Egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; Az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételeket a szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor és a működés során folyamatosan biztosítani kell.
2013 decemberében egy állampolgári bejelentés hívta fel a figyelmet arra, hogy egy nyíregyházi rendelőben hetente 100-150 hölgyet fogadnak, akik vizsgálatonként 10. 000 - 12. 000 forintot fizetnek az ellátásért – írják. A bejelentés nyomán az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) négy, működési engedély nélkül praktizáló nőgyógyász ellen indított eljárást. Az OTH helyszíni ellenőrzést tartott, és a praktizáló orvosokat azonnali hatállyal eltiltotta az engedély nélkül végzett tevékenységtől. Az ügy egészségügyi bírság kiszabásával zárult. Az eset felhívja a figyelmet arra – magyarázza a hivatal –, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához minden esetben engedélyre van szükség. Nem elegendő a szolgáltató megítélése, mely szerint rendelése mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és teljesíti az előírt tárgyi és személyi minimumfeltételeket. A hatályos rendelkezéseknek megfelelően az egészségügyi szolgáltatás megkezdése előtt tehát működési engedélyt kell kérni, melynek költsége 30 ezer forint (ún.
A rendelő általános szakmai minimumfeltételei: különböző szakrendelésektől függően, külön-külön kerül meghatározásra. Az egészségügyi szolgáltatónál működő járóbeteg-rendelés a következő feltételeket köteles általánosságban biztosítani: Személyi feltételek: 1 fő szakorvos + 1 fő asszisztens/szakasszisztens. Tárgyi feltételek, a helyiségre vonatkozóan: vizsgáló helyiség, személyzeti öltöző nemenként vizesblokkal, váróhelyiség, betegöltöző nemenként, betegek részére WC (hideg-meleg vizes kézmosóval) nemenként elkülönített, személyzeti WC, sterilanyag tároló (külön helyiség, vagy szekrény), fogyóanyag tároló (külön helyiség, vagy szekrény), takarítószer és takarítóeszköz tároló, tisztaruha tároló, szennyesruha tároló, veszélyes hulladék gyűjtő, kommunális hulladék gyűjtő. Az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakterületenkénti, tevékenységenkénti speciálisan meghatározott személyi és tárgyi minimumfeltételeket a 60/2003. (X. 20. ) ESZCSM rendelet mellékletei szabályozzák. Forrás:
Több mint ötszáz év után újra gregorián énekek töltik be a salföldi pálos kolostorromot. A magyar kezdeményezésre még az UNESCO is felfigyelt. Hajnóczy Csabával, a MOME adjunktusával beszélgettünk. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói olyan honlapot szerkesztettek, amely nemcsak képeken mutatja meg, hogyan néz ki most, és milyen lehetett a XIV–XV. században a salföldi pálos kolostor, hanem egykori hangzásvilágát is rekonstruálták. Eldugott kolostorrom az erdő mélyén - a salföldi pálos kolostor. Az akusztikai ökológia az 1970-es évek óta vizsgálja a világ hangjai és az élőlények: emberek és állatok közösségei közötti kapcsolatrendszert. Hajnóczy Csaba a MOME adjunktusaként az utóbbi években ezen a szakterületen tevékenykedik. A projekten Mizsei Zoltánnal kezdett el dolgozni, aki a Zeneakadémia tanára, és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézet ében (iASK) elindította a Sounding City programot. "A számos ötlet közül, ami a Dunántúl természeti és az emberi kultúrához kapcsolódó hangvilágában rejlik, a pálos monostorok romjaira irányult a figyelmünk.
A pálosok salföldi kolostoráról nagyon kevés írott forrás emlékezik meg. 1307-ben a Tihanyi konvent állított ki egy oklevelet, amelyben Barnabás fia Kelemen, a veszprémi káptalan ábrahámi jobbágya saját lelki üdvéért egy szőlőt adományozott a köveskúti remeték Szent Mária Magdalena tiszteletére szentelt egyházának. A káptalan az adományhoz hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy a pálosok a szőlő után a tizedet fizessék meg. Minden bizonnyal ez így is történt, hiszen a salföldi pálos kolostor alatt óriási méretű borospince húzódott… A vidéken a 15. Egy középkori pálos kolostor romjai - ahol néha felcsendül a jazz | ORSZÁGKÉP. század közepén nagy pártharcok dúltak I. Ulászló és V. László anyja, Erzsébet királynő hívei között. Ebben az időben először a szomszédos uzsai pálos rendház néptelenedett el. Vajai János ferences helytartó levelet intézett a pálos rend főperjeléhez, melynek tartalma alapján a ferencesek az elhagyott kolostort szerették volna birtokba venni. Márton pálos főperjel 1442. december 17-én kelt leveléből tudjuk meg, hogy átengedte nekik az uzsaszentléleki, és a pálosok által ugyancsak elhagyott kőkúti remeteségeket is.
A Dunántúl, mint hangtáj A salföldi pálos kolostorrom, mint hangtáj A hang-ökológia az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, kulturális és természeti értékeik kutatásával, bemutatásával. Ezt a honlapot annak a programnak a keretében hoztuk létre, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen indítottunk a kőszegi iASK (Institute for Advanced Studies Kőszeg – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) együttműködésével. A program tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint az iASK zenei műhelyében elindított "Hangzó város" kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei. A salföldi pálos kolostor mai állapotában egy gondozott rom, félórányi sétára a falutól, az erdő sűrűjében. A hely két hangzásvilágot jeleníthet meg a képzeletünkben: az egykori egyházi gyakorlathoz tartozó szakrális zenét, és a természet hangjait. Pálos kolostorrom, Salföld | Koncert.hu. // Grafika Szőke Balázs rekonstrukciója nyomán Interjú Somogyi Györggyel Somogyi György műfordítóval, művészeti íróval beszélgettünk, aki az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Római Katolikus Hittudományi Akadémián szerzett diplomát, az 1970-es évek óta pedig Salföld közelében, egy tanyán él.
A kolostort először 1263-ban említi oklevél, az 1520-as jegyzékben nem szerepel. Valószínűleg korábban kellett a rablók miatt elhagyniuk a szerzeteseknek. A keletelt kolostortemplom a nyolcszög három oldalával záródik, szentélye egyforma széles a hajóéval, és gótikus diadalív választja el tőle. A déli falon három csúcsíves ablaknyílás látható. A templomtól északra helyezkednek el az egykori kolostor romjai; kerengővel közrefogott udvar mentén épült fel. Az udvar közepén ciszterna van. A keleti kolostor-szárnyat alápincézték, templomának padlószintjét pedig a késő gótikus időben megemelték. A kolostor területén 1963-ban Sági Károly ásatásokat végzett, melynek során az udvar délkeleti felében bolygatott sírok is felszínre kerültek. Az 1930-as években a kolostor területén fekvő egyik sírból rekeszzománcos technikájú, előlapján corpusszal díszített bronzkorong került elő. Ezt a kora Árpád-kori ékszert kezdetben tűvel erősítették fel, később – a tű letörése után – átfúrták és nyakban viselhették.
A kolostor falában egy feliratos római kő is be volt ágyazva, amely azonban később elveszett. Az egykori hatalmas kolostorbirtokhoz tartozó halastó duzzasztó gátjának nyomait Cholnoky Jenő találta meg a Malomvölgyben a kisörspusztai homokbányához vezető út mellett. Ennek a gátnak ma már csak kis darabja figyelhető meg, a többi része megsemmisült. A gát a Balatonba folyó Burnót-patak vizét fogta fel. Pálos szerzetesrend Az egyetlen magyarországi eredetű katolikus szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított 1246-ban a tatárjárás után. Nevüket védőszentjükről, Thébai Szent Pál remete után nyerték. Már a tatárjárás előtt is voltak remeteközösségek az országban (pl. patacsi remeték Pécs mellett), a tatárjárás után azonban számuk megnőtt. A szétszórtan élő remetéket tömörítette egységes rendbe Özséb, aki maga is hosszabb ideig remeteéletet élt. A rendet IV. Orbán pápa erősítette meg 1265-ben, 1308-ban Augustinus szabályait tették magukévá. Kolostoraikat szívesen építették erdők és hegyek közé (Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Márianosztra stb.