Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Kossuth Rádió A Hely című közéleti-kulturális magazinműsorának stábja rádiófelvételt készített az iskolánkban, amelyben a Mókus szellemiségét, értékeit, mindennapjait mutatják be. Adásban december 22-én és 29-én voltunk. Ha tudják, hallgassák - gyermekeikkel együtt, és hirdessék, hiszen közös öröm és büszkeség az ország nyilvánossága előtt megmutatkoznunk. A hely kossuth rádió program. A felvételek a Médiaklikk oldalán találhatóak: Illetve itt is meg lehet hallgatni. Első rész: Második rész: CSATOLT DOKUMENTUMOK A kategória további hírei
Borota a Kossuth Rádió "A Hely" című műsorában Borotán készített hangfelvételt múlt pénteken a közrádió "A Hely" című népszerű riportműsorának stábja. Mohácsi Edit szerkesztő és Deák Dóra riporter indult el felfedezni a magyar-szerb határ közvetlen közelében fekvő község kincseit, a település legtekintélyesebb, közmegbecsülésnek örvendő polgárai kalauzolásával. A hanganyag szeptember 24-én, pénteken, a 11 órai hírek után lesz hallható a Kossuth Rádió hullámhosszán.
Kossuth utolsó levele 1891-ben, nyolcvankilenc éves korában ment el Saroltának. Borota a Kossuth Rádió „A Hely” című műsorában - Hírnavigátor. A politikus még három évet élt, plátói szerelmére egy kis aranyelefántot hagyott. A lány megőrizte a leveleket, és 1918-ban közölte őket a Hatvany Lajos, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes által szerkesztett Esztendő című folyóirat. A hely című műsor a rádió archívumából Latinovits Zoltán hangján idézte meg az írásokat.
Főoldal Könyv Irodalom Riportkönyv A hely - Riportműsor a Kossuth Rádióban - 13 riport. Hasonló elérhető termékek 2 900 Ft Termék ár: 2 900 Ft A kötet, a Kossuth Rádió egyik legkedveltebb riportműsorában elhangzott interjúkból nyújt válogatást. A hely kossuth rádió show. Farkas Erika és stábja szokatlan, érdekes és fontos helyekre viszi el hallgatóit, az Állatorvosi Egyetemtől kezdve, a kecskeméti anya-gyermek börtönön át, Szent Márton Hegyéig. Az interjúk varázsa, átütő ereje minden bizonnyal abban rejlik, hogy a hallgatóknak, illetve a kötet olvasóinak a beszélgetéseket olvasva sikerül valamit a "hely szelleméből" is megérezniük. Kovács Ákos - énekes, dalszerző ajánlása a kötethez: "Nehezen felejthető élmény, amikor kései reggeli közben az ember hangképes riportot hallgat a szennyvízkezelés rejtelmeiről vagy az olajfinomításról, mégpedig mindenről elfeledkezve, tátott szájjal. A főhősnő rohan, kérdez, időnként szőke nőset játszik, hol bájosan, hol szemtelenül érdeklődik, a legjobbat hozva ki riportalanyaiból.
2019. 03. A hely kossuth rádió blog. 05:15 A Kossuth Rádió március harmadikán sugárzott műsorában Varga Tünde riporter Köcse Tibor polgármesterrel készített interjújában a a nemrégiben átadott, az Ariston Thermo Hungária által felajánlott hőszivattyús bojlerről hallhattak érdekes információkat az érdeklődők. A riportot az alábbi linken hallgathatják meg, 05:15 perctől: Részletes riport: Felére csökkenhet a meleg víz előállítására fordított energia költsége annak a hibrid bojlernek köszönhetően, amit nemrég adtak át Nagypáli ökocentrumában Mv: Felére csökkenhet a meleg víz előállítására fordított energia költsége annak a hibrid bojlernek köszönhetően, amit nemrég adtak át Nagypáli ökocentrumában. A Zala megyei település évtizedek óta élen jár a megújuló energiák hasznosításában. Sőt, ma már egyfajta mintafaluvá vált, ahova külföldi delegációk is érkeznek megtudni és megismerni az újabb és újabb lehetőségeket. Egyebek mellett éppen ezért hozta létre Nagypáli önkormányzata az ökocentrumot, ahol a fejlesztéseket közvetlen közelről működés, tesztelés közben is meg lehet ismerni.
A riportot az alábbi linken hallgathatják meg, 16:49 perctől:
A festők egy-egy részletet készítettek el. Azonban az anyagiak keresztülhúzták az előzetes számításokat. Mint azt a történész elmondta, 1898-ban megmutatták Lvov-ban és magyar nagyvárosokban is az elkészült művet, az azonban nem keltett olyan nagy érdeklődést és nem hozott akkora bevételt, mint amire számítottak a készítők, ezért – utolsó próbálkozásként – egy fotóalbumot is készítettek a körképről. A hely - Riportműsor a Kossuth Rádióban - 13 riport | Extreme Digital. De ez sem "jött be", folytatta a történetet Turda, mert az 1907-es varsói kiállítás után Styka belátta, hogy nem lesz ebből a képből olyan összegű honorárium, amire számított, ezért fogta a képet, és a földön több tucat egyenlő darabra szelte fel, mindezt a legenda szerint ollóval. Bem-Petőfi-körkép reprodukció részlete kiállítva. Fotó: Farkas Erika/MTVA Nem lehet tudni pontosan, hogy hány festmény született a felszabdalás után, jelenleg 36 darabról tudnak a szakemberek – foglalta össze a festmény utóéletét a történész. Történelmi hűség vagy művészi fantázia? Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum igazgatója a műsorban elmondta: a város bevételének ábrázolására nem hiteles a festmény, azonban arra igen, hogy hűen mutassa be az 1849-es erdélyi hadjáratot.
Az újjászervezett rend tevékenységét azonban a felvilágosodás hatása alatt álló II. József császár nem ítélte hasznosnak, így politikai megfontolásból 1786-ban feloszlatta. 1783-ban VI. Piusz pápa a lengyel pálos rendtartományt függetlenítette a magyartól, s ezzel a lépésével mintegy biztosította a jövő számára a pálos rend folytonosságát. Az első világháborút követően Zichy Gyula pécsi püspök vett részt tevékenyen a pálosok visszatelepítésében. Külföldi zarándokhelyek mintájára 1926-ban a gellérthegyi Szent Iván-barlangból alakítottak ki egy kápolnát, majd megépült a Sziklakolostor. 1934 májusában 14 pálos szerzetes érkezett Częstochowából, s két korábban hazatért pálos csatlakozott hozzájuk. Másfél évszázad elteltével "tértek haza" végül pont 16-an. 1950-től a kommunista hatalom beszüntette a szerzetesrendek működését. A szerzeteseket összegyűjtötték és elszállították, mondván a "jelenlétük veszélyes az államra nézve". Több szerzetest meghurcoltak, volt, aki börtönbüntetést kapott. Vezér Ferenc szerzetest hamis vádakkal halálra ítélték, kivégezték és álnéven, jeltelen sírba temették.
A magyar alapítású pálos rend behálózza a világot, nálunk azonban ma már csupán másfél tucatnyi szerzetes élteti a rendet. Miközben a történelem viharai megpróbálták a közösséget, kultúránknak jeles képviselőket adtak, és nem is feltétlenül tudjuk róluk, hogy pálosok voltak. Itt a szomszédomban az ordas hegyek közt A "szent Öreg" élt, Virág Benedek. Kovakővel gyújtotta meg a gyertyát, S lúdtollal körmölt magyar éneket, Akkor se ismerték nálunk a költőt Futó szegény vad, elbújt reszketeg, Görcsös szókat gyalulva, gyúlt szemekkel, Tág pupillával nézte az eget. Kosztolányi Dezső: Ének Virág Benedekről A kereszténység felvételének pillanatától a magyar egyház életének fontos része volt a férfi és női szerzetesi közösségek jelenléte. E rendek hazai kolostorai, házai külhoni alapításúak, a nyugati világot átívelő közösségek idehaza is meggyökeresedett filiái voltak. A bencés rend már Géza és Szent István idejében itt volt, a 12. században megérkeztek a ciszterek, a karthauziak, a következő században a koldulórendek, a ferencesek és a dominikánusok is.
Varga Gábor szobrászművész alkotása, a Remete Szent Pál domborműve azt a jelenetet ábrázolja Remete Szent Pál életéből, amikor Szent Antal – miután kérésére elhozta Pálnak Szt. Atanáz köpenyét – visszaérkezve holtan találja meg őt. A domborműn látható pálmafa, a holló, csőrében cipóval és az oroszlánok Remete Szent Pál attribútumai, melyek a pálos rend címerében is megtalálhatók. Mátrai kirándulás alkalmával mindenképpen keressük fel. Még télen is megkapó látványt nyújt, a tavaszi napsugarak és a meleg érkeztével pedig érdemes innen utunkat folytatni a Holló-kő, Tekeres-kő irányába, a lelki feltöltődés után egy rövid túra mindenképpen jó élményt nyújt majd. 2022. január 15. Kápolnai Nagy Ágnes Forrás:,
Itt a monda szerint isteni üzenetet kapott. Látomásában tüzes lángnyelvek közeledtek, melyek a barlangban letűzött keresztben egyesültek. Ekkor gyűjtötte maga köré a remetéket, és megalapította első monostorát. 1300-ig itt volt a rend központja. A klastrompusztai kolostort a török seregek a mohácsi vész évében pusztították el, újjáépítésére nem került sor. A pálosok rendje, hagyományos nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje az egyetlen magyar földről származó, a pápa által jóváhagyott szerzetesrend. A rend névadója a szellemi ősként és példaképként tisztelt Remete Szent Pál, aki Thébában született 228-ban, és itt hunyt el 341-ben. Az első ismert sivatagiatyák egyike (A sivatagi atyák azok az ókeresztény remeték, akik a III. századtól a sivatagba visszavonuló keresztényeket irányították. A Nílus menti sivatagban aszkéta életet éltek, és ezzel megteremtették a keresztény szerzetesség alapjait. E remeték úgy találták, hogy a tisztultabb belátáshoz, az Istennel való párbeszédhez a világi élettől és kísértésektől való visszahúzódás és a magány csöndje a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb hely pedig a sivatag. )