeti Gimnázium a kézilabda versenyekre. A tokiói Nemzeti Stadion, ahol a nyitó és záró ünnepségeket, valamint az atlétikai versenyeket rendezik, teljesen megújult és egy új arénával lép fel. Japán az 1964-es nyári játékok óta egy olyan olimpiai föld, amelyen elsőként rendeztek hasonló eseményt Ázsiában. 2021-ben az ország rendezi a negyedik olimpiai játékát, ha ide vesszük az 1972-es szapporói és az 1998-as Naganói téli játékokat is.
Sajkás-vidék magyartalanítása mellett többnyire az egykoron németek lakta falvakat sújtották (bár ott is akadtak olyan templomok, katolikusok esetében, ahol a gyülekezet részben magyar volt), mindhárom a mai Vajdaságot alkotó történelmi régióban. Wertheim László/ Hungary First Kiemelt kép: Joszip Broz Tito marsall, Jugoszlávia államelnökeként 1954-ben. Forrása: Slavorum.
Bár garantáltan nem ez lesz a legnépszerűbb műsor Dunapatajon (a reklám után érkezik Szamuely Tibor, maradjanak velünk), de mind formai, mind tartalmi szempontból komoly hiányt pótol a világ friss, forró, ropogós és véres terrortámadásairól beszámoló Heti terror. Halálos fenyegetést kapott Déri Stefi - Hírnavigátor. Egyfelől olyan, mint egy kivágott, eddig még nem látott húsz perc a Született gyilkosok ból – bár még elférne benne egy nyereményjáték –, másfelől valóban a húsunkba vág a téma, mivel a nagy számok törvénye alapján terrorfronton különösen nagy a veszély Magyarországon, tekintve, hogy az 1931-es biatorbágyi volt az utolsó megrázó merénylet nálunk. Azóta csak akkor járt nemzetközileg jegyzett terrorista hazánkban, amikor a KGB itt bújtatta Carlost, bár mindig akadtak műkedvelő túszejtők és gépeltérítők, legtöbbször nem damaszkuszi cserediákok, hanem párttitkárok gyerekei. De a nemzetbiztonsági szakértők Dózsa Lászlója, Nógrádi és a menekülteket segítő civileket nemrég "háborús bűnösséggel" vádoló Földi komolyan gondolja, hogy jobb félni, mint megijedni: "nyilvánvalóan beépültek az államigazgatásba, nyilvánvalóan beépültek a védelmi rendszerekbe", "a profik még nem indultak el", "a terrorfenyegetettség sajnos nem fog csökkenni".
Tito rezsimje a teljes német lakosságra kiterjesztette a kollektív bűnösség elvét. A délvidéki és jugoszláviai németek háború utáni sorsa jó példája az etnikai tisztogatásnak. A kutatások szerint a német áldozatok száma meghaladhatja a 100 ezret is. Déri stefi életrajz. 1946-ra Titóék felszámolták a magántulajdont, de egy 1948. április 28-i törvény a kisipari és a kiskereskedelmi szférát is szoros állami felügyelet alá vonta. 1945. augusztus 23-án a telepítésekkel egybekötött földreformról hoztak törvényt, amelynek alapján kisajátították az egyházi és a magánbirtokokat, összesen 1, 57 millió hektárt. Ennek felét, 800 ezer hektárt kiosztottak, a többi területen pedig állami gazdaságokat és földműves-szövetkezeteket szerveztek (Aztán a kilencvenes években, főként a kétezres évek elején a régi elvtársak és utódaik a privatizációból is jócskán kivették a részüket). A földosztással egybekötve a titói rezsim sokezer szerb és montenegrói családot telepített a mezőgazdaságilag passzív balkáni területekről a termékeny Délvidékre, elsősorban az elűzött németek helyére.
A titói rezsim drasztikusan megváltoztatta Délvidék korábbi etnikai összetételt a szerbség javára (1918-ban a magyarok és a hozzánk lojális németek Délvidék összlakosságának 54, 8 százalékát tették ki). A népben elterjedt mítosz szerint a titói Jugoszlávia (JSZSZK) munkásparadicsom volt, amelyben mindenkinek munkája volt, fizetése, ingyenes lakása, mindenki jól élt, erős volt az ipar, Jugoszlávia exportált, gyárakat, kórházakat, iskolákat, autópályákat és vasutakat épített. Mindenki a középosztályhoz tartozott. Bár elismerik, hogy "egy kicsit adós volt" az ország, ám mindenki tiszteletben tartotta a világban, nagyon erős hadserege volt. Halálos fenyegetést kapott a Hír TV műsorvezetője, Déri Stefi - Hírnavigátor. Aztán meghalt Tito marsall, egy évtizeddel halála után kitört háborúk mindent tönkretettek. Azonban rögtön ettől egy eltérő képet kapunk, ha megnézzük a hiteles számadatokat és elolvassuk Dr. Goran Nikolić egzakt elemzését a hetvenes évek időszakáról, a "titói aranykor" mítoszáról. Az első nagy mítosz a magas foglalkoztatottsági szintről szól. Először is, ez az "alacsony" munkanélküliségi ráta 1968 és 1973 között érte el a csúcsát, pontosan abban az időben, amikor Tito először megnyitotta a határokat félmillió ember számára, majd nemsokára további félmillió jugoszláviai "vendégmunkás" árasztotta el Nyugatot, főként Nyugat-Németországot.