A bíró arra is kíváncsi volt, hogy Gyárfás miért nem jelentette fel a zsarolóit, ha ő ártatlan. Korábban erre azt mondta a volt médiavállalkozó, hogy nem akarta magára vonni a figyelmet, ehhez képest 2000-ben mégis idézés nélkül besétált a rendőrségre vallomást tenni. Gyárfás állítása szerint Kovács Lajos a csapatával megjelent a Nap TV-ben a Fenyő gyilkosság miatt, aminek a híre gyorsan elterjedt, ezt akarta megelőzni. Index - Belföld - Gyárfás Tamást kihallgatták a Fenyő-gyilkosság miatt. Póta Pétert emlékeztette Gyárfás Tamást, hogy korábban azt mondta, nem áll szóba zsarolókkal. Akkor miért foglalkozott Tasnádival és Portikkal, akik elmondása szerint zsarolták? Gyárfás próbálta kerülni a kérdést, végül kinyögte, hogy Tasnádi nem, Portik pedig pszichésen zsarolta. Ezekkel a zsarolásokkal, megkeresésekkel sem a hatóságokat, sem az ügyvédjét nem kereste meg soha. Fotó: Koncz Márton - Origo A következő kérdés Szalay Gyulára vonatkozott, aki korábban azt vallotta, hogy Gyárfás Tamás azzal fenyegette őt, hogy 10 ezer forintért lelöveti az ukránokkal, ha nem hagyja békén.
Mint mondta, hogy azért nem fordult a hatóságokhoz, mert félt a bűnözők bosszújától. Gyárfás Tamás ügyvédje az előkészítő ülésen indítványozta a tanúkénti meghallgatását mások mellett Pintér Dezsőnek, a TV2 volt elnökének, Németh Péternek, a Népszava volt főszerkesztőjének, Pallagi Ferencnek, a Blikk volt főszerkesztőjének és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyésznek, továbbá kérte többek között a hangfelvételek kirekesztését a bizonyítékok közül. A törvényszék jövő februárra tűzte ki a következő tárgyalási napokat, akkor folytatják Gyárfás Tamás meghallgatását.
Folytatódott a bíróságon Gyárfás Tamás meghallgatása, akinek a vallomására négy napot szán dr. Póta Péter bíró. A vád szerint a volt médiavállalkozó volt az, aki megrendelte a legnagyobb vetélytársa, Fenyő János meggyilkolását. Az ügyben Jozef Rohác szlovák bérgyilkost és Portik Tamást már elítélte a bíróság, ha Gyárfás Tamás is erre a sorsa jut, akkor 15 évet is kaphat. Gyárfás Tamás azt sohasem tagadta, hogy volt idő, amikor finoman szólva sem voltak jóban a meggyilkolt Fenyő Jánossal, a vádat viszont mindig tagadta, sőt, egyenesen abszurdnak nevezte. Azt mondta, a gyilkosság előtt, 1996 októberében békét kötött likvidált üzleti vetélytársával. A korábbi médiavállalkozó ma is elegánsan, sötét öltönyben érkezett a bíróságra, kezében egy nagy kézitáskával. Fotó: Koncz Márton - Origo Egy nagy asztalnál ült le. KISALFOLD - Fenyő-gyilkosság: Gyárfás Tamás vallomást tett, de mindent tagad - fotó. Azzal kezdte mai vallomását, hogy bármi történhet vele, ő nem öletne meg senkit. Ismét 1996 októberét említette, amikor is békét kötött Fenyő Jánossal. Azt mondta, ezek után a Népszavában már csak objektív cikkek jelentek meg róla, majd egy bálon kezet is fogtak egymással.
Vádat emelt Fenyő János megölése ügyében Gyárfás Tamás ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt a Fővárosi Főügyészség. Fotó: MTI A főügyészség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: Gy. Tamás és Fenyő János az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, "hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki". A vádlott 1997-ben elhatározta, hogy "a játszma végleges lezárása érdekében" megöleti a sértettet, és 1997 szeptemberében megbízott egy az éjszakai életből közismert személyt, aki 12 millió forintért vállalta Fenyő János megölését, ám miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Gyárfás Tamás ezután bízta meg Fenyő János megölésével "P. Tamást" - Portik Tamást -, akit 1994 óta ismert. A vád szerint Portik Tamás a megbízást elfogadta, és rávette "J. R-t" - Jozef Roháčot - Fenyő János megölésére. Jozef Roháč 1998. február 11-én a II.
A jelenlévő kommandósok azonban a bíró kérdésére azt válaszolták, nincs lehetőségük levenni a bilincset Portikról. Portik a szakértői jelentéssel kapcsolatban elmondta, a szakértő hazudott, amikor azt mondta, hogy a "szé" szó szinonimája a "megölni", "meggyilkolni" kifejezéseknek. A szakértők egyébként eljárás során lefoglalt hangoztatták felvételeit értékelték, amelyek döntő bizonyítékul szolgálhatnak az eljárásban. Többségében Gyárfás Tamás és Portik Tamás közötti beszélgetések hanganyagát rögzítették. A meghallgatott szakértő mai tárgyaláson egyértelműen kijelentette, hogy két kollégájával közösen, teljes összhangban alakítoták ki a véleményüket a kazettán elhangzottak értékelése során. Eszerint a hanganyagot utólag nem manipulálták. A mai tárgyaláson a vádlottak és védőik további észrevételeket tehetnek a szakértői véleményekkel kapcsolatban. Már tegnap szóba került hogy mindkét vádlott kevésnek tartja a szakértői értékelést, állítják, a hanganyagot utólag manipulálták. A tárgyalás egyik érdekes közjátéka volt, amikor a bíró egyik kijelentésére, miszerint a rendőrség nyilvánvalóan kötött valami megállapodást Portikkal arról, hogy ezeket a felvételeket elkészíti, a vádlott hangosan felnevetett.
A Fővárosi Ítélőtábla elrendelte a perújítást a Fenyő-gyilkosság ügyében, az eljárásban azt vizsgálják, hogy Portik Tamás volt-e a felbujtó. A Fővárosi Ítélőtábla keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a táblabíróság megalapozottnak találta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványát, és az iratokat megküldte a Fővárosi Törvényszéknek az eljárás lefolytatásához. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség augusztus végén jelentette be, hogy perújítási indítvánnyal fordult a Fővárosi Ítélőtáblához, mert álláspontja szerint Portik Tamás adott utasítást Jozef Rohácnak Fenyő János megölésére. Akkori közleményük szerint azért terjesztették elő az indítványt "P. Tamás terhére", mert "a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megbízást adott a már jogerősen elítélt J. R. -nak Fenyő János kivégzésére". Az indítvány szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás médiavállalkozók között az 1990-es évek közepén üzleti vita, hatalmi harc és személyes ellentét alakult ki, és Gyárfás Tamás elhatározta, hogy megöleti Fenyő Jánost.
2020. 18. 21:32 MTI Félt a bűnözőktől: befejezte maratoni vallomását Gyárfás Tamás A Fenyő-gyilkoság elsőrendű vádlottja két és fél napon át adta elő védekezését. 2020. 13. 20:30 Gyárfás azt állította, hogy Tasnádi, Portik és az orosz-ukrán maffia is zsarolni próbálta A sportvezető a csütörtöki tárgyaláson azt mondta, Portik titokban többórányi hangfelvételt készített kettejük beszélgetéseiről, de azokon soha nem hangzik el a megbízás Fenyő János megölésére, mert ilyen megbízás nem is volt soha. 2020. 11. 10:16 Öt órán át bizonygatta Gyárfás, hogy nem utálta Fenyőt A Fenyő-gyilkosságban felbujtással vádolt Gyárfás Tamás kedden kezdett védőbeszédbe, az első tárgyalási nap fél 4-ig tartott. A bíró szerint ha ilyen tempóban haladnak, négy nap is kellhet Gyárfásnak ahhoz, hogy vallomása végére érjen. 2020. 08:35 Serdült Viktória Gyárfás Tamás három nap alatt bizonyítaná be ártatlanságát Napra pontosan a Fenyő-gyilkosság után 22 évvel kezdődik Gyárfás Tamás pere a Fővárosi Törvényszéken: a sportvezetőt az ügyészség felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja.
IT/Tech 2006. április 30. 10:35, vasárnap MTI Éppen százhuszonöt évvel ezelőtt indult útjára Budapesten a Puskás Tivadar-féle telefonközpont; az iparág sorsfordító eseményéről szoborállítással emlékezett meg a Magyar Telekom pénteken Budapesten. Ezt megelőzően Bóly városa volt az egyetlen hely, ahol kiállított plasztika emlékeztet a távközlés történetének nagy formátumú személyiségére - mondta Egervári László, a Hírközlési Múzeumi Alapítvány ügyvezetője az MTI-nek. A kilencvenes évek derekán a dunántúli településen elhelyezett plasztikát a bólyi születésű szobrászművész, Trischler Ferenc készítette el. A mellszobornak enyhén átigazított, bronzból kiöntött, mészkőtalapzaton álló másolata került a Magyar Telekom székházának füves előterébe. A mű felavatásával egy időben kiállítás nyílt a cégszékház előcsarnokában a hazai telefonvilág történetéről. A közszemlére kerülő tárgyakat a Telefónia Múzeum készletéből kölcsönözték. A följegyzések szerint 1881. május 1-jén nyílt meg az első budapesti telefonközpont.
Szerkezetét nem szabadalmaztatta és nem reklámozta, feledésbe is merült. Edisonnál közös munka kezdődött, melynek végén Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származik. Scribner később sokat fejlesztett a berendezésen. Az első telefonközpont 1878-ban New Haven-ben (Connecticut) működött és hamar elterjedt. A következő évben Puskás Párizsban épített egy telefonközpontot. A találmány bevált: az előfizetői vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat egy csapásra rendezett formát öltött. Mivel a vezetékek a központ közelében már párhuzamos utakon haladtak, lehetőség volt összetett kábelek (törzskábel) alkalmazására is. Kézi kapcsolású központok Kézikapcsolású központ, a sok fehér és piros gomb a lámpa (izzó), mindegyik alatt hüvely van. Az előtérben a zsinórok vannak, közülük 3 be van dugva 1-1 hüvelybe. Magyarországon az első telefonközpont Budapesten 1881. május 1-jétől működött Puskás Tivadar öccse, Puskás Ferenc úttörő vállalkozásában.
1881. május 1. Szerző: Tarján M. Tamás 1881. május 1-jén helyezték üzembe Magyarország első telefonközpontját, mely Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt nyílt meg, és kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét. A telefonközpont kiépítéséig a feltaláló, Puskás Tivadar rendkívül hosszú utat tett meg, mely során egy elszegényedő székely nemesi családból a bécsi Theresianumba, majd a Műegyetemre került, tanult Londonban, és egy rövid ideig kutatott a Coloradóban kitört aranyláz kincskeresőivel is. Puskás első ötlete egy távíróközpontra vonatkozott, amit első amerikai útjáról hazatérve, nyugat-európai mecénások segítségével próbált megvalósítani, de kevesen támogatták terveiben. Miután 1876-ban Alexander Graham Bell feltalálta a telefont, Puskás visszatért az Újvilágba, és előbb Bellnél, majd a telefon hatékonyságát megnövelő Thomas Alva Edisonnál próbálta népszerűsíteni ötletét, az új készülékhez módosítva ötletét. Az első telefonközpont 1878-ban, a Connecticut állambeli New Havenben jött létre, a magyar feltaláló a pedig először Párizsban, majd 1881-ben Budapesten alakította ki a megálmodott rendszert.