A Stanford-Binet intelligenciaskála bár többször is módosították, de tulajdonképpen a manapság legismertebb, leggyakrabban használt teszt az intelligencia mérésére. Még Binet volt az, aki bevezette a mentális kor fogalmát, mely a gyermek értelmi képességét jelöli. Az intelligencia vizsgálatakor ezt vetették össze a tényleges életkorral. Terman a mentális kor mérése mellett egy újabb intelligenciamutatót is alkalmazott: ez az intelligenciahányados (IQ), mely a mentális kor (MK) és az életkor (ÉK) hányadosával fejezhető ki (MK/ÉK szorozva 100-zal = IQ). Gardner intelligencia teszt budapest. Ha egy személy mentális képessége nem éri el az életkorának megfelelő szintet, akkor az intelligenciahányadosa 100-nál kisebb lesz, ha az értelmi képességek magasabbak, akkor az IQ 100 fölött lesz. Kapcsolódó információ
> Szabálytanulás teszt megkezdése Számadatokra épülő következtetések Hogy boldogulsz a számokkal? Ez a teszt azt méri, hogy mennyire vagy képes táblázatokból és grafikonokból gyorsan, helyes következtetéseket levonni. Ez a fajta képesség nagyon fontos minden olyan helyzetben, ahol gyakran kell számadatokra épülő döntéseket hozni. > Numerikus teszt megkezdése
Általános intelligencia tesztcsomag Ez a tesztcsomag Magyarországon és világviszonylatban is egyedülálló módon, rendkívül fejlett technológiával, ingyenesen méri a tesztkitöltő általános intelligenciájának mindkét összetevőjét - a folyékony és a kristályos intelligenciát. A tesztcsomag több tízezer tesztkitöltés során folyamatosan fejlesztett, és sztenderdizált két adaptív tesztből áll. Ez azt jelenti, hogy a kitöltés során a gép több száz feladat közül mindig azokat a kérdéseket választja, amelyek a leginkább alkalmasak a tesztkitöltő képességének pontos mérésére. Ennek a módszernek a segítségével a teszt kitöltése érdekesebbé válik, a képességek pontosabban mérhetők lesznek, a tesztek lerövidülnek és nem kell attól sem tartani, hogy a megoldókulcsok elterjednek az interneten. A tesztek kitöltése után a jelentések automatikusan és ingyenesen letölthetők. A teszteredményeket kizárólag anonim módon, tudományos célokra, illetve tesztjeink további fejlesztésére használjuk, ezért - néhány statisztikai szempontból fontos háttéradaton kívül - semmilyen egyedi azonosításra alkalmas adatot nem kérünk.
Csoportos tesztek Eleinte az intelligencia vizsgálatánál csak egyéni képességtesztek szerepeltek (pl. Stanford-Binet-teszt). Később eluralkodott a mennyiségi szemlélet. Bizonyos helyzetekben szükségessé vált, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több személynél tudják megállapítani az illető intelligenciaszintjét. A csoportos tesztek során egy kutató egyszerre több emberrel végezteti el az intelligenciatesztet. Ezek általában írásos tesztek. Előnyük tehát abban rejlik, hogy egyidőben nagyobb csoport mérését is elvégezhetik (természetesen hátrányuk is épp ez, a szituáció személytelensége). Az első világháborúban az amerikai hadseregben alkalmaztak először csoportos tesztelést, amikor a vizsgálatvezető nem érintkezett személyesen a vizsgált emberekkel. Gyakran használják ezt a formát ma is a katonaságnál. A csoportos tesztek másik nagy felhasználási területe a munkahelyi alkalmassági vizsgálat. Ezzel a módszerrel hatékonyan lehet kiválasztani a különböző feladatkörökre leginkább alkalmas személyeket.
A személyes intelligencia Gardner felfogásában a saját érzelmeink, a társas intelligencia mások motivációinak megértési képessége. Mindezek egyre nagyobb szerepet kapnak a modern társadalmak életében. A standard tesztek elsősorban az iskolai képességeket mérik, míg nem feltétlenül az iskolában jól teljesítő gyerekekből válnak sikeres felnőttek. Erre adhat magyarázatot a többszörös intelligencia léte. LPAD teszt Stanford-Binet-skála Az intelligencia mérésére használt első teszt Alfred Binet, francia pszichológus nevéhez fűződik. A francia kormány bízta meg Binet-t egy olyan iskolásoknak való teszt elkészítésével, mely alapján kiszűrhetők a gyengébb képességű gyerekek. Binet gondolkodási és problémamegoldási képességeket feltételező feladatsort állított össze, és egy másik pszichológus, Théophile Simon közreműködésével 1908-ban adta ki (Binet-Simon-teszt). Ezt a korábbi tesztet dolgozta át Lewis Terman, az amerikai Stanford Egyetem pszichológusa egységesítette a tesztek elvégzési módját, és több ezer alannyal elvégeztetve felállította az életkori normákat (1916).
Figyelt kérdés A receptek 2-2, 5 óra főzést írnak. Én jóhiszeműen tegnap délután 6-kor a gázra tettem főni, felforrás után levettem kis lángra, mert többnyire lassú tűzön javasolták. Fél 9-kor megnéztem, a szalonnás rész már jó volt, viszont a húsba még nem ment bele a villa, ugyanolyan kemény volt, mint amikor feltettem főni. Óránként megnéztem, de sok változás nem volt, csak a szalonna puhult mégjobban. Éjfélkor vágtam egy darabot kóstolni, a hús még akkor is nagyon rágós volt, így fél 1-kor feladtam, elzártam a gázt. Reggel 6-kor újra alágyújtottam, és 8 órakor lett ehető, viszont a szalonna már annyira képlékeny lett, hogy levált a húsról, és csak cafatokban lehetett kiszedni, mert a saját súlyától esett szét. Amúgy saját disznó 4 kilós hátsó csülke volt, januárban lett levágva, kb. 1 éves és 150 kiló volt. Füstölt ftt csülök. Nem bolti tápot, hanem mi daráltuk és kevertük neki a takarmányt. Mi lehetett a probléma? Általában 4 óra alatt leszokott főni a csontról, most meg dupla idő alatt főtt le. 1/7 anonim válasza: 78% Be is indítottad a tűzhelyet?
Kevés zsírban cukrot karamellizálunk, majd rátesszük a szeletelt vöröshagymát és a mosott, kinyomkodott savanyú káposztát. Átforgatjuk, majd felöntjük fehér borral. Sózzuk, borókabogyóval, őrölt borssal és babérlevéllel fűszerezzük. Félpuhára pároljuk. A burgonya felét a csülök főzőlevében megfőzzük és a maradék nyers burgonyával együtt lereszeljük. Összekeverjük a tojással, némi liszttel és sózzuk, borsozzuk. Lepényeket formázunk belőle és kevés zsiradékban ropogósra sütjük. Főtt és sült füstölt csülök – Húsimádó. A darabolt újhagymát kevés zsírban megpirítjuk. Hozzáadjuk a tormát, a mustárt, sózzuk, borsozzuk, majd a tejföllel és kevés főzőlével együtt beforraljuk. A főtt csülköt kicsontozzuk, felszeleteljük, megpirítjuk és úgy adjuk a káposzta és a lepény mellé.
A maradék sör szépen így elpárolgott, a hús és burgonya kellően megpirult – úgyhogy már lehetett is tálalni.