Az MBTI személyiségtípusok - YouTube
* A figyelmem inkább a belső világom felé fordítom A figyelmem inkább a külvilág felé fordítom 62. Természetedből adódóan hogyan látod a világot? * A világ dolgait leginkább lehetőségekként mintázatokként és mozgatóelvekként érzékelem. A világban azt nézem mi a valódi, mi a konkrét és mik a dolgok egyedi tulajdonságai. 63. Általában mi a legfontosabb szempont, amikor fontos döntést hozol? * A legtöbb döntésem meghozatalakor elsőre objektív tényekre támaszkodom, eltávolítom az érzéseim és előítéleteim az egyenletből. Az MBTI személyiségtípusok - YouTube. A legtöbb döntésem meghozatalakor először figyelembe veszem élőlények (beleértve saját magamat, más embereket és állatok) hogyan fognak érezni a döntésem következményei miatt. 64. Az életed mely területein szereted jobban a rendet és szervezettséget? * Jobban szeretem, ha a gondolataim, és érzéseim rendezve vannak bennem, ami által gyors döntéseket hozhatok, és rögtönözhetek. Jobban szeretem ha a külső környezetem rendezett és szervezett, ami által szabad lehetek a gondolataimban, és befelé fókuszálhatok.
Olvasási idő 2 perc Ha multinál dolgozol, szinte egészen biztos, hogy töltöttél már ki személyiségtesztet. Az pedig igencsak esélyes, hogy az a Myers-Briggs típusindikátor (MBTI) volt. Ilyenkor aztán meghökkentő felfedezésekre lel az ember önmagát illetően, holott rendkívül félrevezetőek is lehetnek. Jogos a kétely: ér ez egyáltalán bármit is? A MBTI (és társai) előzménye A 20. század hajnalán a pszichológia Jung és Freud által a virágkorát éli. Ráadásul Freud nem köntörfalazott a szexualitás témája terén, ami kezdte leomlasztani a prűdség falait, a szabad gondolatok pedig szárnyra keltek. Meg persze ott van még Einstein relativitáselmélete, aztán kitör a világháború… Már az I. Személyiségteszt - Szellem szikrák. világháború idején tesztelték az amerikai katonákat, konkrétan a stressztűrő képességüket. Majd a fronton átéltek után meg is állapították a híres poszttraumás stresszt, mely egy gyakori mentális betegség a katonáknál, ami szorongás és álmatlanság útján tör a felszínre. Ebben az időszakban lép színre Katharine Cook Briggs, aki lázasan érdeklődött Carl Gustav Jung pszichológiai elméletei iránt.
Kezdetben olyan gyermeknevelési rendszert álmodott meg, ami az engedelmességen alapszik (nincs szeretet, amíg el nem végzi a feladatait), amit ma már rengetegen csírájában fojtanának el. Briggsnek így, vagy úgy, de bejött az elmélet, lányával együtt – Isabel Briggs Myers – pedig kidolgozott egy olyan szisztémát, ami kategorizálja a személyiségjegyeket. Myers-Briggs típusindikátor lényege Isabel és édesanyja létrehozott egy 4 ellentétpár on, vagyis 8 tulajdonság on nyugvó táblázatot, és 16 kategóriába rendezte a z emberi személyiségjegyeket. Íme a 4 páros: érzékelő vagy intuitív introvertált vagy extrovertált gondolkodó vagy érző megítélő vagy észlelő Ehhez eredetileg 93 kérdéssor t alkotott, amivel előrukkolhatsz önmagadról. A teszt végeztével kapsz egy négy kezdőbetű t, ami a legfőbb 4 tulajdonságod ra utal. ( Pl. I NTJ= Introverted, iNtuitive, Thinking, Judging, azaz tartózkodó, ráérző, logikus, mérlegelő. ) Mi a hiba az MBTI személyiségteszttel? Egyrészt az, hogy a pszichológusok nem alkalmazzák, ami már sejtető jel.
Egyedül az lenne baj, ha egy elemhez rendelnénk hozzá több elemet. ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY ÉRTÉKKÉSZLET Az értelmezési tartomány azoknak az elemeknek a halmaza az A halmazban… amikhez a függvény hozzárendel B halmazbeli elemeket. Az értékkészlet pedig azoknak az elemeknek a halmaza a B halmazban… amelyek hozzá vannak rendelve valamely A halmazbeli elemekhez. Az értelmezési tartományt a domain szó alapján, ami egyébként azt jelenti, hogy tartomány így jelöljük: De a gyengébb idegzetűek kedvéért szokás úgy is jelölni, hogy É. T. Az értékkészlet jele pedig a range szó alapján, ami azt jelenti, hogy kiterjedés: Ennek is van egy akadálymentesített jelölése, ami így szól, hogy É. K. Egy hozzárendelést kölcsönösen egyértelműnek nevezünk, hogyha nem csak az egyik irányba egyértelmű… hanem a másik irányba is. Esetünkben ez most nem mondható el. Az eső ugyanis pénteken és szombaton is esik. Így aztán a visszafelé irányban az esőhöz a pénteket és a szombatot is hozzárendeljük. Talán, ha pénteken sütne egy kicsit a nap… az minden problémát megoldana.
Többtagú kifejezésnél megkeressük azt a tagot, melyben a kitevők összege a legmagasabb, példánkban ez $4 + 2 = 6$. Egy algebrai kifejezést akkor nevezünk algebrai törtnek, ha a nevezőben is található változó. Ha a tört nevezőjében nincs változó, egész algebrai kifejezésnek nevezzük. Ha kiszámoljuk egy kifejezés értékét egy adott valós szám behelyettesítésével, akkor megkapjuk a helyettesítési értékét. Az algebrai egészeknél bármilyen valós számot behelyettesíthetünk, kapunk valós megoldást. Igaz ez az algebrai törtekre is? Nézzünk néhány közönséges törtet, és döntsük el, melyik nem értelmezhető! Tudod, hogy a 0-val való osztásnak nincs értelme, tehát azok a törtek, melyeknek a nevezője 0, nem értelmezhetők. Természetesen ugyanez érvényes az algebrai törtekre is. Úgy kell meghatároznunk az értelmezési tartományt, hogy a nevező ne legyen 0. Ha a nevező egytagú, a benne szereplő változóra kötjük ki, hogy ne legyen 0. Ha a nevező többtagú, meg kell vizsgálnunk alaposabban, milyen kikötéseket tegyünk.
KÉPHALMAZ ÉS ÉRTÉKKÉSZLET Egy függvény megadásához két halmazból kell kiindulnunk. Az elsõ, amelyet értelmezési tartománynak nevezünk, azokból a dolgokból áll, amelyekhez egy másik halmaz egy-egy elemét hozzárendeljük. Az értelmezési tartománynak tehát minden egyes eleme szerepel a hozzárendelésben. A második halmaz elemeinek azonban esetleg csak egy részét rendeljük az értelmezési tartomány elemeihez. Ezért a képhalmaz nem tartozik olyan szorosan a függvényhez, mint az értelmezési tartomány. Ha egy függvénynek adott egy képhalmaza, akkor minden olyan másik halmaz is, amelynek ez a képhalmaz valódi részhalmaza, választható lenne az adott függvény képhalmazának. Maga az értékkészlet, vagyis a helyettesítési értékek halmaza, az már ugyanolyan szorosan hozzátartozik a függvényhez, mint az értelmezési tartomány. Miért beszélünk akkor végül is képhalmazról? Azért, mert sokszor csak nagyon bonyolultan tudjuk megadni az értékkészletet! Ha például minden természetes számhoz rendeljük a tizedik hatványát, akkor hogyan adnánk meg az értékkészletet?
Egész- és törtkifejezések Ahogy egész számok segítségével törtszámokat írtunk fel (például, ) úgy betűs egész kifejezésekkel törtkifejezéseket is írhatunk fel. Ilyenek:,,, …. Ezeknél betűs kifejezéssel történő osztás van kijelölve. felírható alakban is, azaz a -t egy számmal szorozzuk, és hozzáadjuk a b -t. Emiatt -re nem mondjuk, hogy törtkifejezés, hiszen benne betűs kifejezéssel történő osztás nincs kijelölve. és az olyanok, amelyek nevezőjében nincs betű, egész kifejezések. Törtkifejezés betűi helyére is helyettesíthetünk számokat. Például helyettesítési értéke a = 5-nél, a = 2-nél 8. Törtkifejezésnek nincs értelme, ha a nevező helyettesítési értéke 0. Az törtkifejezésnek nincs értelme a = 1-nél. Műveletek algebrai törtekkel A számokkal felírt törtek átalakítását, a törtekkel végzett műveleteket már régebben megismertük. Ezekre egy-egy példát mutatunk: Bővítés: Egyszerűsítés: Összeadás:, ; Szorzás:, Osztás:,,. Betűkkel egyszerűen írhatjuk fel azokat az azonosságokat, amelyek a törtszámok bővítésére, egyszerűsítésére, összeadására, szorzására, osztására vonatkoznak.
Ahol tudsz, egyszerűsíts! Kezdjük az értelmezési tartománnyal: A tört nevezője nem lehet 0, ez mindhárom nevezőre érvényes. Alakítsuk szorzattá a nevezőket. x nem lehet y-nal vagy –y-nal egyenlő. Mi legyen a közös nevező? Talán megpróbálhatnánk a törteket egyszerűbb alakra hozni. Nézzük csak! Az első és a harmadik törtet egyszerűsítjük $\left( {x + y} \right)$-nal, így a közös nevező $\left( {x + y} \right)$. A számlálóban felbontjuk a zárójelet, összevonunk, így a tört értéke. $\frac{{3xy}}{{x + y}}$ (ejtsd: 3xy per x + y) Az algebrai törtek gyakran előfordulnak a matematikában, de a fizikában vagy a kémiában is. Sokat kell gyakorolnod, hogy pontosan, hiba nélkül tudj velük dolgozni! Sokszínű matematika 9, Mozaik Kiadó, 56–61. oldal Sok kidolgozott, megoldott példát találsz itt: