Sajtkészítés házilag Ecettel Házi sajt készítés Sajt - házilag recept Készíts sajtot házilag! Egyszerűbb, mint gondolnád! | nlc Sajtkészítés házilag | Sajt keszites hazilag Keverd át legalább egyszer. Fontos, hogy a tej ezalatt ne hűljön vissza, mert a baktériumok csak így fognak jól szaporodni. Tej beoltása: Beoltás előtt, ajánlott 10 liter tejhez 1-1. 5 m l lizozim enzimet keverni a tejhez, hogy az érés során megakadályozzuk a vajsavas puffadást, mely kellemetlen ízt és illatot eredményez. A szükséges oltó mennyiséget keverd össze fél pohár langyos vízzel, aztán keverd össze alaposan a tejjel. Házi trappista sajt | Varga Gábor (ApróSéf) receptje - Cookpad receptek. 32 °C-on, 10 liter tejben 3ml ( természetes tejoltó enzim) Fedd le az edényed, hogy az alvadás alatt is minél kevesebb legyen a hőveszteség. Alvadás: 40-45 perc alvadási idő következik. Ezalatt az idő alatt, a tejet nem szabad bolygatni, kevergetni. Alvadék aprítása: Hárfával kezdjük az alvadékot felvágni úgy, hogy minél kevésbé törjön. Ha nagyon gyorsan vágjuk, vagy esetleg törjük, akkor a vágás alatt nagy lesz a veszteségünk, sok protein kerül a savóba.
A gomolyában az a jó, hogy otthoni körülmények között, extra felszerelések nélkül is könnyen, gyorsan elkészíthető. A friss sajtot kedvünk szerint ízesíthetjük, és sokféleképp formázhatjuk. A gomolya hosszú évszázadokon át egyet jelentett a juhtejből készített friss sajttal. A beoltott tejből származó alvadékot gomolyanyomó ruha segítségével összefogták, majd fellógatták, és néhány napon keresztül hagyták, hogy az alvadék a saját súlyának nyomása alatt kipréselje magából a felesleges savót és összeálljon. A gomolyát frissen vagy füstölve fogyasztották, illetve felhasználták juhtúrónak. Manapság már tehéntejből is gyakorta készítenek gomolyát, aminek otthoni előállítása egy normálisan felszerelt konyha esetén semmilyen akadályba nem ütközik, hiszen a friss sajt, azaz a gomolya otthoni készítéséhez csupán néhány dologra van szükségünk. Paneer - indiai grillsajt készítése házilag - recept. Első sorban jó minőségű juhtejre, de ennek hiányában a szintén jó minőségű tehéntej is megteszi. Ha nem tudunk házi tejet vásárolni, akkor a bolti választékból a lehető legzsírosabb friss tejet vegyük meg.
A befűszerezett túrót egy tiszta vászonkendőre vagy konyharuhára pakoljuk, egy szűrőbe tesszük, és fél órát hagyjuk, hogy kicsepegjen belőle a felesleges folyadék, majd felül összefogjuk, és kinyomkodjuk, majd összekötjük. Fontos, hogy ne öblítővel illatosított kendővel vagy konyharuhával dolgozzunk, mert a virág-, óceán- vagy fenyőillatú sajt sok sikert nem arat majd... Most még egy kis türelemre lesz szükség: a kisgömböcöt egy szűrőbe tesszük, tányért és súlyt rakunk a tetejére, alá pedig valamilyen edényt, amibe csöpöghet még a sajtból a savó a tömörödés alatt. Ezt az egész építményt a hűtőbe tesszük, és egy éjszakát vagy egy teljes napot hagyjuk pihenni és érni. Másnap kicsomagoljuk, megcsodáljuk, megszimatoljuk, szeleteljük vagy felkockázzuk. Ehetjük kenyérrel, salátával, tehetjük szendvicsbe, salátába, rámorzsolhatjuk sült zöldségre, vagy csak kínálhatjuk magában egy pohár bor mellé. A sajt fóliába csomagolva 1 hétig is eltartható, természetesen hűtőben, de tehetjük sós-fűszeres vízbe is, vagy készíthetünk belőle pácolt sajtot is.
Így a sajtunk, száraz, töredezettebb lesz. 4. ÜLEPÍTÉS: 10-15 ülepítés következik, ezalatt az összes alvadék leülepszik az edény aljára, felette pedig összegyűlik a szép sárga tejsavó. 5. FORMÁZÁS: Az edénybe beleengedek egy szűrőt. Ez nem tud lejjebb süllyedni az alvadéktól, így a szűrőből egy merőkanál segítségével az összes savót, amennyit kényelmesen tudok, leszedek. Ha már nem tudok több savót leszedni, akkor tiszta kézzel belenyúlok az alvadékba, és lazán az egészet átforgatom, átszellőztetem. Ezt addig csinálom, míg az összes összetapad alvadékszem szétválik egymástól. Egy nagyobb szűrőbe kiveszek egy adag alvadékot, annyit amennyit még kényelmesen meg tudok munkálni. Lassan, egyenletesen 3x-4x tenyeremmel megnyomkodom az alvadékot. Ha szeretném fűszerezni, ilyenkor hozzákeverem az apróra vágott fűszert, majd még egyszer átdolgozom az egészet. Figyelek végig arra, hogy az alvadékszemeket ne nyomjam szét. Az így elkészült sajtdarabot átpakolom a sajtformába. Mindig egy kicsit igazítok rajta, hogy egyenletesen helyezkedjen el mindenütt.
Mi értelme négy birodalommá bővíteni az eredeti Diótörő egyetlen birodalmát, ha ezt a gazdagságot némi gyorsmontázson kívül kiaknázatlanul hagyja a film? Az olyan korántsem esztétikailag, hanem kizárólag ideológiailag megalapozott döntések ehhez képes jelentéktelenek, hogy bár a főszereplő (az eredeti mesének megfelelően) a német Stahlbaum család, a történet Londonban játszódik, Drosselmeier keresztapát pedig Morgan Freeman játssza. A megúszós "gyerekeknek elmegy" attitűdnél nincs rombolóbb a szórakoztatóiparban, hiszen ez egyszerűen a lustaság leplezése. Márpedig minden kisgyerek mellé, aki megnézi a filmet, alapesetben tartozik egy felnőtt is – így még ha a kicsik számára szórakoztató is a látvány, idősebbként ez már édeskevés, emlékezni pedig valószínűleg egyik fél sem fog a filmre, mire eljön a karácsony. Érzelmileg ugyanis teljesen hidegen hagy A diótörő és a négy birodalom, sem izgulni, sem nevetni, sem ámuldozni nem lehet rajta. Pedig eredetileg mind E. T. A. Hoffmann gótikus meséje ( Diótörő és Egérkirály), mind Csajkovszkij balettje ( Diótörő) felnőttek és gyerekek számára egyaránt tartalmas szórakozás, Hallström és Johnston filmje pedig e kettőt tekinti kiindulópontjának.
Döbbenetes munka lehetett a megvalósítás mögött (anyagi és számítógépes egyaránt), de ha az ember hátralép és úgy veszi szemügyre az egészet, akkor bizony lehull a lepel a mázról, és valójában csak az marad meg bennünk, hogy bitang jó színek robbannak a vásznon. Nem vicc, egyszerűen hihetetlen, hogy mennyi színmélység és -árnyalat támadja és simogatja egyszerre a szemünket. Nem csak látvány kapcsán beszélhetünk nagy kavalkádról, hanem a szereplők vonatkozásában is. A gond csak az, hogy rengeteg karakter simán csak elvan a vásznon. Némelyiküket a színészük időnként ugyan valamennyire kiemeli az olykor émelyítő színorgiából, de emlékezetessé szinte egyik sem válik. Így valójában csak a főhőst alakító Mackenzie Foy munkáját dicsérhetjük, a többiek a rendezőpáros nem túl szerencsés víziója áldozataivá váltak. A diótörő és a négy birodalom egy közepes film lett. Ettől még a gyerekek minden bizonnyal élvezni fogják (már azok, akik nem ijednek meg könnyen), a látvány száz százalék, hogy el fogja adni, és az eredeti történettel (legalábbis annak vázlatával) sincs semmi gond.
Sajnos nemcsak Hoffmann meséjének démoni színezetét radírozta ki a film, hanem a Csajkovszkij-nyomokat, sokunk első találkozásait a komolyzenével és a balettel, is szűk marokkal mérték, ráadásként pedig a nagyon disney-s humor is évtizedes faviccekben merül ki. Azon pedig nincs igazán mit ünnepelni, hogy a film jól néz ki (szépek a biedermeier mesekönyveket idéző játékok, fantáziadúsak és részletesek a díszletek, jelmezek). A látvány ugyanis – ahogy a történet váza, a mesevilágba csöppenő, majd ott rendet rakó kislány is – lényegében csak az Alice Csodaországban lenyúlása. A diótörő és a négy birodalom alapvetően egy lelketlen, céltalan, átgondolatlan, értelmetlen pénzhajhász kísérlet, ami szerencsére a nézők és a kritika szemében is egyaránt gyorsan megbukott.
Más kérdés, hogy az új változat mennyire kidolgozott, motivált, fantáziadús, A diótörő és a négy birodalom pedig mindhárom téren egyértelmű kudarc. A diótörő és a négy birodalom legnagyobb bűne az összecsapottsága. Meg sem próbál mélyebbre menni az instant bölcselkedéseknél, a cukormázas látványnál. A kötelezően szívmelengető lezárásig kacskaringós az út, de nem a szédítően ötletes kalandok tömkelege vagy a drámai tetőpont körömrágós késleltetése miatt – a film egyszerűen halmozza a kidolgozatlan, megalapozatlan, logikátlan fordulatokat, így jelentről jelenetre rosszabb lesz. És amikor megalapozottságot és logikát emlegetek, azt természetesen egy mese szabályai szerint várom el – A diótörő és a négy birodalom viszont nem teszi meg azt az elemi gesztust sem a nézője felé, hogy komolyan vegye őt, és megtisztelje egy átgondolt, épkézláb és működőképes történettel, hovatovább emlékezetes tálalással. A Nagy Csavar lelövése nélkül: kinek mikor mik a motivációi? Ki miért jó, ki miért gonosz, vagy miért kéne róla azt hinnünk, hogy az?
15. 30, 18. 00, 20. 30 és szombaton, vasárnap 10. 30-kor Legendás állatok – Grindelwald bűntettei (szinkr. amerikai-brit családi kaland-fantasy) Göthe Salmander (Eddie Redmayne) szerencsére nem változik. Most is ugyanaz a kétballábas, nagy tudású varázsló, aki él-hal a legendás állatokért, és mindent megtesz értük, akár a Roxfortban jár, akár a világ más, egzotikus tájain. A varázslények iránti rajongása azonban ismét újabb kalandba sodorja: ezúttal régi szerelme, Leta Lestrange is felbukkan, de mellette vannak az első részben megismert barátai, a két csinos varázslónő, a legilimentor Queenie (Alison Sudol) és az auror Propentina (Katherine Waterston) valamint a legjobb szívű mugli, Jacob. Meg persze a varázslók és emberek közötti békességet gyűlölő, nagyhatalmú és mindenkin átgázoló Gellert Grindelwald (Johnny Depp). 15. 00, 18. 30, 21. 00-kor Bohém rapszódia (szinkr. amerikai-brit életrajzi zenés dráma) A Bohém rapszódia a Queen zenéjének és a banda rendkívüli énekesének kirobbanó története.
Teljes értékelés a blogomon:
A történet bugyuta, tele logikai hibákkal, – ezek vagy abból fakadnak, hogy a készítők kihagyták a nézőt fontos részeknek a megmagyarázásából, vagy abból, hogy ugyan magyaráztak ők, de durván észszerűtlenül – valamint szimplán irreális elemekkel. (…) Megint csak egy olyan dolgot kell megemlítenem, amitől más körülmények között, más kritikáknál, más filmeknél égnek áll a hajam; az erőltetett feminizmus, az erőltetett modernségre törekvés. (…) Nem lesz attól okos egy karakter, hogy ismeri Newton harmadik törvényét, pillanatok alatt megjavít egy bonyolult alkatrészekből álló játékkörhintát, amivel a feltaláló keresztapa se tud megbirkózni, hogyha közben nincs annyi esze, hogy körbenézzen a befagyott folyónál, van-e híd, mielőtt summ neki, bumm! indíttatással nekiront a vékony jégnek, (.. :) úgy kollektíve semmin se gondolkozik, (…) csak vakon sodródik az árral, mint egy falevél a csatornában. Na, meg hisztizik ezerrel. Sok jelenetnél már komolyan azt vártam, amikor Mackanzie gyakorlottan, dacosan felhúzott orrocskával meg lebiggyesztett szájjal sikoltozott, ha valami nem tetszett neki, hogy következőleg eldobja magát a földön, és ott fetrengve folytatja a műsort.