Varga Zsolt János, a Wim Hof módszer egyik hivatalos oktatója szerint az érrendszer hideggel vagy hideg-meleg kombinációjával történő rendszeres edzése, valamint a tudatos légzés napi szintű gyakorlása optimalizálja a keringési rendszer működését. Mindezek hatására pozitívan változnak a futás közbeni légzési szokások, és hosszú távon a pulzusszám is csökkenhet. "Nem gondolkodsz, csak érzel" "A hideg a tanítónk – hangoztatja számtalan oktatóvideóban és interjúban Hof. – A jeges vízben nem gondolkodsz, csak érzel, meg kell tanulni elengedni, és csak a légzésre figyelni. " A fent már ismertetett légzőgyakorlat elvégzése után jöhet a hideg zuhany, a test a felszabaduló adrenalin hatására sokkal könnyebben alkalmazkodik majd az elsőre szokatlan hidegérzethez. Wim Hof kihangsúlyozza, hogy fő a fokozatosság, és az első kísérletek során langyos vízzel kezdjünk. Amikor úgy érezzük, fejben is készen állunk, egy mély belégzés után kíméletlenül csavarjuk el a vízcsapot. Wim Hof légzés: így működik a légzéstechnika. Először csak a lábfejünkre irányítsuk a hideg vízsugarat, majd a karokra, végül a teljes testünkkel álljunk a zuhany alá.
Varga Zsolt János szintén fut, tavaly kezdett ismét aktívan foglalkozni a sportággal. Azóta a Wim Hof módszert alkalmazva több próbatételt is kitűzött maga elé: április óta minden hónapban lefutott egy maratoni távot, decemberben pedig eldöntötte, hogy 30 napon keresztül minden egyes nap 20 km-t teljesít – eddig sikerrel. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a hidegterápia hozzájárul-e a gyorsabb regenerációhoz, a Wim Hof módszert ilyen szempontból tudományosan még nem vizsgálták. Ám Varga Zsolt János szerint nagyon sok sportoló számol be pozitív tapasztalatokról, ezért mindenképpen érdemes vele kísérletezni. Az oktató azt javasolja, hogy a módszer iránt érdeklődők a futóedzést megelőzően végezzenek el 2-3 kör légzőgyakorlatot, de ne azonnal a gyakorlat után induljanak el futni. Aki pedig éppen versenyre indul, és a versenydrukk leküzdése is a cél, végezzen még hosszabb légzőgyakorlatot. Fontos! A várandósság ideje alatt, illetve epilepsziás betegként nem ajánlott a módszer gyakorlása.
6. Levegő bent tartása, kb fele annyi ideig, mint a kint tartás. Azonnal hozzákezdhetünk a második körhöz, majd a harmadikhoz. Utána lélegezzünk teljesen nyugodtan és élvezzük az elme csendjét. Le is fekhetünk savászanába. Ajánlott három körrel kezdeni, és pár hónap napi gyakorlás utá emelni 4-5 körre. A maximum napi 10-15 kör az, ami még veszélytelen, de igazából ebben az időben érdemesebb más légzőgyakorlatokat vagy meditációt végezni.
Popovics György és Németh Ferenc (Kávészünet) - Csonka vers - YouTube
Hócsatához, hógolyókat gyúrni, – ez a feladat. Hósáncokat építeni, ami megvéd, s jó magas. Ha rád támad az ellenfél, ne te legyél majd havas. Erdőszélén, kicsi házban öregapó csak morog. Csoda csendjét megzavarta, az a vidám tíz torok. Zsörtölődik, hogy a világ, mért nem hagyja élni őt, miért küldte ide ezt a tíz kis hangos lókötőt? Közben kint a játszótársak, készek már a csatára, jókedvüknek, örömüknek talán nincs is határa. Az egyik csapat máris támad, a másik meg fogadja, Célba talál pár hógolyó, de nincsen, aki feladja. Kergetőznek, dobálóznak, száraz egyik sem marad. Arcuk piros a hidegtől, – hólé hűti a nyakat. Halott Pénz Élnünk Kellett Volna. Minden egyes találatuk nevetésre ingerel. – Ha eltalálsz, jó ha tudod, szárazon nem viszed el! A víg kedvük szerte árad, mint nyáron a nagy folyó. Néha nyitott szájat talál az eltévedt hógolyó. Egyik csapat sem tud győzni, a másik sem adja fel. Elfáradtak, megéheztek, s ha ez így van, – enni kell! Csuda jó volt ez a játék, szívük vígan zakatol. De jó lenne most leülni, melegedni valahol.
A kertben rózsa, kannavirág, büdöske, a kifeszített madzagon hajnalka tornázik; szimatolva motyogom: "Kölnigyár, ott a nyár! " A rózsa a fejét ingatja, a kannavirág üresen kondul, a büdöske elpirul, a hajnalka tele szájjal nevet: micsoda buta kérdés! Fejemet ingatom, üresen kondulok, elpirulok, de nem nevetek, mert, nem, egyáltalán nem buta, mert hova tűnik, ami volt? S dideregve kapkodok a leveleim után, Mert nyár vagyok és fa vagyok egy boldog pillanatra, és miért voltam, hogyha eltűnök, s miért tűnök el, hogyha voltam? Csukás_István kategória | Leave a Comment » Mert már megint jönnek azok a fellegek, megint eső lesz. Megint sár lesz és ólmos ködburok a lélek körül. Éjszaka megint fennülhetek ébren, hallgatni, amint a végnélküli eső paskolja a falakat és zubognak a csatornák. Megint, megint és már nem is remélem, hogy vége lesz. Csonka vers dalszoveg 7. Valahová el akartam utazni tegnap, egy kis felfrissült lélekremegésre, Nápolyba, vagy nem tudom hová, ahová egy életben csak egyszer megy vonat. Aztán sokszor olyan buta kis ötperceken, sokszor csak pillanatokon múlik az ilyesmi, a napsütés, a jólszületés, az igazi élet, minden.
Varró_Dániel kategória | Leave a Comment » Elfogyhatatlan bennem az alázat, minden semmiségnek építek agyagból házat. bennem a kín, de csak magamra mutogatnak gyűrűkkel kötözött ujjaim. Elfogyhatatlanok bennem az arcok, görbeségük fölé aranylámpást tartok. bennem a kések, szögletes jelekké hasítják a gömbölyű létet. Hernádi_Gyula kategória | Leave a Comment » Older Posts »
Elolvasta: 683 Zagyvaság, hol nincs értelem, Zavartalan vízen fodrok a nehéz mondatok. Tán meg kéne állniuk, ha sietnek, Ha csak földre hullott csillagok. Gondolatok, mint sínen fekvő vagonok, Mik nem jutnak tovább, ne legyenek, S olyanok, mik idegen dallamok Se bent, se kint ne zengjenek. Megtanultam, mit mutatnak olykor a képek, A képek, a megfestett, bolyongó szavak Távol vannak tőlük, távol, s mennyit érnek Tudni, hogy mik megmaradtak, csak az igazak. Hogy lényem mint énekel, Úgy a szív dobog, s benne a lényeg, S mit úgy akarunk, szerelemmel, Az olykor tévhittel, széllel ér el. Hol a tudat fejét hatott s vak. Nézni fent az elérhetetlen csillag-térképen, Mit a közel értünk mindig-e Földön tart. Legutóbbi módosítás: 2020. 08. Kosztolányi Dezső: Csonka szonett szívemről. 30. @ 18:26:: Bereczki Gizella - Libra
A kis ruhák megszáradtak, indulniuk kell haza, előbb érnek a faluba, mint a sötét éjszaka. Egész úton hazafelé Marci töri a fejét, hol látta már öregapót, de nem ugrik be a kép. Aztán lassan eszébe jut, hol látta az Öreg arcát, emlékezett egy fényképre, amin neki megmutatták. Régi kép volt sok-sok éves anyukája kis korából, amelyik egy nénit, bácsit és egy pici lányt ábrázol. Az a kislány, – most már tudja: ma már Marci édesanyja, s mikor megnézi a képet, szomorúan megsiratja. Az a néni, nagyanyó volt, aki elment, fel a mennybe, nagyapó meg elbujdosott fájdalmában – fel a hegyre. Dalszöveg: csonka zsuzsa: hulló levelek les feuilles mortes. Azóta él remeteként, elkerülve a világot. – Marci tudja, nagyapó volt, a vén ember, akit látott. És a szíve nagyot dobban, szeretettel telecsordul: Hogyan kéne gondoskodni, mától kezdve nagyapóról? Karácsonyra újra felmegy, visz majd neki bejglit, fánkot, megpróbálja hazacsalni, – talán nem hiába jár ott. És a tervet tett követte, másnap indult, fel a hegyre. Kicsi szíve reménnyel telt, nagyapóra gondolt egyre.