8 óra irányban a Merkúr is azonosítható! Az ábrázolással egyetlen bökkenő van, mégpedig az, hogy van Gogh – feltehetően kompozíciós okokból – megtükrözte az égitesteket, vagyis a helyes sorrend balról jobbra Hold, Vénusz, Merkúr volt. A Hold gyors mozgása miatt csak ezen az egy estén lehetett látni ezt a szép együttállást. A művész egyik 1889. júliusi festménye sokáig Naplemente címmel szerepelt a katalógusokban, 1939-től azonban Esti táj kelő Holddal elnevezéssel illetik. A képet kórházi szobája keletre néző ablakából festhette, valamikor május és szeptember között. A fenti időszakban a következő időszakokban voltak észlelhetők olyan holdkelték, amelyek a festmény által ábrázolt helyzetnek megfelelnek május 15–17., június 13–15., július 12–14., augusztus 11–13. Hortobágyi Nemzeti Park - Hortobágyi Csillagoségbolt-Park. és szeptember 9–11. idején. A kérdés eldöntésére a kutatók a helyszínre utaztak, és a képen ábrázolt ház és a hegyek körvonala alapján próbálták eldönteni, hogy mikor készülhetett a festmény. A "helyszíni szemle" és a mérések alapján két időpont maradt meg lehetőségként, május 16. és július 13.
Az épületen kívül tanösvények és információs pontok segítik a tájékozódást, a 25 méteres kilátóból pedig akár még a Balaton-felvidéki tanúhegyek is megfigyelhetők. Csillagos égbolt, fluoreszkáló csillagokkal, kerek medál - Tiszi. A Csillagpark állandó programkínálatában nappali természetismereti túrák, naponta többször indított csillagászati bemutató, megfelelő időjárási körülmények között legalább heti rendszerességgel pedig esti távcsöves bemutató is szerepel. Az állandó programkínálat mellett egész évben tematikus programok is elérhetők. További információk [ szerkesztés] Nemzetközi Csillagoségbolt-park Szövetség Zselici Csillagpark
Ahol az égbolt is élmény A Hortobágy Magyarország egyik legkevésbé fényszennyezett területe - a zavaró fények hiánya a természetességnek is szinonímája, s ez az élővilág zavartalanságának is is alapvető feltétele. A zavaró fényektől mentes nemzeti park látogatói számára az éjszaka több látványosságot is nyújt. Talán a legfontosabb a szabad szemmel is látható csillagok száma. Míg a nagyvárosok központjából csak egy-két tucatnyi, az átlagos településekről pár száz csillag figyelhető meg, a Hortobágy egén közel 2000 fénypontot láthatunk. Azoknak akik még nem találkoztak ezzel a látvánnyal, a csillagokkal teleszórt mennybolt az első meglepetés. Ahogy közeledik a nyár, a Tejút egyre korábban megjelenik az égbolton, és látványos ezüst szalagként látszik a zavaró fényektől mentes területek felett. A Nyilas csillagkép és környéke, a Tejút centrumának iránya különösen látványos a puszta láthatárából kiemelkedve. De a tavaszi-koranyári időszak estéi azért is érdekesek, mert ilyenkor figyelhető meg legjobban naplemente után a nyugati irányban az állatövi fény – a bolygóközi porról szóródó napfény.
Csillagoségbolt-park létrehozható állami vagy magánterületen is, ahol a tulajdonos biztosítja a terület állandó, nyilvános megközelíthetőségét. Az égbolt állapota alapján arany, ezüst és bronz besorolást kaphat a csillagoségbolt-park. Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség [ szerkesztés] A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) 1988-ban jött létre az Amerikai Egyesült Államokban. A szervezet a fényszennyezés problémájával kiemelten foglalkozik, ismeretterjesztő tevékenységei által minél szélesebb körben igyekszik megismertetni a fényszennyezés veszélyeit a nagyközönséggel és kínál alternatív lehetőségeket a probléma megoldására; ennek érdekében például szakmai programokat szervez és segíti a világítási rendeletek megalkotását. Nemzetközi Csillagoségbolt Program [ szerkesztés] A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) célul tűzte ki, hogy összegyűjti azokat a helyeket, ahonnan zavaró fények nélkül lehet szemlélni az éjszakai égboltot. A Nemzetközi Csillagoségbolt Programot 2001-ben indította el az IDA azzal a céllal, hogy világszerte arra ösztönözze a közösségeket, hogy felelős világítási politikával és közoktatással támogassák a sötét helyek megőrzését és védelmét.
Ha például 100 emberből 20 immunis, akkor a vírus számára megszólal a riasztósziréna: reagálni kell az új kihívásra. Amíg nincs meg a nyájimmunitáshoz szükséges oltási arány (a népesség jó 70 százaléka), épp a vakcinázással helyezünk új és erős evolúciós nyomást a vírusra. Magunk ellen dolgoztatjuk, növeljük az ellenállóbb törzsek kialakulásának valószínűségét. A teljesen érthető hurráoptimizmus ellenére a tömeges oltások megkezdésével elindult egy vesszőfutás: ha a döntéshozók nem vennének figyelembe nagyon súlyos gazdasági, társadalmi érveket, pusztán elméleti, tudományos érvek alapján addig nem szabadna nyitni, amíg el nem érjük a megfelelő mértékű átoltottságot, és le nem szorítjuk a közösségi terjedés mértékét. Rá lehet oltani Végül pedig mi van akkor, ha "ráoltanak" a már meglévő antitestekre. 12 hónapon belül harmadik adag kellhet ebből a vakcinából - HáziPatika. Röviden: semmi, sőt, bizonyos szempontból még előnyös is. Ha már itt tartunk, a vakcina második dózisa is ugyanilyen "ráoltást" jelent: a második adagot akkor adják be, amikor az első kör miatt beinduló antitestek termelése a maximumára ér.
Így még tovább növelik a szintet, illetve megerősítik a sejtes immunitást – bővebben itt írtunk erről. Amennyiben valaki a korábbi fertőzése okán rendelkezik antitestekkel, számára az oltás egy újabb lökést, megerősítést ad, semmiképpen nem okoz kárt. Emellett pedig biztosan és biztonságosan alakítja ki a sejtes immunitást, ezzel pedig megteremti a kellő védelmet. Sőt, ebben az esetben elég egyetlen dózis, így még spórolni is lehet a vakcinával. Pfizer védettség kialakulása. Gyakorlati szempontból viszont érthető, ha most a teljesen védtelenek élveznek elsőbbséget. Összességében annyit mondhatunk, jelen stádiumban az védett, akit beoltanak, és az az oltóanyag a legjobb, ami rendelkezésre áll – és persze már engedélyezték. Később majd lehet variálni, válogatni kevésbé fontos részletek figyelembe vételével, ám a szakmai konszenzus szerint most a prioritás minél több embert és minél gyorsabban védetté tenni.
Azt pedig majd a jövő fogja eldönteni, hogy a lehető legteljesebb védelem érdekében milyen időközönként kell az oltást ismételni. Nem tudjuk, mi történik odabent Amennyiben valaki természetes módon fertőződik meg, elméletben ugyanez játszódik le a szervezetében, ám ilyenkor egyénenként hatalmas eltérések vannak. Éles támadásnál a vírus teljes repertoárját beveti az immunrendszer megtévesztésére és semlegesítésére, ami nyilvánvalóan erősen befolyásolja a továbbiakat. Olyannyira, hogy nem lehetünk biztosak benne, milyen szintű, mennyire hatékony védelem alakult ki a szervezetünkben. A sejtes immunitás mérése nehéz, hosszadalmas, pandémia idején, nagy tömegben pedig kivitelezhetetlen. Az antitestek jelenléte viszont nagyon egyszerűen kimutatható, ezért a jelenlegi gyakorlat szerint a megfelelő mennyiségű antitesttel rendelkező személyeket 4–6 hónapra védettnek tekintik. Ám ez könnyen lehet hamis illúzió, itt érik össze mindaz, amiről fent írtunk: Honnan tudjuk, hogy adott személyben milyen minőségű sejtes immunválasz alakult ki?