A hazai piackultúra ebből a szempontból sajnos még némi javításra szorul, nagyon fontos lenne, hogy a sok esetben a kereskedelmi minimumot elsajátítani képtelen árusok egy kicsit észbe kapjanak. Zacskóért eddig külön fizetnünk nem kellett, kérés nélkül adják a nagyobb, füles változatot is, ha olyan mennyiséget veszünk. Az árusok nagy része termelő, pár áruval, nem a Nagybani piac egyenízű és egyenformájú választékát hozzák ki. Arról, hogy miért ilyen remek ez a piac, másik cikkünkben olvashat. Húsok: Tőkehúsok a csarnokban kaphatóak, főleg csirke, de van egy sertéses és egy vegyes, sertést és marhát is áruló hentes is. A kínálat nem túl nagy, de ami volt, az tetszetős. Érlelt marhát, T-bone-t nem találtunk, birkát, bárányt, kacsát és libát sem. Store Check egy delikát boltban. A kinti részen szenzációs az egyik árus sült császára. Komoly szempont. Savanyúságos: van, Makány Márta szerint kifejezetten finom. Halak: Van halas, szűk a választék, ponty, keszeg, kárász, lazac, branzinó, bár láttunk már csodás kecsegét is, de a ponty finom minőségű, és ez már sokszor elég lehet a boldogsághoz.
Az alapanyagok beszerzésén és a gyorsan összeállított ebéden túl a cég vállalja ajándékkosarak készítését, szervez főzőiskolát az ismeretlen kultúrák gasztronómiájának felfedezésére, házhoz szállít, készít hidegtálakat rendezvényekre, árul konyhai kiegészítőket, vetőmagokat, sőt szervezett már könyvbemutatót is a Culinarisban. Géher Dorottya
A három budapesti Culinaris bolt bármelyikébe belépve az igényesség, a tökéletességre törekvés és a profizmus érinti meg először az embert. Az első, a 2003-ban a Hunyadi téren megnyílt pici, családias, mindössze hatvan négyzetméteres Culinaris valóban valami újat teremtett, újat hozott a magyar élelmiszerboltok világába. A cikk az Élelmiszer áprilisi számában jelent meg. Az első, majd a második és harmadik Culinaris lehetőséget adott a vad mexikói oregánó, a görögszéna, a francia kecskesajtok, az olasz szárított sonkák, a curryk, a fűszerpaszták, a chutneyk a legjobb pezsgők megismerésére és megkóstolására, valamint igény kialakulására irántuk. Az aprócska boltot néhány év múlva a Perc utcában, a volt óbudai textilgyár egyik épületében megnyílt, csaknem kétszáz négyzetméteres "nagy" bolt követte. Itt található a raktár is, ahonnan a többi Culinaris üzlet és a nagykereskedelem igényeinek kielégítése történik. A Balassi Bálint utcai, 2009-ben megnyílt bolt pedig az "elit" Culinaris, elitkörnyéken, elitbisztróval.
Replika, 2008. 19 (64–65): 115–130. Éber Márk Áron: Élménytársadalom. Gerhard Schulze koncepciójának tudás- és társadalomelméleti összefüggéseiről. Budapest: ELTE Társadalomtudományi Kar, 2007. Éber Márk Áron: Bourdieu és Luhmann "között". Gerhard Schulze élménytársadalom-koncepciójáról". In Tavaszi Szél 2007. konferenciakiadvány – Társadalomtudományok. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2007. 60–66. Éber Márk Áron: Túl az élménytársadalmon? Avagy az élménytársadalom másfél évtizede. Szociológiai Szemle, 2008. 18 (1): 41–68. Éber Márk Áron: Társadalmi struktúra és szemantika. A koncepció útja Niklas Luhmann rendszerelméletétől Gerhard Schulze empirikus programjáig. ): Kötő-jelek 2008. Budapest: ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola, 2009. 143–160. Simányi Léna: Bevezetés a fogyasztói társadalom elméletébe. Replika, 2005. 16 (51–52): 165–195. Vörös Miklós – Kemény Vagyim: Kulturális fordulat. A fogyasztáskutatás reneszánsza a hetvenes-nyolcvanas években. Replika, 2010. 21 (72): 7–16.
Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? A populizmus a probléma, vagy tekintsük inkább csak tünetnek? Szerkesztőnk írásának első fele. Aki mélyebben meg akarja érteni a mai magyar társadalom osztályszerkezetét, egyenlőtlenségeit és a magyar állam erre gyakorolt hatását, feltétlenül olvassa el Vastagh Zoltán Társadalmi struktúra és állami redisztribúció című könyvét, amelyet e helyt Éber Márk Áron ismertet. A népi, népszerű, populáris, populista baloldal nem más, mint a baloldali elitizmus, a baloldali liberalizmus ellentettje. Arra a megdöbbentő ötletre épül, hogy a baloldalnak a nép problémáival kell foglalkoznia. Szerkesztőnk vitairata a baloldali populizmus lehetőségéről. A középosztályi tiltakozások Magyarországon 2010 óta képtelenek arra, hogy érdemi kapcsolatba lépjenek, szolidaritást vállaljanak és osztályszövetséget kössenek a néppel (a magyar társadalom nem-középosztálybeli részével: alsó kétharmadával).
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Hogyan képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt. E könyv a félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetét egy olyan csepphez hasonlítja, amely az elmúlt négy évtizedben mindinkább széthúzódott. Egyaránt nőtt a távolság a felül és az alul levők, az uralkodó és az alávetett helyzetűek, a tőkések és a munkások között. Vajon mi okozza az egyenlőtlenségek növekedését, az élethelyzetek eltávolodását, a társadalmi felemelkedés és lecsúszás esélyének alacsony szintjét? A kötet válaszai szerint egyfelől a globális kapitalizmus, a tőkés világrendszer dinamikája, másfelől a magyar államot elfoglaló osztályok és osztályfrakciók politikája. A magyar társadalom osztályszerkezete csepp a kapitalista világrendszer tengerében.
: Rövid Márton. 21 (72): 109–135. Az élménytársadalom másodlagos irodalma magyarul Wessely Anna: Élményhajhász társadalom. Új-Symposion, 1996. (8): 25–29., valamint: KisTáska, 2007. 5 (42): 34–35. Wessely Anna – Róbert Péter – Babarczy Eszter – Hadas Miklós – Kemény Vagyim: Kultúra és társadalom. A TEK20 Konferencia 3. napja. 2001. május 17. Wessely Anna: Előszó – A kultúra szociológiai tanulmányozása. In uő. 7–27. Wessely Anna: A kultúra mint csali. Jelenkor, 2005. 48 (9): 873–879. Wessely Anna: A közterek politikája. Előadás az Országos Főépítészi Konferencián, Pakson. Építészfórum, 2010. augusztus 30. Berger Viktor: Konstruktivista és bourdieu-i megközelítések vonzásában: Gerhard Schulze cselekvés- és tudásszociológiai modellje. In Némedi Dénes – Szabari Vera (szerk. ): Kötő-jelek 2006. Budapest: ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola, 2007. 31–53. Berger Viktor: A középosztályosodás értelmezési kísérletei a német szociológiában. Századvég, 2008. 13 (49): 51–93. Berger Viktor: Életstílus- és miliőkutatások a német szociológiában: a hagyományos struktúramodellek alternatívái?
Leírás A kötet e-book formátumban is kapható itt. Hogyan képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt. E könyv a félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetét egy olyan csepphez hasonlítja, amely az elmúlt négy évtizedben mindinkább széthúzódott. Egyaránt nőtt a távolság a felül és az alul levők, az uralkodó és az alávetett helyzetűek, a tőkések és a munkások között. Vajon mi okozza az egyenlőtlenségek növekedését, az élethelyzetek eltávolodását, a társadalmi felemelkedés és lecsúszás esélyének alacsony szintjét? A kötet válaszai szerint egyfelől a globális kapitalizmus, a tőkés világrendszer dinamikája, másfelől a magyar államot elfoglaló osztályok és osztályfrakciók politikája. A magyar társadalom osztályszerkezete csepp a kapitalista világrendszer tengerében. Egyetlen apró alkotóelemként sűrítve foglalja magába az egész valamennyi feszítő ellentmondását.