2020. július 3-án fogadta el a Magyar Országgyűlés a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény számos lényeges adóváltozásról rendelkezik 2020-ra és 2021-re vonatkozóan. A 2020-as nyári adómódosítások egyik legfontosabb eleme, hogy a társasági adó és az innovációs járulék feltöltési kötelezettség eltörlése után a helyi iparűzési adóban is megszűnik az adóelőleg-feltöltési kötelezettség. Jelentősen módosulnak továbbá a társadalombiztosítási, az EKÁER- és a kisadózó vállalkozások tételes adójára (KATA) vonatkozó szabályok is. Az alábbiakban elsősorban a helyi adózást, a társadalombiztosítást és a "katásokat" érintő legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
2020. 03. 02., 12:28 701 0 Tisztelt Szakértő! 2020. 01. 01-jétől módosítottam a katás egyéni vállalkozásom székhelyét. Bejelentkeztem a helyi önkormányzathoz, hogy kata formában tételes 2, 5 millió Ft adóalap után kívánom az iparűzési adót megfizetni, az adóelőleget a bejelentkezésben 0 összeggel tüntettem fel, mivel a településen jelenleg 2, 5 millió Ft összegig iparűzésiadó-mentesség van érvényben. Jogos-e az önkormányzat azon eljárása a helyiadó törvény 39/B § vagy bármely más jogszabályhely alapján, hogy adóelőlegként a 2, 5 millió Ft után kétszer 25 000 Ft befizetést ír elő és bejelentkező bevallásban szereplő tény adatokat figyelmen kívül hagyja? Tájékoztatásuk szerint fizessem be az előleget és majd ha a 2020-as bevallás nullás adókötelezettségű, akkor visszautalják. Hangsúlyozom, hogy a bejelentkező bevallásban nulla adóelőleg szerepel, míg ők a 39/B §-ra hivatkoznak, hogy ez alapján előleget kell fizetni. Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
Az érintett vállalkozásoknak a koronavírus világjárvány miatt kiadott gazdasági mentőcsomag alapján a helyi adó törvény szerint bevallott és a 2021-ben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni. A naptári évvel megegyező üzleti éves adózók esetében: 2021. március 15. és 2021. szeptember 15. a két előlegfizetési időpont. Az 50 százalékos adóelőleg csökkenés abban az esetben alkalmazható, ha a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozó 2021. február 25-ig nyilatkozik, hogy mikro-, kisés középvállalkozásnak minősül és a jogszabályban előírt további feltételeknek megfelel. A nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be. A nyilatkozat várhatóan január 25-étől érhető el a NAV honlapján. Fontos tudni, hogy ha az adózó nem nyilatkozik a jogszabályban megjelölt 2021. február 25-ei időpontig, úgy nem élhet a csökkentett összegű (50 százalékos mértékű) előlegfizetés lehetőségével.
Verőereinkben a vérnyomást – a tömlőhöz hasonlóan – a bal kamra által szolgáltatott vérmennyiség szabja meg. A vérmennyiség növekedhet úgy, hogy a bal kamra egyetlen összehúzódás alkalmával több vért présel ki magából, de növekedhet – természetesen csak bizonyos határig – úgy is, hogy a szív percenként a szokottnál gyakrabban húzódik össze. A gyakorlatban mindkét lehetőség előfordul. Eleinte egy-egy összehúzódás alkalmával présel ki több vért, később, ha így már nem tudja kielégíteni a szervezet igényeit, növeli a percenkénti összehúzódások számát is. A szív egyszeri összehúzódásakor kipréselt vér mennyiségét verőtérfogatnak, az egy perc alattit perctérfogatnak hívják. Gyakorlati célokra elég a verőtérfogatot a szív percenkénti összehúzódásainak számával vagy – ami rendszerint ezzel azonos – a pulzusszámmal szorozni, hogy a perctérfogatot megkapjuk. A mindennapos orvosi gyakorlatban általában nincs szükség a perctérfogat mérésére. Állatkísérletben, amikor a szív teljesítőképességét vagy a vérnyomást befolyásoló gyógyszerek hatását ellenőrzik, megbízható módszereket alkalmaznak a perctérfogat pontos meghatározására.
A szív a keringési rendszer központja, ritmusos összehúzódásai pumpálják a vért az erekben. Ökölnyi izmos szerv, amely a két tüdőfél között, nagyjából középen helyezkedik el a mellüregben. Falát jórészt szívizomszövet építi fel, melynek vérellátását saját érhálózat, a szívkoszorúerek biztosítják. Belsejében négy üreg van. A felül található két pitvar fala vékony, az alsó két kamra fala izmosabb. A vér a vénákon keresztül érkezik a pitvarokba, majd a pitvarok falának összehúzódása a vért továbbpumpálja a kamrába. A kamra összehúzódása pedig továbbjuttatja az artériákba. A véráramlás mindig állandó irányú, soha nem fordul meg, mert ezt a billentyűk megakadályozzák. A billentyűk, mint a szelepek, az egyik irányban szabad áramlást biztosítanak, de visszafelé becsukódva elzárják a vér útját. A szívpitvarok és kamrák közötti billentyűk gátolják, hogy a kamra összehúzódásakor a vér visszafolyjon a pitvarba. A szívből kivezető artériák elején található billentyűk a kamra elernyedésekor akadályozzák meg, hogy a vér az artériából visszajuthasson a kamrába.
Összekötött artériák és vénák A szívkamrák és az erek két különböző áramkörben vannak összekapcsolva. Ezek egyike a szisztémás áramkör néven ismert, és az a bal kamrában kezdődik, amely oxigénnel teli vért vezet az aortába. Ez a vér továbbjut a test összes artériájáig, kering az összes kapillárison, ahol oxigént juttat a szövetekhez, összegyűlik a test összes vénájában és venulájában, majd a vena cavae-on keresztül visszatér a szívbe, amely az átriumba áramlik. jobb. Innen az oxigéntelen vér átjut a jobb kamrába, ahol a második vagy pulmonális áramkör megkezdődik. Ez a vér a pulmonalis artéria törzsén keresztül távozik, és a jobb és a bal pulmonalis artériákon keresztül a pulmonalis kapillárisok felé oszlik el, ahol oxigénnel van ellátva. Ezután a pulmonalis vénák összegyűjtik és a bal pitvarba szállítják, ahol a szisztémás kör ismétlődik. A szív érrendszere A szívizom táplálkozási és oxigénigénye nem a szívkamrákban található vérből származik. Ehelyett a szívnek van egy dedikált érrendszere, amelyen keresztül vért kap, amely tartalmazza a működéséhez és a túléléshez szükséges összes elemet.
Folytatás A szív külső oldalára nézve láthatjuk, hogy a szív izom. Az erős izmos falak összenyomódnak, és az artériákba szivattyúznak. A szívhez kötődő főbb erek közé tartozik az aorta, a felső vena cava, a gyengébb vena cava, a pulmonalis artéria (amely oxigénszegény vért vesz a szívből a tüdőbe, ahol oxigénezett), a tüdővénák (ami oxigénben gazdag vért hoz a tüdőből a szívbe) és a szívkoszorúér (amely a vér a szívizomzatba szállítja). Belsejében a szív négykamrás, üreges szerv. Egy bal oldali és jobb oldalra van osztva egy izomfal, amit szeptumnak neveznek. A szív jobb és bal oldala tovább oszlik két felső kamrára, amelyeket az atriának neveznek, amelyek vért fogadnak a vénákból, és két alsó kamrát, amelyeket kamrának neveznek, ami véreket pumpál az artériákba. Az atriák és a kamrák együtt dolgoznak, összehúzódnak és relaxálnak, hogy összehangoltan és ritmikusan szivattyúzzák ki a szívből. Mivel a vér a szív minden kamrájából elhagyja, áthalad egy szelepen. A szívben négy szívszelep van: Mitrális szelep Tricuspid szelep Aorta szelep Pulmonikus szelep (más néven pulmonalis szelep) A tricuspid és mitrális szelepek az atria és a kamrák között helyezkednek el.
A régebbi eljárások meglehetősen körülményesek, de nagyon pontosak voltak. Újabban különböző nyomjelző elemek befecskendezésével sokkal kíméletesebben lehet a perctérfogatot megbízhatóan mérni. Hasonlat – gumitömlő és nyomás A gumitömlőbeni nyomást meghatározó második tényező a tömlő keresztmetszete, pontosabban a végén elhelyezett szórófej. Mihelyt a szórófejet lecsavarjuk a tömlő végéről, szemmel láthatóan nagy sugárban, de kis nyomással áramlik a víz. Abban az arányban, ahogy a tömlő zárófejének nyílását szűkítjük, a víz vékonyabb sugárban, viszont messzebbre spriccel. Az, hogy a tömlőből kilövellő vízsugár milyen távolságra jut el, a végére helyezett zsilip nyílásának nagyságától, illetőleg a szűkítéssel együttjáró nyomás emelkedésétől függ. Szó volt már a verőerek "élő szórófejeiről", a prekapilláris párnácskákról. Ezeknek lényegében ugyanaz a szerepük, mint a tömlő végén az állítható nyílású szórófejnek. Az érrendszer perifériás ellenállásának fokozódása, tehát az említett prekapilláris, körkörös simaizom-párnácskák összeszűkülése által a hajszálér nyílásának szűkülése esetenként egymagában elég ahhoz, hogy a verőeres nyomás fokozódjék.
Ezen kívül a medence üregében található többek között a húgyhólyag (vesica urinaria), a végbél (rectum), férfiaknál az ondóhólyag (vesica seminalis), és a húgyhólyag alatt található dülmirigy (prostata), nőknél pedig a méh (uterus), valamint a hüvely (vagina). A medence ürege (cavum pelvis) négy részre osztható: apertura pelvis superior: Ez az üreg bemenete, megfelel a linea terminalis nak. amplitudo pelvis: Ez az üreg legtágabb része, a szimfízis közepét és a második keresztcsigolyát összekötő síkban. angustia pelvis: Itt a legszűkebb az üreg, mivel a két ülőtövis oldalról betüremkedik a medence üregébe, a harántátmérő itt lecsökken. apertura pelvis inferior: A medence rombusz alakú kimenete. A medencecsont (os coxae) három, eredetileg különálló csont összecsontosodásából áll össze: Csípőcsont (os ilium): A három csont közül a legnagyobb, a medencecsont felső része. Teste összecsontosodott az ülőcsont és a szeméremcsont testével. A csípőcsont része a csípőlapát. Ülőcsont (os ischii): A medencecsont hátsó részét alkotja.