Adapa ( óbabiloni a-da-ap-a) a sumer mitológia mitikus személye, Eridu királya volt. Természetfölötti lényként apkallu, a mezopotámiai "hét bölcs" egyike lett. A hagyomány szerint Éa (vagy Ansar) és Kisar fia. Történetét az Adapa-eposz meséli el. Az eposz rendkívül fontos irodalmi mű, még Bérósszosz is átvette Adapa alakját Óannész néven. Ez a sumer u 4 - ( D) an-a-da-pa 3) rövidített változata. A név jelentése: "a fény az égben An (istennel) együtt ragyogó". A legrégebbi ismert szövegrész az Amarna-levelek között maradt fenn. Assur-bán-apli könyvtárából került elő a legtöbb részlete. Eridu királya vol paris. Adapát gyakran Alulim ( m a-a-lu) tanácsadójának nevezik, aki Eridu első királya a sumer királylistán. Adapa személyének elképzelése egy historizált mítoszból származik. A mítoszt még a sumer korban dolgozták ki, mégpedig a nagy népszerűségnek örvendő hét bölcs egyik alakja köré. Az apkalluk eredetileg bölcs emberek, akik heten voltak, és a hét görög bölcshöz hasonlóan a sok fennmaradt lista jó része más neveket tartalmaz.
A hagyomány szerint itt épült az első templom Mezopotámiában, Enki (akkádul Éa), a vizek és bölcsesség istene tiszteletére, az Éabzu. Talán azonos a III. uri dinasztia korában NINA néven említett településsel, bár újabban Nina-Szirara néven egy másik, Eridu és Lagas között fekvő települést azonosítottak. Fekvése [ szerkesztés] A város földrajzi fekvése egyedülálló volt: Az Eufrátesz – akkor erre folyt az egyik ága, ma sivatag – hordalékmezejének peremén, az ingoványos terület határán volt található, nyugatról pedig a puszta határolta. Eridu királya volt de. Így itt találkozhattak a földművelők, halászok és nomád pásztorok. A város egy, a környék fölé emelkedő halmon épült fel, amit egy édesvizű tó határolt. A sumerek a tavat Abzu (Akkádul Apszú) néven ismerték. Történelme [ szerkesztés] Eridu történelme valószinüleg korábban kezdödik, mint ahol ma a romok fekszenek: "Az Eridu kultúra hirtelen tünik fel az Eufratesz alsó folyásánál. Az itt gyárott kerámia olyan jó minöségü volt, mint a legjobb északabbra készített Samara vagy Halaf cserépedények.
Bölcsesség kútfeje. Szava, parancsa kőszálként megállott. Értelmét Éa érlelé meg Ország hasznára és szolgálatára. Elöröklött miden hatalmat Épp csak örökkévalóságot nem öröklött... " – Adapa-eposz Adapa a régebbi értelmezések szerint egy anti-Gilgames, a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Bölcs és istenfélő ember, aki minden nap halat áldoz Éának. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos mitológiai realizmus, amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki. A halhatatlanságot egy sajátos tévedésből eredően veszti el. Egy alkalommal viharmadár támadta meg Adapát a tengeren, és védekezés közben eltörte a madár szárnyát. ERIDU LEGENDÁS KIRÁLYA | Rejtvénykereső. A viharmadár azonban Ninurta volt, a szelek istene, és olyan nagy szélcsend támadt, hogy azt még Anu is észrevette.
Legtöbbször a listákban feltűnik U'an (u 4 - ( D) an) és Adapa neve. Együtt általában nem, mivel mindkettő az U'anadapa (u 4 - (D) an-a-da-pà) rövidített változata. A név jelentése: "a fény az égben An (istennel) együtt ragyogó". Míg az Adapa-eposzban az utóbbi, az Óannész -történetben az előbbi rövidítés maradt fenn. Ezt erősíti az uruki királylista, amely szerint Alulim volt U'an idejében a király. Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az amarnai levéltárból került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három Assur-bán-apli ninivei könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve akkád nyelven íródtak az eredeti verziók is az i. e. A gólkirályok királya volt - NSO. 2. évezred elején. Az akkádok így rögzítették a 3. uri dinasztia és Hammurapi ideje között eltelt zavaros időszak történelmét. A róla szóló eposz a következőket jegyzi meg Adapáról: " Okos vala.
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. Melyik ország királya volt I. (Véreskardú) Erik? - Kvízkérdések - Történelem - középkor - egyetemes középkor. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!
Ügyfélszolgálat: info (kukac) Lendület a magyar gazdaságnak - lendület így az egészségünknek! Magyar Recept Fokhagymás-szaftos csirkemell recept Fokhagymás-szaftos csirkemell recept Ajánlott: Kezdőknek Tálalás: 2 fő részére Elkészítési idő: 30 perc Hozzávalók az elkészítéshez 1 csirkemell 4-5 gerezd fokhagyma só kakukkfű rozmaring őrölt fehér bors 0, 5 dl fehérbor 2 ek olívaolaj Recept elkészítése: A csirkemellet vágjuk fel nagyobb darabokra, majd sózzuk be. TutiReceptek, képek, cikkek oldala!: Fokhagymás-szaftos csirkemell. A friss fűszernövényeket és a megtisztított fokhagymát vágjuk fel apróra... Forrás: Teljes elkészítés megtekintése >>> Oldaltöltési adatok: Eredeti oldal Ez az oldal generálási ideje: 1. 112094
10 percig pároljuk, hogy a szaft besűrűsödjön. Közben készítsünk ízlés szerint köretet a húshoz. Tálaláskor tegyük a csirkemell darabokat tányérra, és locsoljuk meg a szafttal. Köretként kínálhatunk mellé rizst, sült krumplit, vagy ízlés szerint salátát. Forrás és képek: Gizi receptjei