Csilla magyar, irodalmi, névalkotás, eredetű anyakönyvezhető női név ♀. Névnapok Naptári névnapok: április 22., Naptárban nem szereplő névnapok: március 22., június 2., augusztus 10., november 22., Csilla névre szóló névnapi képeslapok Képeslapküldéshez, vagy a képeslap megosztásához kattints a kiválasztott képre! Csilla üdvözlőlap Boldog Csilla napot! Névnapi üdvözlőlap Csilla napra. Pezsgő és vörös rózsák Csilla névnapra. Csilla képeslap Képeslap Csilla névnapra. Csilla napra szeretettel. Sok boldog névnapot! Gyertya és piros rózsa, romantikus képeslap Csilla napra. Színes virágok Csilla névnapra Színes gerberák. Névnapi képeslap Csilla napra. Sok boldog névnapot! Csilla névnapi kép Képeslap Csilla névnapra. Sok-sok boldog névnapot! Csilla. Vörös rózsák pezsgővel, Csilla névnapra szeretettel. Csilla névnapi képeslap Ezzel a virágcsokorral kívánunk, sok boldog Csilla napot! Gyönyörű virágcsokor sárga virágokból, Csilla napra sok szeretettel. Boldog névnapot! Névre szóló képeslap Csilla napra Szép vörös rózsaszálak Csilla névnapra.
Névnapi köszöntő - Csilla - YouTube
Nem: nő Becenév: Csillu, Csilluka, Csillus, Csilluska, Csillácska, Csiluka, Csilli, Csiliike Hivatalos névnapok: 04. 22, Nem hivatalos névnapok: 03. 22, 06. 02, 08. 10, 11. 22, Irodalmi alkotású, magyar név, a csilla közszóból ered. Gyékény és nád tövénél levő középső, gyenge, édeskés, ízű hajtás, amely emberi fogyasztásra is alkalmas. Dugonics András alkotta a "Jólánka, Etelkának leánya" című művében, melyet 1803-ban írt. Itt szerepel mint Zátony fejedelem lánya, és azért kapta ezt a nevet, mert gyermek korában nagyon szerette a "zöld-gyékénnek bélét". A Csilla név a Xx. század második felében vált divatos névvé. 1967-ben a 17. volt a legkedveltebb nevek között. A 90-es évektől kezdve népszerűsége csökkent, napjainkban már nem tartozik a népszerű nevek közé. Csilla névnapi köszöntő képeslap. Védőszentje asteria (307) itáliai vértanú szűz, neve a görög asztér szóból ered, melynek jelentése csillag. A Csilla név a magyar nyelven kívül más nyelveken nem használatos. Andrea, Anna, Ágnes, Adrienn, Alexandra, Anett, Csenge, Cintia, Barbara, Beatrix, Bernadett, Bettina, Bianka, Boglárka, Diána, Dóra, Dorina, Emma, Erika, Evelin, Fanni, Gréta, Izabella, Katalin, Kinga, Kitti, Klaudia, Krisztina, Kata, Kíra, Lara, Laura, Lilla, Lívia, Lili, Liliána, Luca, Melinda, Nikolett, Nikoletta, Nóra, Orsolya, Petra, Réka, Renáta, Rebeka, Szabina, Tímea, Tünde, Viktória, Vivien, Zsanett, Zsófia, Ádám, Adrián, Ákos, Áron, Árpád, Attila, Balázs, Bálint, Barna, Bence, Benedek, Benjámin, Bertalan, Botond, Csaba, Dániel, Endre, Gábor, Máté, Milán, Péter
Klapka Emese- Csilla Húsvéti locsolóversek Ajtai-Baricsa Edith Katalin: ime az ideális locsoló: -Pis Manneken---- Brüsszelből.. Ajtai-Baricsa Edith Katalin: Emese kincsestára Husvétra!.. Létrehozva: csütörtök, 2010. január 14. 19:12 utolsó válasz: csütörtök, 2011. április 21. 07:50 Mokas jokivansagok Kabai Zoltán: és valamiképpen a falon függő ingaóra ingájától kettészelt pipafüst maró mivoltától prüszkölő kandúrmacska hosszú bajuszától.. Kabai Zoltán: és valamint a kegyetlenül hamis zene utolsó akkordjainál elájuló leányka lármás sóhajától megereszkedett gyertyaláng fényénél.. Létrehozva: szombat, 2009. december 12. 14:55 utolsó válasz: szombat, 2011. április 9. 09:35 Valentin napi uzenetek Klapka Emese- Csilla: Nagy cseppekben esik, szakad az esõ, nélküled a szívem olyan, mint a temetõ Add a kezed újra, hallgasd meg szavam, tovább nem.. Klapka Emese- Csilla: Ha a csókok esõcseppek, én egy tengert küldök. Csoportok :: Unnepi koszontok. Ha az ölelések falevelek, akkor egy erdõt küldök. És ha a szeretet örök, akkor én.. Létrehozva: kedd, 2010. február 2.
Jól nyomon követhetően rajzolódik ki ennek a költészetnek a sokszínű egyhangúsága, valamint az a megmentett személyesség is, amely a Kántor-versek legjellemzőbb sajátja. Megmentett személyesség abban az értelemben, hogy Kántornak a verseiben muszáj visszatalálnia az emlékeihez; ez számára retorikai és egzisztenciális kérdés. Képekbe, tárgyakba, és – a nagy elődöt idézve – jambusokba kapaszkodik. Ezért is legszemélyesebb-legsajátabb műfaja az elégia; nem is csak műfaj, sokkal több annál: beszédmód és világkép. Ennek következtében az elégikusság hol a banalitások felé lágyul, általában ebből születnek a dalok, sanzonok; vagy pedig az általánosság és a filozofikus létpásztázás felé tágul, ebből pedig a nagydikciójú hosszúversek jönnek létre. Kántor a könnyed(nek) hangzó dalok és a nagyfeszültségű, szimfonikus hosszúversek mestere. A Kántor-versek világa egyszerre kozmikus és banális. A versek beszélője, a lírai szubjektum, akit nyugodt szívvel azonosíthatunk Kántor Péterrel, a világ szerkezetében egyszerre fedezi fel a nüanszok örökkévalóságát és a metafizika pillanatnyiságát.
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetőrseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012). A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin: A kapitány lánya (2009).
Nagyon sok helyre lehet eljutni onnan, pláne úgy, hogy közben ott(hon) is maradunk. Vö. Ayhan Gökhan: Ex libris L. Varga Péter: Részben egész Kiadó: Magvető, Kiadás éve: 2009, Oldalszám: 424 oldal, Ár: 2990 Ft Támogató: Szépirodalmi Kollégium
98 Ádáz katona 99 Az öreg beat-költők 100 A költészet dicsérete 101 Egy jang ci-jün mondásra 102 Valaki halálára 103 Hi-fi 104 In memoriam Kosztolányi 105 Mindennap fény gyúl 106 Hosszú út porából 107 Egyik dédnagyapám 110 Másik dédnagyapám 111 Medaillon 112 A dada 113 Miska bácsi 114 Ernő bácsi 116 Mihályka 118 Kati 119 Mater familias 120 Granny 121 Napló 1987-1989 (1991) [Szívemből szőtt fonálon... ] 125 Hogy magyarázzam meg neked? 126 Angolvörös 127 A zöldcipős 128 Vége a nyárnak 129 Ábrahámhegyi éjszaka 130 Draskovics néni 131 A régi költők 132 Dixi 133 Ahogy egy parkban 135 Túl-világ 137 A hang udvarában 138 A Duna-parton 140 Ezután már egy más időben 142 Leltár 143 Érezted már?
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
A Kántor-elégia hitelességét az önirónia adja, ironikus önszemlélet nélkül ugyanis ez a folyami líra állóvíz lenne. Ezzel tisztában van Kántor is, az Összeáll című vers zárlata a következő: "mint egy 1965-ben készített kád víz, / ami nem folyik el és ki se hűl. " Ebben a reprezentatív válogatásban a versek nem a korábban megjelent kötetek szerint tagolódnak – e sorok írója legalábbis nem tudta kiolvasni a Kántor-költészet történetiségét. Nem vett észre éles váltásokat, váratlan cezúrákat. Sokkal inkább a csiszolódás, a formálódás, a lekerekedés, a lassú zajlás, halk átmenet jellemzi Kántor költői fejlődését. Még egyszer visszaúszva a bevezető Duna-metaforájához: Kántor költészete folyamatosan csiszolja emlékeit és verstárgyait. Verstárggyá alakítja emlékeit. Ebből a szempontból is beszédes az első kötet címe: Kavics. Véletlenül sem kő, hanem kavics. A kavics motívuma, mellyel az első kötet indul, az utolsó, tavaly megjelent kötetben ( Trója-variációk) is visszatér: "A romlandó és illékony valóság / sodrából olykor kiszűrsz valamit, / fölé hajolsz, faggatod, dugdosod / fiók mélyére, memóriazsákba, / hátha megszólal neked és elmagyarázza / magát. "