Fehérvárcsurgói Víztározó Napijegy – Reneszánsz Fórum: Petrarca: Ti Szerencsés Füvek...

Sunday, 02-Jun-24 13:05:47 UTC

Helyszín: Fejér megye Víz típusa: tározó Vízterület: 135 (ha) Víztérkód: 07-009-1-1 Fehérvárcsurgói-víztározó útvonalleírás: Székesfehérvártól pár km-re található Mór irányában Fehérvárcsurgó mellett. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, sügér, törpeharcsa Horgászni nappal és éjszaka egyaránt engedélyezett!!! A bojlis horgászat a kijelölt helyeken, külön horgászrenddel engedélyezett! Darabszám korlátozás alá tartozó őshonos halakból a felnőtt horgász maximum 3 db-ot (fajonként 2 db) tarthat meg. Fehérvárcsurgó - Víztározó - Tavak.hu - horgásztavak, horgászvizek, cikkek. A tározón egyes halfajokra felső méretkorlátozás van érvényben úgy, mint: ponty 50 cm, leső harcsa 150 cm. Az amur 40 cm és 80 cm között megtartható, de egy db méretkorlá-tozás alá eső halnak számít a fogási naplóban. A napi darabszám korlátozással nem védett, őshonos fogható halfajokból (keszeg, bodorka stb. ): 3 kg tartható meg. Jegyárak 2017-ben: Felnőtt éves területi jegy (Parti): 30000 Ft Felnőtt éves területi jegy (Csónakos): 45000 Ft Ifjúsági éves területi jegy: 10000 Ft Felnőtt napijegy 24 órás (váltástól számított 24 óra): 3500 Ft Ifjúsági napijegy 24 órás (váltástól számított 24 óra): 1500 Ft Behúzós jegy 7 éjszakás: 30000 Ft Behúzós jegy 3 éjszakás: 15000 Ft Behúzós jegy 4 éjszakás: 20000 Ft Halőr telefonszáma: 06 20 597-6717 A vízkezelő adatai Kezelő: Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége Kezelő telefonszáma: 06 22 506-969 Kezelő honlap címe: Tudsz még többet erről horgászvízről?

  1. Fehérvárcsurgó - Víztározó - Tavak.hu - horgásztavak, horgászvizek, cikkek
  2. Reneszánsz fórum: Petrarca: Ti szerencsés füvek...

Fehérvárcsurgó - Víztározó - Tavak.Hu - Horgásztavak, Horgászvizek, Cikkek

A tározó Fejér megyében, a Bakony hegység keleti peremén Kincsesbánya és Fehérvárcsurgó községek külterületén épült meg. A megépült létesítményeket 1972-ben helyezték üzembe. A tározó létesítésének eredeti, elsődleges célja a Gaja patak alatti alábányászott terület védelme a vízbeszivárgások ellen, másodlagos célja az árvízi csúcsértékek csökkentése volt. A bányaüzem bezárása miatt jelenlegi elsődleges hasznosítási feladata az árvízcsúcs csökkentés. A további hasznosítási feladatok a mezőgazdasági vízszolgáltatás, a sporthorgászat, a strandolás. A völgyzáró gát az eredeti Gaja meder 20+280 km szelvényében, az oldaltöltés az új Gaja meder 21+485 km szelvényében épült meg. A tározó 149, 00 mBf. i üzemvízszinten 140 ha területű és 5. 25 millió m3 térfogatú. A 154 mBf-i árvízszinten a területe 223 ha, és a térfogata 14. 25 millió m3. A völgyzáró gát az eredeti Gaja meder lezárásával épült a középkori gát maradványainak a helyén. A bánya felé elszivárgó vízmennyiség csökkentésére elkészült a tározó fenékszigetelése és az ehhez csatlakozó vízzáró fal.

A Horgászegyesületek Fejér Megyei Szövetségének (HOFESZ) kezelésében lévő vízterületeken 2019-ben az alábbi területi jegy árak megfizetése után horgászhatsz. Fontos, hogy minden esetben olvasd el az adott vízterületre vonatkozó horgászrendet!

Kezdőlap / A(z) shakespeare szonettek jellemzői fórumtémák: A(z) shakespeare szonettek jellemzői fórumhoz témák: A szonett klasszikus mesterei: Dante, Petrarca, Shakespeare, Shelley 2011-08-30 Költészet... Pó, földi kérgem… és a Ti szerencsés füvek… kezdetű két vers. Ezeknek a rímképlete szabályos: abba abba cdc dcd. Másmilyen "osztású" az úgynevezett " shakespeare -i" szonett. Reneszánsz fórum: Petrarca: Ti szerencsés füvek.... Ezt sem a nagy angol... Érdekel a cikk folytatása? » Bögöly az őslégy 2011-07-31 Állatok családba sorolják. Az Európában honos alcsaládok Pangoniinae alcsalád Jellemzői: vörösbarna vagy fekete szőrzettel fedett, nagy termetű bögöly. A potrohán gyakran sárgásvörös foltokkal tarkított. Szívókájuk előreálló, hosszú, általában a testnagyság... A "zöldszemű szörny" 2011-10-06 Kapcsolatok A "zöldszemű szörny", mint a féltékenység jelzője az Otellóban fordul elő először. Shakespeare drámájának különlegessége, hogy ha hideg fejjel, csupán racionálisan nézzük, a történetnek se füle, se farka. Értelmetlennek tűnik,... A szervezetben végbemenő fizikai folyamatok 2011-09-18 Tudomány onban ugyanazon fizikai-kémiai törvények szerint megy végbe, mint amelyek egy bonyolult felépítettségű gépben vagy egy automatában érvényesülnének.

Reneszánsz Fórum: Petrarca: Ti Szerencsés Füvek...

• Természet és szerelem szétbonthatatlan egységben uralkodik Petrarca világában. • A természet már csak ürügy Laura képének megsokszorozására: annyira az ő fénye süt a napban, annyira ő látható ki a lombok közül, s ő tűnik fel patak csillogásában. • A költemény első három versszaka megszólítások sorozata. • A lírai én sorra veszi a természetnek mindazt a jelenségét, mely valamiféle kapcsolatba kerülhetett a kedves, szeretett nővel. • A vers világa Laura elképzelt sétáját követve egyre tágul. • A megszólított természeti tárgyak kedveskedő, gyöngéd jelzőket kapnak. • A természet azonban nem csupán önmagában és önmagáért szép: minden Laura különös, istennői szépségét tükrözi, az ő lényének sugárzása telíti • A természet iránti vonzalom és a szerelmi szenvedély elválaszthatatlan összeforrottságban jelenik meg az első három versszakban. • A negyedik strófa keserű felkiáltásában - "irigylem tőletek tekintetét is! " - váratlanul, az eddigiekkel ellentétes, negatív érzelem szólal meg. Ti szerencsés füvek boldog virágok elemzése. • Az ellenszenvet is magába foglaló kínzó féltékenység, hiszen a természet és Laura között bizalmas, intim kapcsolat alakult ki, míg ilyenben a költőnek soha nem lehetett része.

Azzal, hogy megvallja féltékenységét, a beszélő átértelmezi az első három versszak idillinek tűnő megszólításait. Az utolsó strófában felbukkanó ellentét hatásosságát fokozza a mondattani késleltetés is (az, hogy az első versmondat főmondati állítmánya csak a negyedik versszak első sorában hangzik el). Ugyanakkor ez a mondat a költő személyét is belefoglalja a természet egészébe. A lírai én úgy beszél a többi elemhez, mintha ő maga is a természet része volna. A ma embere számára talán ez a legérdekesebb, mert mi már nem élünk a természet részeként. Ti szerencsés füvek boldog virágok. Petrarca még a természet részeként fordult oda az erdőhöz, a lankához, a tájhoz, a folyóhoz. Ha Laurával nem is, de a természettel mindenképpen bizalmas összetartozásban élt! Az utolsó két sor csattanószerűen fogalmazza meg a fő gondolatot: "Ne lássam itt ridegnek a követ se: / lángoljatok, hisz lánggal égek én is. " A beszélő erélyesen felszólítja a természetet, vagyis mindent, amit eddig kedvesen, becézve szólított meg, hogy ne legyen rideg, közönyös, hiszen látta Laurát, kapcsolatba került Laurával!