2015. júl 16. 12:35 #Kudlik Júlia #Kudlik Juli #Delta #születésnap 137939_2 Bár a hazai televíziózás egykori nagy kedvencét nem kis sokk érte, amikor televíziós karrierje csúcsán elbocsátották, az eltelt évek alatt is tevékenyen munkálkodott, és elmondhatja magáról, hogy boldog. Kudlik Júlia 1965-től egészen 1996-ig vezette a Delta című tudományos műsort, de mellette számtalan emlékezetes műsor szerkesztője és vezetőjeként tevékenykedett a köztévében. Éppen ezért érintette nagyon rosszul, amikor munkaadója – több kollégájával együtt, csoportos létszámleépítés keretében – megvált tőle. – Ha nem muszáj, nem járok Pestre. Szentendrén élek több mint tíz éve, és nagyon jól érzem ott magam, lezártam az életemnek ezt a részét. A régi kollégákkal, akik még élnek, tartjuk a kapcsolatot, ha nem is napi szinten, de találkozunk itt-ott. Annak idején, amikor egy csoportos létszámleépítés keretében elbocsájtottak, egy olyan emberi, szakmai és etikai sokk ért, ami azt váltotta ki belőlem, hogy valamit le kell zárnom, be kell fejeznem a nézők és magam felé is úgy, hogy méltó legyen ahhoz az elmúlt negyven évhez, amit végigcsináltam.
Konrád József rendező tökéletes munkát végzett és hibátlanul megkomponálta a kezdő képsorokat. A Vezúv kitörését, egy delta szárnyú Avro Vulcan bombázó látványát, egy alacsonyan szálló, elsuhanó MIG-19-es gépet, a Himalájáról készített légifelvételeket, a csillagos eget, no meg az antarktiszi expedíción hóban gázoló lánctalpast – s persze a szánhúzók… A jövő elevenedett meg előttünk, mi teljesen elvoltunk kápráztatva. A miénk, egyszerű nézőké – no meg Kudlik Júliáé. 1964. február 29-én láthattuk őt először a képernyőn bemondóként és már az első perctől kezdve imádtuk. Csinos volt, határozott és szépen formálta a szavakat, jó volt hallgatni. Kell ennél több? Kell bizony! "A bemondóknak nagyon szigorú feltételeknek kellett megfelelniük. Diploma, két nyelvvizsga, hat nyelven kellett tudni a kiejtési szabályokat és hetenként beszédtechnika órára járni…" Így emlékezett vissza Kudlik Júlia a kezdetekre. Ki gondolná róla, hogy egyébként bohócnak készült, nem mellékesen pedig versenyszerűen sportolt, de nem is akármit... kosárlabdázott.
Készítette: Horváth Péter Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-871906 Fájlnév: ICC: Nem található Model: NIKON D1 Date and Time: 2001:01:04 12:50:04 Exposure Time: 1/80 Sec ISO Speed: 400 Aperture: 1:9. 5 Quality: Normal Zoom Length: 17 mm Exposure Program: Aperture prio Exposure Bias: 0. 000 Metering Mode: Pattern Személyek: Kudlik Júlia Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
Úgy gondolom, hogy ezt sikerült megoldani. Nyíltak más ajtók és ablakok, és én beengedem rajtuk a fényt – nyilatkozta két éve a. – Az életemnek az a része lezárult, minden véget ér, egyszer az életünk is. Nem szabad attól megijedni, hogy egy ajtó becsukódik, mert ha nyitott füllel, szívvel, és lélekkel járunk, akkor észrevesszük, hogy mindig nyílik egy másik ajtó. De ha csak rohanunk, és nem figyelünk, akkor nem tudunk bemenni azon a "másik ajtón". Nagyon sokan kérdezték, hogy miért nem írok? Nem is egy könyvet írtam, de az már a múlté. – Sok minden történt a televíziózás után, de nemrég valahogy jött ez a lemezkészítés Szvorák Katalin népdalénekessel. Neki ez már a harmincadik, nekem az első. Nem azért vállaltam, mert ilyet még nem csináltam, hanem azért, mert ami ezen a lemezen elhangzik, azt sehogy másképp nem tudom elképzelni, csak élő hanggal, beszélve. A lemez címe Szeretettel dalok és gondolatok, és valóban Kati dalai, és az én gondolataim követik egymást beszédes szünetekkel – összekötve vagy elválasztva, ki hogy érzi… Életem és pályám során annyi szeretetet kaptam az emberektől, hogy úgy gondoltam, a nyugdíjazásom után vissza is kéne ebből valamit adni.
1965-től 1996-ig és egy rövid ideig 2001-ben pedig már végig Kludlik Júlia vezette a műsort. Színes adás: annyira kiemelt szerepe volt az adásnak, hogy 1975-ben, az első műsorok között lett színes, 1969-ben pedig új intrót kapott, de a régi főcímzene megmaradt. Saját újság: a hetvenes évek elejétől a KISZ kiadásában a műsor főbb híreiből saját nyomtatott magazin is készült, ami a tévéműsorhoz hasonló arculattal, azonos logóval, többnyelvű tartalomjegyzékkel és kis összefoglalókkal jelent meg. A legendás főcímzenét két holland mérnök szerezte Delta tévézés Juhász Árpád Kudlik Juli
Hofi Géza - Második menet nagylemez Záray-Vámosi Nekünk találkozni kellett lemez Rft 3010 hangfal módosítás Orosz multiméter (TL-4) Intersound Apollo kisrádió Snipp, a nagy vadász A kis herceg Misi az erdőben Viszlát oroszok Lázadó ifjúság Bill Murray - Idétlen Időkig Grillező gép
6 nap 3 óra Kalmopirin????
A település 1793-ban lett az Orosz Birodalom része. 18-19. század A 17. századtól nagy számban askenázi zsidók települtek a városba. A 19. század közepén költözött a városba Menáchem Náhum Tverszkij rabbi a csernobili hászidizmus alapítója, az első csernobili cádik. Menáchem rebbe és követői a hászidizmus sajátos ágát hozták létre, mely neve a városra utal. Pripjaty-Csernobil túra idegenvezetővel, belépéssel a kitelepített zónákba. A település a század második felére a zsidó gazdasági- és hitélet központjává vált. A forradalom idejére a város lakosságának túlnyomó többségét a zsidók alkották. 20. század A polgárháború idején jelentős hadműveletek folytak a város környékén. Az 1919-es nagy pogrom után a zsidó lakosság nagy része Slomo Ben-Cion Csernobiler cádik vezetésével Kijevbe menekült. A csernobili haszidok közössége később az Egyesült Államokba távozott, ahol napjainkban is élő közösséget alkotnak. A lengyel birtokosok és a római katolikus lengyelek a polgárháború után elhagyták a várost. A lakosság nagy részének elvándorlásával a város jelentősége nem csökkent, a település hivatalosan 1941-ben kapta meg a városi rangot.
A csernobili Szent Éliás-templom Romos, elhagyott ház a faluban A csernobili atomerőmű 4-es reaktora fölé épített betonszarkofág Az adminisztrációs központ épülete Csornobil ( ukrán: Чорнобиль), elterjedt orosz változatában Csernobil ( orosz: Чернобыль) város Ukrajna északi részén, a Kijevi terület Ivankivi járásában, a Pripjaty folyó partján, az ukrán– belarusz határ közelében fekszik. A város nevének jelentése: fekete üröm (Artemisia vulgaris L. ). A város környékén, a Pripjaty folyó környéki mocsarakban jelentős harckocsi-hadműveletek folytak. Csernobil 5 rész teljes film magyarul videa. A háború után a lakosság száma lassan növekedett, 1971-ben érte el a 10 000 főt. A város járási székhely lett, az elsősorban mező- és erdőgazdálkodásból élő Csernobili járás székhelye. A városban kórházat és folyami kikötőt létesítettek, valamint mezőgazdasági szakiskola is működött. A csernobili atomerőmű építkezéséhez kapcsolódóan komoly közműfejlesztések kezdődtek, elsősorban közutak, villamos távvezetékek és árvízvédelmi létesítmények épültek.
A név a "csernobili" üzemből származik(Üröm). Most itt élnek a csernobili kirekesztés és a kötelező áthelyezés vállalatai, valamint a katasztrófa után visszatért lakosok. A csernobili és Kijev között 83 km-re, az utak mentén pedig 115 km-re van. A város első említése a ázadban. Ezeket a földeket több évszázadon át a litván nagyhercegség befolyásolta, és csak a XVIII. Század végén váltak az orosz birodalom részévé. A XX. Század előtti lakosság nagy része zsidók voltak. Itt is éltek ukrán és lengyel parasztok. Csernobil 5 rész. 1921-ben a csernobili terület az ukrán Szovjet Köztársaság részévé vált. 1936-ban a lengyel közösséget deportálták Kazahsztánba, és a zsidó közösséget a második világháború alatt megsemmisítették. A csernobili atomerőmű a XX. Század 70-es években Csernobilból 10 km-re épült. Csernobili atomerőmű Csernobili atomerőmű őket. VI. Lenin az 1986 áprilisában bekövetkezett tragédia után vált híressé. Most megáll az ukrán atomerőműés az Ökológiai Minisztérium alá tartozik. A sugárzás elterjedésének megakadályozása érdekében megkezdődött a szarkofág telepítése a negyedik erőműre, amelyet 2016-ra be kell fejezni.
A második világháború alatt a német csapatok kétszer is megszállták a települést, először 1941. augusztus 25-től 1943. szeptember 28-ig; majd 1943. október 5-től 1943. november 17-ig. A megszállás alatt a város maradék zsidó lakosságát teljes egészében elpusztították. A város környékén, a Pripjaty folyó környéki mocsarakban jelentős harckocsi-hadműveletek folytak. A háború után a lakosság száma lassan növekedett, 1971-ben érte el a 10 000 főt. A város járási székhely lett, az elsősorban mező- és erdőgazdálkodásból élő Csernobili járás székhelye. Csernobil 5 resz videa. A városban kórházat és folyami kikötőt létesítettek, valamint mezőgazdasági szakiskola is működött. A csernobili atomerőmű építkezéséhez kapcsolódóan komoly közműfejlesztések kezdődtek, elsősorban közutak, villamos távvezetékek és árvízvédelmi létesítmények épültek. A hetvenes évek közepétől Csernobil háttérbe szorult az erőmű alvóvárosaként felépített Pripjaty mögött. A járási központ továbbra is Csernobil maradt, de mint kis mezőváros nem tudott versenyezni a többszörös népességű "szocialista mintavárossal", ahol a közművek, illetve a városi intézmények és szolgáltatások minősége messze meghaladta a korabeli szovjet átlagot.