Budmil uzsonnás táska. Anyaga prémium vízlepergetős poliészter. Oldalán hálós kulacstartó. Tetején cipzáras fő rekesz. Belseje tágas egyterű, egy belső zsebbel. Belseje hőtartó fóliával bélelet. (név, osztály). Méretek (szélesség x magasság x mélység) 20 x 21 x 15 cm. Térfogata 6 liter. Raktáron van Kézbesítés 1-2 munkanapon belül Ingyenes szállítás 19 990 Ft felett 30 napos visszaküldés
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Iratkozz fel, hogy elsőként értesülj a kiárusításokról, eseményekről, és az exkluzív ajánlatokról!
Atilla halála (453) után – ezt többek között Thuróczy Jánosnál (1435–1490) és más krónikásunknál (mint Kézai Simonnál, 1285 körül) olvassuk – a hunok – mintegy 165 ezren – az erdélyi Mezőségre vonultak (a Csigle-mező, Csigledomb ma is őrzi első tartózkodási helyüket), és onnan népesítették be Erdély egy részét. "Csigle mezején már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. Ezek a székelyek a hunok maradványai… Amikor a magyarok újra birtokba vették Pannóniát, az ország felosztásánál a székelyek a magyarok beleegyezésével azt a vidéket kapták osztályrészül, amelyet már ezelőtt is lakóhelyül választottak maguknak. " (Thuróczy János) Anonymus egyértelműen írja, hogy "a székelyek régebben Atilla népei voltak". "A székelyek az első honfoglalás népei voltak, akiket Árpád magyarjai már itt találtak, ők mentek Árpád népe elé, szövetséget ajánlva nekik. Nem meghódolt, hanem szövetséges nép volt. A XI–XII. században a gyepűk védelmét látták el. Mivel sokáig a hunok szabadságát élvezték, hagyományaik szerint Árpád vezér országgyűlést hívott össze, amelyben a vezér kimondta, hogy mindannyian nemesek legyenek; jobbágy ne legyen köztük.
– tört fel a harci kiáltás bolgárok szájáról a Szamos nyugati partján. – Isten! Isten! Isten! – felelt reá a túlsó partról a visszhang. Öreg bolgárokban felködlött az emlékezés, hogy valamikor régen ők is ezen a néven ismerték az Egek Urát. Bolgárok vezére, Mén-Marót lejött lovával a víz széléig. A túlsó oldalról két lovas közeledett, egy öreg és egy fiatal. Begázoltak lovaikkal a sekélyes folyó vizébe. Ugyanezt tette a bolgár vezér is. A folyó közepén találkoztak. – Az én nevem Árpádfia Jutas – szólalt meg elsőnek a fiatal lovas –, én parancsolok a magyar hadak keleti szárnyának. Békével jövök. – Én a székelyek rabonbánja vagyok – mondta az öregebbik –, az én népem szíve megtelt örvendezéssel, mert megérkeztek végre Keletről testvéreink. Csatlakoztunk hozzájok, és hűséget fogadtunk Árpád úrnak s magyarok népének. – Én Mén-Marót vagyok – mondta a bolgárok vezére –, törzsfőnöke azoknak, kik elszakadtak a bolgár nemzettől, hogy itt telepedjenek le, ebben a szép országban. Testvérek voltunk a hunokkal, s testvérek vagyunk így a magyarokkal is.
Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya (Akadémiai Kiadó, 1993) - Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1993 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 400 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: 963-05-6627-3 Megjegyzés: A "Hargitaváralja" a Franklin-Társulat bizománya 1927-es, Budapesti kiadás reprint mása. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Az Erdély keleti határszélén lakó székelyeket eredetük, néprajzi sajátosságaik, régi alkotmányuk és történetük sokban megkülönbözteti a magyarság többi részétől. E különbség emlékezete fennmaradt a székely nép köztudatában, hagyományaiban. Említik legrégibb történetíróink, szólnak róla törvénykönyveink, fenntartották emlékezetét a régi székely jogszokások, kiváltságok és intézmények. A kiegyezés után a székelyek részéről merült fel annak igénye, hogy történetünket megírassák. Az előkészítő munkálatok elhúzódása és a történelmi sorsforduló az oka, hogy ez a munka, melynek e mostani a 2. kiadása, jelentősen lerövidítve 1927-ben jelenhetett meg csupán.
A kommunizmus–szocializmus évtizedei alatt nem volt divatban beszélni róla, kutatni is csak mértékkel, a rendszerváltást megelőző években azonban már elkezdődött a megújított, szélesebb körű használat kiépítése. Komáromi Csipkés György bejegyzései egy diáktársa albumában Telegdi János tankönyvének egyik oldala példákkal és a Miatyánkkal Milyen helyzetben van ma a székely írás? Sándor Klára: Manapság hagyományőrző és iskolai szakkörökben tanítják, vannak, akik szakrális jelentést tulajdonítanak az egyes betűknek, és persze kedvelt elemévé vált a nomád magyar múlt kultuszának. Sőt, már nyomtatnak vele könyveket is, vannak digitális eszközökön használható betűkészletei és egyre terjed helységnév-táblákon. Megjelenik számos felületen, a bolti reklámtáblától az ékszereken, ruházaton, tetováláson át a jól ismert helységnév-táblákig, ez utóbbiak többféle ábécével készülhetnek. A mai használatban egyébként nem a történeti ábécét alkalmazzák, hanem ennek bővített, átdolgozott változatait – többfélét, miként igen változatosak azok a motivációk is, amelyek arra ösztönzik az emberet, hogy megtanulják, s használják a modern székely ábécék valamelyikét.
Ezen kívül persze Erdély és Magyarország egyéb részein is élnek székelyek, akiknek a lélekszámát összesen 1 millióra becslik. Mindent összevetve Erdély magyar ajkú lakosságának nagyjából fele székely magyar, másik fele pedig magyar.