A légkör különböző rétegei közül az egyik rétegben van a legnagyobb ózonkoncentráció az egész bolygón. Ez az úgynevezett ózonréteg. Ez a terület a sztratoszférában helyezkedik el, körülbelül 60 kilométeres magasságban, és szükséges hatással van a földi életre. Ahogy az emberek bizonyos káros gázokat bocsátanak ki a légkörbe, ez a réteg elvékonyodott, veszélyeztetve életfunkcióját a földön. A mai napig azonban úgy tűnik, hogy újra igazodik. Sokan még mindig nem tudják jól Mi az ózonréteg. Ezért ezt a cikket annak szenteljük, hogy elmondjuk, mi az ózonréteg, milyen jellemzői és jelenlegi helyzete van rajta. Mi az ózonréteg Ahhoz, hogy megértsük az ózonréteg szerepét, először meg kell értenünk az azt alkotó gáz természetét: az ózongázt. Kémiai képlete az O3, amely az oxigén izotópja, a természetben létező forma. Az ózon olyan gáz, amely normál hőmérsékleten és nyomáson közönséges oxigénné bomlik. Hasonlóképpen csípős kénszagot bocsát ki, és színe lágy kék. Ha ózon található a föld felszínén, az mérgező lesz a növényekre és az állatokra.
Mi az ózon? Az ózon (O3) három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Az ózon szúrós szagú gáz. Standard hőmérsékleten és nyomáson, (nagy tömegben) halványkék árnyalatú. –112 °C alatt sötétkék folyadék, –193 °C alatt sötétkék kristály. Az egyik legerősebb oxidálószer. Ha oxidálható anyagokkal érintkezik, a bomlás már alacsony hőmérsékleten is robbanásszerű. Érdekességek az ózonról A 19. században az emberek elkezdték hasznosítani az ózont fertőtlenítésre, vízkezelésre, gyógyításra, tisztításra, a táplálék frissen tartására. Száz év leforgása alatt pedig az emberek ózonhoz való kapcsolata és hozzáállása jelentősen megváltozott, és annak használata széles körben elterjedt. 1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott. Azóta már sok vízműben alkalmaznak ózonos technológiát a víz tisztításának és fertőtlenítésének folyamatában. Az ózon fertőtlenítő hatása Az ózon az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag, ami a vízben lévő mikroorganizmusoktól függően 600-3000-szer hatékonyabb fertőtlenítő hatású, mint a klór.
A ciklusok egymást követik folyamatosan - ennek eredményeként egy viszonylag állandó vastagságú ózonréteg veszi körül a Földet. A légszennyezés miatt az ózonréteg elvékonyodott, és már évtizedek óta egyre csak nő az Antarktisz feletti ózonlyuk is - azaz, itt nem védi semmi az élőlényeket az UV-B és UV-C sugárzástól. Meg kell akadályozni az ózonlyuk további növekedését, mert a káros UV-sugárzások következményei rendkívül súlyosak: Az élő szervezetek - növények, állatok, emberek - DNS-ét károsítja, mutációkat idéz elő. Gyengíti az immunrendszert, így csökkenn a fertőző betegségekkel - mint pl. COVID-19 - szembeni természetes védekezőképesség. Nő a bőrrák, és a szürkehályog kialakulásának a veszélye. Gyorsul a globális felmelegedés. Az ózon az ember szolgálatában Az ózon nagy előnye, hogy nem marad vissza belőle semmilyen melléktermék. Emiatt az ipar számos területén használják fertőtlenítésre és szagtalanításra már több, mint száz éve. Az ózon járványok idején is szinte nélkülözhetetlen a védekezéshez használt eszközök, mentőautók és kórtermek gyors, teljeskörű és költséghatékony fertőtlenítéséhez.
1996. februárjában 37%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága. Az európai rekordot, 47%-os ózonritkulást Nagy-Britannia fölött mérték. Ez azt jelenti, hogy az UV-B sugárzás erőssége ott szinte a duplájára nőtt. Ennek az emberre és más élőlényekre is komoly hatása van. Az ilyen erősségű UV-B sugárzás könnyen okoz bőrrákot, bőrbetegségeket és káros hatással van a szemre is. A növényeknél növekedési rendellenességekhez vezethet és számos, ma még nem ismert következménye lehet az élővilágra. Az ózonlyuk a tenger világát is veszélyezteti. A tavaszi, felerősödő UV-B sugárzás ugyanis hatással van a planktonok és a puhatestűek fejlődésére és szaporodására. Ez a hatás továbbterjedhet a táplálkozási lánc mind magasabb szintjeire. Mivel planktonok a tengeri élet alapjai: táplálékai a tengeri rákoknak, amelyeket a halak és a tengeri emlősök fogyasztanak. Planktonnal táplálkozik a Föld legnagyobb élőlénye, a bálna is. A déli félteke óceánjaiban, tengereiben az ózonréteg vékonyodása miatt 10%-kal csökkent ezeknek az egyszerű élőlényeknek a mennyisége, és a szaporodási rendellenességek következtében a veszteség még ennél is nagyobb lehet.
A reakció következtében a szagmolekula megsemmisül, az ózon oxigénné alakul. Az ózon kezelés alkalmazható bármilyen lakás, szoba, ház, iroda, üzlet, autó, hajó, lakókocsi belső terének a szagtalanítására. Eltérő sebességgel oxidálja a különböző illat és szag anyagokat, de például viszonylagosan alacsony koncentráció elég a szag eltüntetéséhez. Hogyan hat az ózon a dohányfüstre? Az Ózon megszünteti a fenol gázok által okozott irritációt. A fenol gázok, láthatatlan részei a dohányfüstnek. Ezek a gázok okozzák azt a kényelmetlen érzést, amikor a bántó dohányfüst "csípi" az ott tartózkodók szemét, és e mellett hosszan tartó, mindent átható kellemetlen szagot árasztanak. Az ózon teljes mértékben megszünteti a dohányfüst szagot, és jóval hatékonyabb, mint a csupán látható részecskék kiszűrésére alkalmas elektromos légszűrők vagy a szagokat csak időlegesen elfedő illatosító spray-k. Az ózon mint szagtalanító vegyület legnagyobb előnye más eljárásokhoz képest, hogy a szag forrásának lebontásával képes véglegesen megszüntetni a szagot.
Az ózon biológiai hatása Az ózon rendkívül erős oxidálószer, mely a biológiai molekulaszerkezeteket károsítja, a szerves kötésekben lévő szénatomok kettős kötéseinek megbontásával. A sejtmembránok telítetlen zsírsavaival, glikoproteinjeivel, glikolipidjeivel és aminósavjaival lép reakcióba. A hatás függ az ózon koncentrációjától, a behatás idejétől. A kettős szénatom kötések szétszakadása következtében az enzimek és fehérjék, de ugyanakkor a baktériumok, gombák és vírusok inaktiválódnak, fertőzőképességük megszűnik. A kettős kötések megbontásával a baktérium membránon keresztüli anyagcserét biztosító és a sejt reprodukciójához szükséges enzimeket blokkolja. A baktérium és gomba membránokkal és a vírus kapszidokkal ellentétben az emberi szöveteket csak tartós behatási idő után és csak korlátozottan károsítja. Ha a nemzetközi irodalmat áttekintjük, számos tudományos cikk foglalkozik az ózon csíraölő hatásával, és a gyógyászatban történő egyre szélesebb alkalmazásával. Az ózon fertőtlenítő képessége és behatási ideje a legismertebb kórokozókra>> Az ózon hatása a baktériumokra és vírusokra Az ózon erős baktericid (baktériumölő), virocid (vírusölő) hatás hátterében a szétváló ózonból keletkező aktív oxigén oxidáló hatása áll.
2017. 08. 05. Releváns Nyár az építkezés, átépítés, és felújítások időszaka a nyaralás mellett. De mint a takarékos kishangyák már most felkészülhetünk a téli disznóvágások idejére, amikor olyan alapélelmiszerek készülnek el, mint a szalonna, a disznófősajt, vagy épp a kolbász. És ezek íze, valamint tartósítása a füstölésen is múlik, így a következőkben leírjuk, hogy miként lehet otthoni, hatékony füstölőt építeni, ami egyáltalán nem bonyolult. Még tervrajzunk is van hozzá! Íme, a jelmagyarázat! 1. Tűztér 2. Fa 3. Kémény 4. Téglafal 5. Fémrács 6. Fából, vagy fémből készült kamra 7. Felakasztott húsok, sonkák, kolbászok, stb. 8. Tartórudak 9. Háló 10. Kisajtó A házi füstölő lényege, hogy ne meleg, hanem hideg füst érje a disznóból készült finomságokat, ezért a tűztérnek és a füstölőnek – ami gyakorlatilag a lefektetett kémény távolsága – 1, 5–2 méterre kell lennie egymástól, hogy a füst tudjon kihűlni. A füstölés, a hús méretétől függően, akár 7 napig is eltarthat. A tűztér kialakításához ássunk a földbe egy 50×50 cm széles, és ugyanilyen mély gödröt, aminek az aljára helyezzünk egy fémlapot, hiszen így az égés tökéletesebb lesz.
Ilyenkor egy-egy lapát fűrészporral kell segíteni a füstképződést. Fenyőfával szigorúan tilos füstölni, mert a fából kiáradó gyanta megkeseríti a húst, de még a szalonnát is továbbá a fenyőfa füstje igen gyenge. Esetleg pár szem borókamagot, koriander, vagy csipet szárított kakukkfüvet, rozmaringot szórhatunk a füstre mert a fűszeres füst nagyon jó illatot és ízt ad a sonkának és a hentesárunak. A füstölőkamrában a füstölni szándékozott húsféle mennyiségéhez mérten füstölő botot teszünk fel. Lényeges, hogy ezek a botok erősek legyenek. Ha a füstölőbot leszakad, tönkremegy az egész munka eredménye, és kárba vész a termék. A zsinegnek- amivel a füstölőbotra fűgesztjük a húst-színtén erősnek kell lennie, hogy elbírjon egy-egy rúd szalámit vagy a 10 kg-os sonkát. Ha egyszerre többféle húst teszünk fel a füstre, pl. kolbászt, sonkát vagy szalonnát, figyeljünk arra, hogy a már megfüstölődött terméket időben leszedjük a füstről. A működő füstölőt naponta többször is nézzük meg, hogy nem aludt-e ki benne a tűz.