Sose néztem, merre jártam, a felhőknek kiabáltam, erdő jött: jaj, be szép! – megcibáltam üstökét. Jött az erdő: nekivágtam, a bozótban őzet láttam, kergettem, ott maradt, cirógattam, elszaladt. Ha elszaladt, hadd szaladjon, csak szeretőm megmaradjon, szeretőm: a titok, ő se tudja, ki vagyok. Isten tudja, honnan jöttem, köd előttem, köd mögöttem, bolond kérdi, mért visz el Cili-Gazdag Erzsi: Mesebolt Ezt a verset óvodás koromban tanultam meg, azóta is gyakran eszembe jut. Ha a gyerekeim azt kérik, hogy fejből "meséljek" még valamit, mindig ez ugrik be először. Volt egyszer egy mesebolt, abban minden mese volt. József Attila: A CSODA. Fiókjában törpék ültek, vízilányok hegedültek. Öreganyók szőttek-fontak, apró manók táncba fogtak. Kaszás pók varrt az ablakban, lidérc ugrált az udvarban. A lámpában ecet égett. Az egylábú kettőt lépett. Cégére egy tündér volt. - Ilyen volt a mesebolt.
Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, Csodás pillanat, ébred, együtt, érzed, kincseink, percek, szeretet, szív, vers Aranyosi Ervin: Csodás pillanat Csodás az a pillanat, mikor a szív ébred. Megérint a szeretet, melegségét érzed. Ám, ha tudod, milyen szép, ne tartsd meg magadnak! Együtt töltött perceink, kincseink maradnak! Szentesi-Horváth Gyöngyi: Csodás szépségű varázs. Aranyosi Ervin © 2013-05-11. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
1924 Írd meg a véleményed József Attila A CSODA című verséről!
Az esti felhők torlatag csodája Aranyligetté zsúfolódva áll, Meghalt a nap... Elmúlt. S csodálkozol: a szíved él. A sóhaj megfeszíti bús kabátod, Mint agg vitorlát édes, ifju szél. És messzi partok enyhe rajzát látod. Ajkad egy új, csodás igét keres, Telit, zengőt, a régi szóknál szebbet, Az esti felhő... hűvösebbet, Talán ezt: ölj meg! tán ezt, hogy: szeress! Küldd el ezt a verset szerelmednek! További versek honlapunkról: » Ki nőért... Ki nőért sokat könnyezett, annak az útja... » Felhő nem zúg... Felhő nem zúg, szellő se lebben. Halkan cseveg,... » A szökőkút Fáradt szemed, szegény szerelmem hagyd hunyva... » Róza emléke Itt legszomorúbb az ősz arcának hervadása: Level... » Végtelenül Tenger, istenemre tenger! Csodás esti vers en. Minden... » Anakreon XL. óda A rózsák közt Cupido Egy elrejtett méhecskét Ne...
József Attila Kár volna magamat eladnom Célért, eszméért, okért, hitért. Hogy magyarázzam az eget másoknak. Eladni magamat semmiért. Te vén szilvafa, ugye, igazam van? Te tudod, te százesztendőt éltél!... S akkor sikított, elbőgte magát A kert mellett egy vén acéltehén. Nem is acél volt, hanem drágakő. Pálmaág-farkkal. Ott kinyúlt szegény. Tele gyerekekkel Kőrhinta forgott búgva, vidáman, Szarvai hegyén. És sírt és sírt, csak sírt, míg meg nem halt, Késnyelek hullottak pengétlenül A szemeibül. - Ó, mennyi dinamit lakik Én élve síró szemeimben! - A föld egyszerre elszaladt alólunk És elszaladt alólunk minden; Ég, csók, tűz, magam s a semmi. A tehén lángszőre szintén elszaladt, Aztán visszajött S a homlokomon kezdett énekelni. Fehér vízben hevertünk egymás mellett, Szivemben ő s az ő szivében én. Kvíz: Ady Endre legszebb versei! Melyik versből való az idézet? | Napikvíz. Hátulról keresztülnéztem magamon S úgy láttam, hogy bennem él tovább A tehén. S tele gyerekekkel Kőrhinták forogtak vidáman Nem szúrt vele, csak fölemelte. Arrabökött, amerre elszaladtunk A föld, az ég, a tűz, a semmi s én S én szégyenverten lopózkodtam arra, Hogy embertszülő tüzet énekeljek Örökké, újra Jeges, havas Ismeretlen hegyek tetején.
Köszönöm megtisztelő figyelmedet. 20:06 @ lanyigeza: Nagyon szépen köszönöm kedves Géza a megtisztelő véleményedet. Sok szeretettel, Gyöngyi SzHGy (szerző) 2018. 20:01 @ SzaipIstvanne: Drága Marika, számomra igen nagy dolog. De tudom, hogy a férjem mindent megtesz a kívánságomnak, és neki is ugyan úgy tettszett a csodás hely és környéke. Köszönöm a figyelmed, és a kedves hozzászólásod. Gyöngyi sarahwyard97 2018. 20:00 @ SzHGy: Drága Gyöngyi! Rendben úgy lesz, köszönöm. Nem semmi gond nincs, örülök, hogy ha tegeződünk! Jártam már arra én is tényleg meseszép, kicsit elkalauzolja az embert ''Meseország'' hangulatába. Szeretettel, Judit SzHGy (szerző) 2018. 19:58 @ GreyMouse: Kedves Attila, ha az egészségi állapotom nem romlik biztos megyünk. Nem bírnám megállni. Köszönöm a kedves hozzászólásod. Csodás esti vers 2019. 19:48 @ donmaci: Kedves Józsi nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmed. 19:44 Ezt a hozzászólást a szerzője törölte. SzHGy (szerző) 2018. 19:26 @ 41anna: Igen kedves Melinda, nagy boldogság volt minden percem.
Nem mentem erre-arra, Búsan büszke voltam a magyarra S ezért is, hajh, sokszor kerültem Sok hajhra, jajra, bajra. Jó voltam szerelemben: Egy Isten sem gondolhatná szebben, Ahogy én gyermekül elgondoltam S nézz lázban, vérben, sebben. Ha te nem jöttél vóna, Ma már tán panaszló szám se szólna S gúnyolói hivő életeknek Raknak a koporsóba. Nézz, Drágám, rám szeretve, Téged találtalak menekedve S ha van még kedv ez aljas világban: Te vagy a szívem kedve. Nézz, Drágám, kincseimre, Lázáros, szomorú nincseimre S legyenek neked sötétek, ifjak: Őszülő tincseimre. Kétféle szerelmi ellentétre épülő költemény, az egyik oldalon ott áll a "víg terem" a maga hangulatával, a másik oldalon megjelenik a boldogtalanság és úrrá lesz a rettenet. Ady Endre költészete: Csinszka-versek elemzése. Majd a "sikoltó" zene elhalkul és csönd lesz. A forró örömöt a téli szél hidege űzi el, a fényen győz a feketeség, a szomorúság. A fiatalok sírva, dideregve rebbenek szét, a fenyegető elmúlás állt eléjük a táncoló halott szerelmesekben. Nincs igazi szerelem, mert a boldogság mögött ott van a boldogtalanság.
Körülbelül 120 verse tartozik ehhez a témakörhöz. Túlfűtött indulat, lázadás és az elkötelezettség érzése hatja át magyarság verseit. Az a félelem és kétség izgatta, hogy a magyarság fen tud-e maradni a népek közötti versengésben. A magyarság sajátos jellemvonásaként jelent meg verseiben az akarathiány, a tenni nem tudás, a tehetetlenség. Magyarnak lenni Adynak küldetést jelentett, verseiben azért ostromozta a magyarságot, mert féltette. Magyarság verseinek közös jegyei: az azonosságtudat mély átélése a hazaszeretet a hűség kifejezése az összetartozás tudata Magyarságversei: Magyar jakobinusok dala Hunn, új legenda A föl-föl dobott kő Az idő rostályában A magyar Messiások A fajok cirkuszában A vér és arany című kötet magyarságverse A magyar Messiások. A Nézz, Drágám, kincseimre 1917 elején íródott, amikor Ady és felesége felköltöztek Budapestre Csucsáról (a Veress Pálné utcában laktak). A vers a Nyugat 1917. Ady Endre Nézz Drágám Kincseimre Elemzés — Kidolgozott Érettségi Tételek: Ady Endre Léda, Csinszka Versek. február 1-jei, 3. számában jelent meg, kötetben 1918-ban A halottak élén című kötet szerelmes ciklusában kapott helyet.
Mint az imént láthattuk, a versek tartalmukat tekintve szorosan kapcsolódnak egymáshoz. S ez az út egyre gyorsul, a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozásával: útra kelünk - megyünk - szállunk - űzve szállunk. A gyorsuló rohanás vége a megállás "valahol az Őszben", a lehullás "az őszi avaron", vagyis a halál, a pusztulás. Az Örök harc és nász a Vér és arany című kötetben jelent meg 1907-ben. Ady Endre Nézz Drágám Kincseimre Elemzés. A versszakok elején álló megszólítás, "Én asszonyom" megható gyöngédséget árul el, ezek ellentmondással vannak a " be jó, ha bántlak", "be jó, ha rossz vagy" sorokkal. A harmadik versszakot egy költői kérdéssel kezdi: "Én asszonyom, ugye hogy így lesz? " A Valaki útrávált belőlünk című verse A magunk szerelme című kötetben jelent meg 1913-ban. Ady unn már mindent (kapcsolatot, világot): "Unatkozók és halálra-untak" Ebben az időben már kiégett a szerelmük Lédával és már csak füst van tűz felett, azt mondja, hogy már nem jó ez a kapcsolat már senkinek, mindketten másra vágynak, egy új kapcsolatra: "Sustorgó ázott-fák a tűzben, Panasszal égünk, lángtalan. "
a) Csincska b) Rozália c) Léda 8) Mi jellemzi Ady költészetét? a) szókimondó, hagyománytörő, merész b) hagyományos c) újító, elővigyázatos, népi 9) Ady életművének első kötete a) Új versek b) Versek c) A halottak élén 10) Ady magyarság-versei? (3) a) A magyar Ugaron b) Szózat c) Föl-földobott kő d) Lédával a bálban e) Nekünk Mohács kell 11) Melyik versre jellemző? a) A föl-földobott kő b) Elbocsátó szép üzenet c) Őrizem a szemed d) Fölszállott a páva 12) Kihez írta az Őrizem a szemed című verset? Elbocsátó, szép üzenet A Nyugatban megjelent "Elbocsátó, szép üzenet" című versével Ady Endre végleg szakít Lédával. Ady ebben kíméletlenül leírja, hogy szerelme már rég nem igaz, sőt az egész szerelmet és Lédát is letagadja. Léda utolsó levele Adyhoz Léda utolsó levelében megkérte Adyt, hogy még utoljára találkozzanak, de Ady Endre erre már nem is válaszolt. Ezen a napon találkoztak először 3 év levelezés után. Csinszka a csucsai birtokra hívta Adyt. A találkozásból egyből szerelem lett. Árvaszéki engedéllyel Budapesten megtartották az esküvőt, ugyanis Boncza Berta apja nem egyezett bele az esküvőbe.
Ráadásul állandó zaklatásnak volt kitéve, többször meg kellett jelennie sorozáson is. Adyt lelkileg a háború törte össze, mert meg volt róla győződve, hogy akár győzünk, akár veszítünk, ez a háború a magyarság számára történelmi katasztrófához vezet. Nótinné csikós marianna polyecskó dóra óvodai játékkalendárium A halott menyasszony online
E-mail címed:... Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. Bíró Lajossal került szorosabb baráti kapcsolatba, bár Ady nem tudta feladni addigi életét, az éjszakázást, a kocsmázást, Bíró pedig ezt az életvitelt nem vette fel. A Nagyváradi Napló t Fehér Dezső indította el 1898. október 1-jén, azzal a céllal, hogy legyen egy teljesen független demokrata újság, a megújulásnak radikális szócsöve. Ady Endre stílusa tökéletesen beleillett a lap arculatába. A lapot 1935-ig Fehér Dezső szerkesztette, később Hilf Lászlóval együtt, majd Kunda Andor a lap megszűnéséig. 1934-től 1940-ig a lap címe csak Napló, a helységnevek cenzúratilalma miatt. Megfordult a lapnál Ady Endre, Babits Mihály, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond. A lap 1940. szeptember 7-én szűnt meg. Ady Endre 1901. május 12-től a Nagyváradi Napló szerkesztőségének a tagja. 1903-ban indult Párizsba. Ady meghatározó szerepet töltött be a lap életében.