Bár polgármesterként látna fantáziát az "objektum" turisztikai hasznosítására, ez nem egyszemélyes döntés, a képviselő-testület jóváhagyása szükséges hozzá. – Egyáltalán nincs napirenden ez a téma, az önkormányzatnak jelenleg ennél sokkal fontosabb feladatai vannak. Tény: mindmáig sokan kíváncsiak erre a több száz tonnás betonkomplexumra, és mondogatják, hogy jó lenne itt kialakítani valamit a falu javára – tette hozzá Földi István. Nem tartotta meg a pénzt – Nehezen érthető, miért ölt bele ebbe a vasbeton bunkerbe annyi pénzt és munkaórát annak idején Fogarasi Árpád, akinek idővel atomjaira hullottak az álmai – mondta az évek óta lakatlan ingatlan előtt állva Lakatos Miklós brigádvezető, akitől megtudtam: úgy tudni, az egykori "jó munkás ember" azóta megnősült, s boldogan él az egyik szomszédos faluban. Azt is beszélik, hogy egyszer talált egy táska pénzt, amit becsületes, jogkövető állampolgárként leadott a rendőrségen. KM-PI [related-post post_id="3357161"] Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Szívesen megvásárolná a kocsordi félkész atombunkert a helyi önkormányzat. Erről a HírTV-nek beszélt a város első embere, Földi István. A bunkert 1985-ben Fogarasi Árpád kezdte el építeni az akkori tanács engedélye alapján. Az építmény akkor tett szert országos hírnévre, amikor egy riportrészlet felkerült róla az internetre, amiben Árpád ismerőse, Szalacsi Sándor mutatja be az objektumot. "Már gyerekként is azon gondolkodtunk, hogy milyen jó lenne, ha itt valami látványosság alakulna ki. A mai napig is látogatják ezt a komplexumot, és sokan mondják az önkormányzatnak, hogy milyen jó lenne ide kialakítani valamit, a falu javára tudnánk kamatoztatni " – mondta a Földi István. Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat: Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni: A link vágólapra másolása megtörtént! A link vágólapra másolása sikertelen! :(
TERJED A HÍR: eladó az ország egyetlen magánkézben lévő atombunkere. Régi jó ismerősünk, Fogarasi Árpád építette Kocsordon. A szatmári műbútorasztalos most Tiborszálláson él, indulunk hozzá. Fogarasi Árpád 1985. augusztus 1-jén kezdte az építkezést. Attól tartott, hogy előbb-utóbb kitör az atomháború. Az pedig mindent elpusztít, hacsak nem áll rendelkezésre egy komoly objektum. Azon a forró nyári napon kimérte hát az alapokat, s nekiállt ásni, ami hetekig tartott, hiszen az atombunker mégsem egy garázs, aminek csupán az esőtől, hótól kell védeni az autót. Egy atombunkernek ki kell bírnia a lökéshullámokat, ellent kell állnia a radioaktív sugárzásnak és az iszonyatos hőnek. Ide bizony legalább két méter mély alapozás szükséges, és a falak vastagsága sem lehet kisebb két méternél. Kifundálta ő ezt alaposan, ám az építési engedély megszerzése nem ígérkezett könnyűnek. Azzal ugyanis mégsem állíthatott be a községi tanácshoz, hogy atombunkert akar építeni a háza mögötti kiskertben. Tűzelőtárolóra adta hát be a kérelmet, és a helyi vezetők becsületére legyen mondva, annak ellenére megadták az engedélyt, hogy sejtették, sokkal komolyabb építményt takarnak a tervek.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó az Egyéb magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: kedd, 2017. január 31. Nézettség: 218 kedd, 2017. január 31. 18:53 A kocsordi atombunkerről adott ki közleményt a Jobbik Fogarasi Árpád életműve eladósorba került, a település polgármestere lát esélyt a turisztikai hasznosításra. A szavakkal emlékezetes küzdelmet folytató Szalacsi Sándornak köszönhetően híresült el a kocsordi atombunker, amit egyébként nem ő, hanem Fogarasi Árpád kezdett építeni az 1980-as években saját telkén, mégpedig abból a megfontolásból, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye többet ér, mint a Sínai-félsziget, így a veszélye is fennáll, hogy atomfegyverekkel akarják majd elfoglalni. A jó munkásember addig jutott az építkezéssel, hogy elkészültek az objektum két méter vastag betonfalai, majd elfogyott a pénz, így leállt az építkezés. Addigra viszont Fogarasi híres lett – már 1992-ben szerepelt a Friderikusz-show-ban, a 2000-es évek elején pedig az interneten terjedt az a felvétel, amin a merev részeg Szalacsi Sándor magyarázza, hogyan veszi majd ki Fogarasi a vízből az oxigént.
Másfelől azonban magával ragadja a rendszerváltó szellem vasútja is. Ennek ellenére, talán nem lövöm le a poént, ha elárulom: nem siklik ki a paksi vonat… Szilágyi István Először is, mint a filmszemlén általában minden film előtt (kivéve talán a Mesterét) elhangzik egy bizonyos szó: alacsony költségvetés. Túlságosan egyszerű lenne azonban a Bunkerember (ha nem is vak-, de) mellékvágányra terelődését ezzel magyarázni. A videóra forgatott képanyag nyersesége eleve zavaró, s ezt az unalmas kamerabeállítások és az inkább dokumentumfilm-ízű operatőri munka ( Ágoston György) sem dobja fel. Ehhez társul a forgatókönyvírók tétovasága, melléfogása. Az első pillanatokban nem bizonyos, hogy az alkotók ríkatni vagy nevettetni akarnak. A legjobb lenne persze a kettő, együtt, de a film a "magyar vidék, magyar sors" zsánerjét kezdi festegetni. Mint násznép, a falu főutcáján felvonul az egész szereplőgárda, s a falvédős nappaliban értesülünk az Árpi és újdonsült neje közt meglévő alapkonfliktusról: a férfi építkezni akar, s hamarosan kiderül, hogy ráadásul nem is családi házat tervez várandós asszonyának és a születő gyermeknek.
A balesetek számának csökkenéséhez a közlekedési morál változása elengedhetetlen. Minden szabályt betartott annak a motorvonatnak a vezetője, amely egy kisteherautóval ütközött össze. Öt ember meghalt és több mint tíz megsérült a kedd reggeli mindszenti vasúti balesetben.
Fontos látnunk, hogy valójában miért is festjük magunkat. Miért nem merjük magunkat megmutatni természetes valónkban? A divatra fogjuk, vagy így szebbnek, magabiztosabbnak érezzük magunkat? Egyszer egy férfi azt mesélte nekem, hogy egy este buli után hazament egy szép nővel. Reggel amikor felébredt és ránézett a mellette fekvő nőre, szó szerint megijedt. Nem volt rajta smink és olyan volt, mintha nem is ugyanaz a nő lett volna, mint akit este megismert. Híres nők, akik soha nem adták fel, kitartásuk követendő példa | Sokszínű vidék. Elgondolkodtató. Ez az amikor a smink használatát túlzásba visszük. Lehet, hogy önmagában szép, de már felismerhetetlenné válunk. Az átváltozós műsorok pont erről szólnak: hogyan válik a rút kiskacsa hattyúvá. A média torzító hatása egy önismerettel nem rendelkező nőt még jobban elbizonytalanít, hiszen a médiából más sem ömlik, mint gyönyörű, szépen kifestett, jó alakú nők, csodaszép ruhákban. Mintha ez lenne a természetes, mintha csak ilyen nők léteznének, mintha csak őket lehetne szeretni! Nagyon fárasztó lehet minden nap reggel csak azért felkelni 1 órával előbb, hogy kisminkeljük magunkat és átváltozzunk.
Itt vagy helyette te. Akkor pontosítok. Én magamnak jobban tetszem fiatalon, idősen tuti ronda leszek és elvisz a kolera... Nem féltem. De közben nagyot fordult velem a világ, csak 1 évet szeretnék visszamenni és a mai "ismereteim fényében" onnan egy napot sem öregedni. És most köpted szembe magad. És csak nézegetnél másokat, és magadat a tükörben? Hallgass egy kis zenét KS! [link] "Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni Majd az unokáknak, mikor körbeállnak Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni! Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni, Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam Neked udvaroltam, az öledbe borultam Többé onnan el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni! Kezdjetek nevetni, csak semmi melodráma Senki bele nem halt még komédiába Ripacsok, színészek, az élet a tiétek Minek ölre menni, kezdjetek szeretni! jó néha sötétben a holdat nézni, hosszan egy távoli csillagot igézni. jó néha fázni, semmin elmélázni, tavaszi esőben olykor bőrig ázni, tele szájjal enni, hangosan szeretni.
2006. július 21., 13:37 Nemes Gyula első játékfilmjét a velencei filmfesztiválon a Kritikusok Hete mutatja be a nemzetközi közönségnek.