Hogy fordulhat ez elő? Völner Pál: És pénzkötegek. Mv: Így van. Aztán meg még fegyver, és így tovább, és így tovább. De ez a film. Völner Pál: Nem tudom, hogy milyen az uniónak a szűrőrendszere, hogy lehetséges, hogy érvényes okmányokkal? Merthogy az, hogy hamisított okmányokkal rendelkezik, az egy dolog, de hogy érvényes schengeni vízumokat tudott szerezni, akkor valami probléma lehet a szűrőrendszerrel. És hát megjegyzem, ugye ő azt mondta, hogy azért vett részt a röszkei akcióban, mert a családtagjait akarta behozni az unió területére. Mv: Ez családegyesítéssel lehetséges, nem? Akinek ennyi útlevele van, vízuma. Völner Pál: Családegyesítéssel is lehetett volna, hogyha nem a saját nevére állíttatja ki ezeket az útleveleket, hanem a családtagokéra, akkor szintén zökkenőmentesen bejuthattak volna a schengeni határon. Mv: Azért is érdekes ez, mert a videofelvételek tanúsága szerint és ezért jó, hogy most már szinte mindenről videofelvétel készül, valójában érdekes az, hogy mit lehet vitatni a perben?
A információi szerint még Völner Pálnál is magasabb rangú érintettje lehet a Völner-botránynak. Mint írják: "Gazdámnak" nevezte a lehallgatási anyagban a Magyar Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György azt a titokzatos embert, akivel időnként külföldön találkozott. Noha a lehallgatási anyagokból nem derül ki, ki lehet a Schadl által "gazdájának" nevezett rejtélyes figura, az biztos, hogy nem Völner Pál államtitkár. A végrehajtói kar elnöke Völnerrel – a lehallgatási anyagok által megismert részletei szerint – rendszeresen és sokat beszélgetett telefonon. Így hát nem csoda, hogy bár az államtitkár lehallgatására nem kért a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) engedélyt, erre nem is szorult rá, hiszen Schadl mobiltelefonjának a lehallgatása felért egy aranybányával. Schadl volt az, akinek fecsegése miatt az idei év egyik legnagyobb korrupciós botrányának gyanúsítottjai egytől egyig képbe kerültek - írja a lap. Szabadon jöhet-mehet a 83 millió forintos lopással vádolt egykori igazságügyi államtitkár Szabadlábon védekezik a korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított Völner Pál - tudta meg a Népszava a Központi Nyomozó Főügyészségtől.
Ám novemberben még teljes titokban zajlott az ekkor már ügyészségi nyomozás. A titkosítás egyetlen célja az lehetett, hogy ne kerüljön nyilvánosságra az ügy, bár az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva titkosított mindent. Csakhogy elsősorban a Fidesszel szimpatizáló végrehajtói körökben így is gyorsan elterjedt Schadl és a többiek őrizetbe vételének híre, ezért csak idő kérdése volt, hogy az újságírók mikor kezdenek el kérdezősködni a hatóságoknál. Ettől kezdve már nem lett volna értelme titkolózni. Kiszállt a rendőrség Völner Pál nyergesújfalui házához Hétfőn Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött a mentelmi bizottság, kedden pedig a parlament is megszavazta a fideszes politikus mentelmi jogának a kiadatását, kevesebb mint 24 órával később pedig már egy rendőrautó érkezett Varga Judit bukott bizalmasának nyergesújfalui háza elé - írja egy olvasói fotó alapján az Alfahír. A lap úgy értesült, hogy a titkos felderítés során nagyjából körvonalazódott, hogy az érintett körben ki a leggyengébb láncszem, így már az őrizetbe vételek előtt született egy vallomás, ami elég erős ütőkártya lehet az ügyészség kezében.
Ám amikor Völnert a Telex erről kérdezte volna, a fideszes politikus elfutott a riporter elől, és nem volt hajlandó válaszolni egy kérdésre sem. Megtaláltuk a Pegasus-ügy egyik kulcsfiguráját Pintér Sándor egy kérdésre csak egyszer válaszol. Palkovics László nem tudja, miért nem árulta el a kormány, hogy megvették a Pegasust. Varga Mihály nem láto... Völner: A bírósági végrehajtás minősége fontos a közbizalom miatt Völnert most azzal gyanúsítják, hogy rendszeresen kapott kenőpénzt a Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjétől, Schadl Györgytől, akit le is tartóztattak. Ebből a szempontból érdekes lehet Völner egy 2017-es előadása, amiben arról beszélt, hogy minden jogalkotási lépésüket az a cél motiválta, hogy az igazságügybe vetett közbizalmat minden lehetséges módon erősítsék. Völner akkor azt mondta: bírósági végrehajtás minősége jelentősen befolyásolja a jog érvényesülését, valamint a jogba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és ezáltal a jogrendszer egészének működését. A bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése – akár jogszerű kényszerítés útján is – a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik.
a(z) 10000+ eredmények "a tordai hasadék monda" A Tordai-hasadék Kvíz Általános iskola 3. osztály Irodalom A monda Hiányzó szó 5. osztály A Monda Üss a vakondra 6. osztály Igaz vagy hamis A monda fajtái Keresztrejtvény 4. osztály Kinizsi - Kvíz Monda Történelem
Az Erdélyben található Tordai hasadék (Cheile Turzii) az egyik legszebb szoros egész Romániában. Habár hírneve nem akkora, mint a Békás szorosé, vagy a Kazán szorosé, nem szabad megfeledkezni róla. Ugyan a szurdok látványa magáért beszél, azért nem árt többet megtudni a vidékről és magáról a hasadékról is. A Tordai hasadéktól nem messze találjuk a Tordai sóbányát és a Turi hasadékot is. Ezért mostani cikkünkben szemügyre vesszük mindhárom látnivalót. A mészkő szurdok Torda városa mellett találod Erdélyben, Romániában - a Torockói hegységben. Torda városa egykoron sóbányászattal foglalkozott, lakossága kb. 40 000 fő. A Kolozs megyében található szurdok neve az ősi magyar Turda személynévből ered, ami a török turdi (megmaradt) szóból származik. A Tordai szakadékban túrázás közben a Hesdák patakot fogod látni, míg a körbevevő 200 - 300 méter magas sziklafalak a Peterdi és a Kövesbérc-Szindi mészkő gerincek. Területe 170 hektár, kis híján két kilométer hosszú, a szintkülönbség pedig csaknem 350 méter.
A Tordai-hasadék pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet Fotó és szöveg: Veres Zsolt
A Tordai-hasadék látképe a szurdok pereméről Ki ne hallott volna már Erdély egyik legismertebb és legkáprázatosabb természeti csodájáról, a Tordai-hasadékról? Az Erdélyi-szigethegység keleti részén "tátongó" hatalmas szurdok a magyar turisták első számú célpontjai közé tartozik az erdélyi buszos kirándulásaik során. A hasadék tipikus esete annak, hogy milyen eltérő módon magyarázza a legenda és a tudomány egy földtudományi érték kialakulását. Írásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy vajon Szent László lovagkirályunk vagy inkább a Hesdát-patak volt az "okozója" a természeti csoda létrejöttének. Kalandra fel, irány a kövek világa! A Torockói-hegység az Erdélyi-szigethegység legkeletibb tagja, kb. 70 km hosszú gerince északkelet–délnyugati csapású. Döntő tömegét késő-jura (titon korszaki, ún. Strambergi) zátonymészkő és kréta flis építi fel, vulkanikus kőzetek csak foltokban jelentkeznek (Torockó és Tordatúr között egykori tenger alatti bazaltos hátság kőzetanyaga). A változatos kőzettani felépítéshez változatos formakincs is társul.