Ez bizony olyan nehéz feladat, amelyhez fel kell nőnünk. A művek előadása, interpretálása sohasem befejezett folyamat, mindig új oldaláról ismerjük meg az adott concertót vagy épp kamarazenét, ezáltal, mi magunk, előadóművészek is folyamatosan gazdagodunk. – Keller Andrással régóta összeszokott zenei párost alkotnak. Hogyan alakul ki ilyen szoros kapcsolat két zenész között? – Azt hiszem, ez mindenkinél más. András esetében ez azért működik nagyon jól, mert annak ellenére, hogy különböző alkatú zenészek vagyunk, hasonlóan rezonálunk a zenére. Az igazi találkozások fesztiválja – Mindent a Bartók Tavaszról. Jól harmonizálunk, kiegészítjük egymást. – Miben hasonlítanak és miben mások? – Amikor mi együtt zenélünk, az mindig kamara-muzsikálás, még akkor is, ha nagyzenekarral lépünk fel, mint szólista és dirigens. Közös gyökereink vannak, hasonló a zenei gondolkodásmódunk. Kurtág György, Rados Ferenc és Végh Sándor mindkettőnk számára viszonyítási pontok, ezért fél szavakból is értjük egymást. – Amikor külföldön játszik Bartókot, milyen reakciókkal találkozik?
»Csak tiszta forrásból« – hangzik egyik legfontosabb gondolata, amely a 21. század emberének is rengeteget jelent. Miből merítünk? Mi az, ami meghatároz minket? Hogyan újulunk meg, hogyan lesz friss, érvényes, amit létrehozunk? Várjon Dénes: „Bartóknál nem létezik könnyű út”. Keresni a tiszta forrást, értelmezni és feldolgozni örökségünket, hozzáilleszteni jelenünket: egyre fontosabbá váló küldetés! A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében arra vállalkozunk, hogy megmutassuk, milyen lenyűgöző tehetséggel teszik ezt korunk legkiválóbb művészei számtalan műfajban, a komolyzenétől a jazzen, a képzőművészeten, a világ- és könnyűzenén át a táncművészetig" – mondta Káel Csaba, a fesztivált szervező Müpa vezérigazgatója a budapesti sajtótájékoztatón. A Bartók Tavasz során komolyzenei, jazz-, világ- és könnyűzenei, táncművészeti és újcirkuszi előadások mellett kiállítások is lesznek, és számos ősbemutató várja az érdeklődőket. A fesztivál keretében kerül sor Eötvös Péter 13. operájának magyarországi bemutatójára: a világhírű norvég író, Jon Fosse Trilógiá jának első részére épülő, Sleepless című művet koncertszerű előadásban, a szerző vezényletével a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben láthatja a közönség.
Anthony Roth Costanzo. Fotó: Matthew Placek A kortárs jazz legendája, Branford Marsalis kvartettjével érkezik a fesztiválra, ahol egy új, kifejezetten a Müpa felkérésére született, magyar népzenei ihletésű darabot is hallhat tőle a Bartók Tavasz közönsége. A kiváló amerikai zeneszerző-muzsikus, Uri Caine Bartók Project című koncertje többek közt azért is lesz különleges, mert a hazai jazzélet olyan kiválóságai is színpadra lépnek az esten, mint Lukács Miklós, Várallyay Petra és Szandai Mátyás. Nemcsak a világ- és népzene, de a kortárs balett és a néptánc szerelmeseinek is emlékezetes pillanatokat tartogat a Tiszta forrás című összművészeti produkció hazai bemutatója. Bartók magyar és arab gyűjtését többek közt a kiváló magyar–marokkói énekesnő, Guessous Mesi, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara dolgozza fel – a nagy sikerű világpremiert követően a hazai közönség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben láthatja az előadást április 8-án. Guessous Mesi. Fotó: Hrotkó Bálint A Bartók Tavasz keretében valósul meg a régió legizgalmasabb világzenei eseménysorozata, a Budapest Ritmo, amely április 7. és 10. között Budapest szívébe varázsolja szinte az egész világot, rengeteg zenei és filmes csemegét, szakmai programot, valamint többek közt olyan csodálatos fellépőket vonultatva fel, mint az izraeli–perzsa Liraz, a nyugat-afrikai Amadou & Mariam, a portugál fadoénekes, António Zambujo és az indonéz–holland–guineai–magyar fúziós jazzt játszó Boi Akih.
Bartók népzenekutatásának egy, hazánkban talán eddig még ismeretlen szeletét, az arab gyűjtéseket mutatja be a Tiszta forrás című programunk. A Győri Balett a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével megvalósuló összművészeti estjének világpremierje március közepén hatalmas siker volt a Dubaji Világkiállítás magyar napján, örülünk, hogy végre a hazai közönség is láthatja! Bartók népzenekutatásának egy, hazánkban talán eddig még ismeretlen szeletét, az arab gyűjtéseket mutatja be a Tiszta forrás című program Fotó: Csibi Szilvia - Müpa WLB: Budapest számos izgalmas helyszínére kalauzolnak el a Bartók Tavasz programjai, például a Magyar Zene Házába vagy a nemrég újranyitott Operaházba. Milyen szempontok szerint történt a helyszínek kiválasztása? Sz. : A már megszokott és bevált kulturális színterek (Müpa, Zeneakadémia, BMC, Akvárium, Szépművészeti Múzeum) mellett folyamatosan keressük a megújulás lehetőségét. Az újranyitó helyszínek felfedezése mellett fontos számunkra, hogy a Budapesten megjelenő vadonatúj helyszínekkel is hosszú távra tervezzünk, közösen keressük a fesztivál és a helyek közös metszetét.
Ezek egyike Ted Turner, aki 1991 és 2001 között volt a férje. A Forbes szerint mintegy 2, 5 milliárd dollárral a CNN alapítója egyben a világ egyik legbőkezűbb milliárdosa is. Charlene Wittstock Charlene Wittstock sikeres olimpiai úszó volt Dél-Afrikában, mikor megismerkedett II. Albert monacói herceggel. A pár 2011-ben házasodott össze, most Charlène monacói hercegnéként ismeri nevét a világ. A The Richest szerint körülbelül 1 milliárd dollár értékű Albert herceg vagyona, amivel a világ egyik leggazdagabb előkelősége. Miranda Kerr A Kora Organics bőrápoló cég alapítója, és a Victoria's Secret első ausztrál modellje még 2017-ben ment hozzá a Snapchat társalapítójához. Kormányváltást akartak a leggazdagabb magyar települések - mfor.hu. Evan Spiegel, aki 25 évesen már a világ egyik legfiatalabb milliárdosa lett, először egy Louis Vuitton rendezvényén találkozott Miradával. Ma Evan nettó vagyona 9, 2 milliárd dollár a Forbes szerint. Heather Mills Heather Mills jól ismert modell volt, mikor 2002-ben hozzáment Paul McCartney-hoz. A házasság és az azt követő válás – 2008-ban – minden bulvárújságíró álma volt.
Sátrak helyett házakba kellett költözzenek. Még az arcszőrzetüket is törvény szabályozta: a szakállukat borotválni kellett, a hajukat pedig rövidre kellett nyírni. Később aztán azok a kunok, akik itt maradtak, lassan beolvadtak a többségi társadalomba. A hagyomány úgy tartja, hogy az utolsó ember, aki Magyarországon a kun nyelvet anyanyelvi szinten beszélte, egy Varró István nevű férfi volt, aki 1770-ben halt meg. Szerbek A szerbek többnyire a török háborúk miatt jöttek Magyarországra. Az első nagyobb hullám az 1389-es rigómezei csata után indult el. Magyarország leggazdagabb emberei 2021. Ebben az ütközetben a szerbek döntő vereséget szenvedtek az oszmánokkal szemben. A szerb despota ezután magyarországi földeket is kapott, köztük Szentendrét is, amely az utcaneveivel és ortodox templomaival a mai napig őrzi a szerb múlt emlékeit. De a következő évszázadokban a szlávok szinte az ország valamennyi régiójába eljutottak. Nagy lökést adott a bevándorlásnak 1690-ben, hogy egy nagynevű szerb vallású vezető Csernojevics Arzén is Magyarországra települt.
Azért, hogy az anyanyelvükön tudjanak tanulni, Székesfehérváron 1949-ben 100 görög pedagógust képeztek ki. Egyebek mellett Miskolcon, Szegeden, Sopronban, Debrecenben és Pécsen is létrejöttek kisebb görög kolóniák. Fejér megyében pedig 1950-ben megalakult egy görög falu: Beloiannisz, amelyet a görög kommunista mozgalom egyik vezetőjéről Nikosz Beloianniszról neveztek el. Kreml: Oroszország nem vet be atomfegyvereket - Hír TV. Bár a lakosok jelentős része gyorsan asszimilálódott, az ezer fős Beloiannisz lakosainak úgy a negyede továbbra is görögnek vallja magát.