Erősen koncentrált Beta-Glükán. Az Apiglucan® Imuno egy folyékony étrend-kiegészítő, ami (1-3), (1-6) -béta-D-glükánt tartalmaz. Legismertebb hatása az immunrendszer aktiválása. Béta-glükán tartalmú kapszula felnőtteknek és 12 éven felüli gyermekeknek. Különösen ajánlott stresszes vagy járványos időszakban, legyengült immunrendszer esetén, repülőút előtt. A termék komplex összetevői révén elősegítheti az immunrendszer megfelelőműködését és ezen keresztül a különféle kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák) okozta fertőzések hatékonyabb leküzdését. A béta-glükán az egyiklegismertebb immunerősítő. Béta-glükán és alga-kivonat tartalmú szájban oldódó, eper ízű tabletta édesítőszerrel, vitaminokkal és szelénnel. Az Immunotrofina® tabletta egy étrend-kiegészítő, ami élesztőgombából (Saccharomyces cerevisiae) származó β-glükánokat tartalmaz, A-, B5-, C-, D- és E-vitamin forrás, valamint cinkforrás is. Komplex hatóanyag-tartalmú étrend-kiegészítő felnőtteknek, béta-glükánnal vitaminokkal és nyomelemekkel az immunrendszer egészséges működéséért, 13 féle hatóanyaggal.
JutaVit Beta Glukan Komplex. Béta-glükánt (1, 3/1, 6 D), szerves cinket, szerves szelént, C-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő készítmény. A JutaVit Beta Glukan Komplex Saccharomyces Cerevisiae fajtájú élesztőből kivont béta-glükánt, szerves cinket, szerves szelént és C-vitamint tartalmaz. A béta-glükán a természetben is előforduló poliszaharid; több altípusát különítik el, attól függően, hogy hány szénatom kapcsolódik a molekulához. Gombák, növények és baktériumok sejtfalának alkotóelemei. Oldható és oldhatatlan formában egyaránt létezik: az oldhatatlan béta-glükán (1, 3/1, 6 D) jóval nagyobb biológiai aktivitással rendelkezik, mint az oldható. A termék kizárólag szerves kötésű, jól hasznosuló cink-glükonátot tartalmaz. A cink-glükonátból származó szerves cink jobb hasznosulással rendelkezik, mint a szervetlen cink (cink-oxid) vegyületek. A termék szerves kötésű, jól hasznosuló L-szeleno-metionint tartalmaz. Az L-szeleno-metioninból származó szerves szelén jobb hasznosulással rendelkezik, mint a szervetlen szelén (nátrium-szelenit, nátrium-szelenát) vegyületek.
A földi megfigyelők észrevehetik, hogy a Hold lényegében ugyanazt az oldalt tartja a bolygónk felé, amikor áthalad a pályáján. Ez ahhoz vezethet, hogy a kérdés, vajon a Hold forog? A válasz igen, bár ellentétesnek tűnhet azzal, amit a szemünk megfigyel. A Hold "sötét" oldala a Hold 27. 322 naponként kering a Föld körül. Körülbelül 27 napig tart, amíg a Hold egyszer elfordul a tengelyén. Hold forgási ideje tus. Ennek eredményeként úgy tűnik, hogy a hold nem forog, hanem úgy tűnik, hogy a földi megfigyelők szinte tökéletesen mozdulatlanok maradnak., A tudósok ezt a szinkron forgást nevezik. a Hold azon oldala, amely állandóan a Föld felé néz, a közeli oldal néven ismert. Az ellenkező vagy a" hátsó " oldal a távoli oldal. Néha a távoli oldalt a Hold sötét oldalának nevezik, de ez pontatlan. Amikor a hold a Föld és a nap között van, az újhold fázis alatt a Hold hátsó oldala napfényben fürdik. a pálya és a forgás azonban nem tökéletesen illeszkedik egymáshoz. A Hold elliptikus pályán halad a Föld körül, kissé kinyújtott körben., Amikor a hold a legközelebb van a Földhöz, forgása lassabb, mint az űrben való utazás, lehetővé téve a megfigyelők számára, hogy további 8 fokot láthassanak a keleti oldalon.
Az ősi Hold, születése után kissé elnyúlt pályán keringhetett a Föld körül. A leginkább elfogadott elmélet szerint a Hold egy ősi becsapódás során keletkezett, miután a fiatal Földdel egy körülbelül Mars méretű objektum ütközött. A találkozó nyomán kirepült törmelék egy része bolygónk körüli pályára állt, és belőle született meg égi kísérőnk. A modellek alapján az összeállásra a Földhöz nagyon közel, körülbelül 4 földsugárnyira (azaz mintegy 25 000 km-re) került sor. A hold miért nem forog a saját tengelye körül?. A két objektum között innen kezdve fellépő árapályerő különféle változásokhoz vezetett. Egyrészt a Hold tengelyforgása kötött lett (azaz keringési és forgási ideje megegyezik), ezért mutatja mindig ugyanazt az oldalát felénk. Másrészt fokozatosan távolodik bolygónktól (a mostani Föld-Hold közepes távolság 384 000 km), aminek következtében egyre hosszabb időbe telik, amíg egy keringést elvégez. A kötött tengelyforgás miatt a növekvő keringési idő hosszabb tengelyforgási periódust is eredményez. Ha pedig lassabban forog, csökken alakjának lapultsága is: egyenlítői átmérője enyhén zsugorodik, míg a poláris átmérő növekszik - mindez természetesen csak olyan mértékben, amennyire anyagának szilárdsága, illetve rugalmassága engedi.
Mindez azonban csak elméletileg igaz. 5-6 milliárd év múlva ugyanis a Nap vörös óriássá fog alakulni, így feltételezhetően a Földet és a Holdat is elnyeli majd. (Kiemelt kép: NASA)