Szent László hermája egy ereklyetartó, a magyarság egyik legfontosabb történelmi ereklyéje. Története [ szerkesztés] Szent László királyunk 1095 -ben halt meg, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a sírját felnyitották, testét az őt megillető díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék. Az eredeti ereklyetartót, mely fából készült, egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának szerencsére nem esett baja. A ma látható hermát Zsigmond királysága alatt készítették, a koponyát ezüsttel vonták be, ám a legfelső részét szabadon hagyták, hogy ott megérinthető legyen. Ezt a felül nyitható elkészítés tette lehetővé. A herma később a Báthory családé, majd 1606-ban – Naprágyi Demeternek köszönhetően – a győri püspökségé lett, mivel őt nevezték ki Győr püspökének. A mellszobrot Prágában restaurálták, amelynek során kicserélték a koronán található igazi drágaköveket. Ez után a török megszállás miatt Borostyánkő várában őrizték, majd 1945 után visszakerült Győrbe.
Többek között, mikor Simor János győri megyéspüspök 1867-ben esztergomi érsek lett, Győrből emlékül vitte magával Szent László csontereklyéjét, egy fogat, melyet azóta is a Bazilikában őriznek az általa Bécsben készíttetett díszes ereklyetartóban. A vizsgálatokhoz egy újabb kis részét és a megmaradt három fogból egyet fel kellett áldozni. Az egyik első tény, ami megállapításra került, az volt, hogy Szent László halálakor teljesen egészséges volt. Az antropológiai vizsgálat sok szempontból megerősítette, hogy valóban Szent László koponyáját őrzi a herma. A koponya tetején látható elszíneződés megfelel az ereklyetartó nyílásainak, és minden bizonnyal az évszázadok nyomán alakult ki, ami erős bizonyíték arra, hogy azt a koponyát őrizték a tartóban, ami eredetileg belekerült. Ugyancsak Szent László személyére utalhat, hogy egy 45―55 év közötti, erősen férfias arcvonásokat mutató férfi koponyáját őrzi a herma, ezt mutatja az arcrekonstrukció, amely másfelől meglehetős hasonlóságokat mutat azzal, amelyik III.
A falakat a magyarországi Szent László-kultusz emlékei díszítik. A felső szinten Szent László király (1046-1095) tudományos igénnyel készült arcrekonstrukciója egy trón installáción került bemutatásra. Szent László koponyáját aranyba foglalták, de a tetején meg lehet érinteni a koponyacsontot. A herma maga egy aprólékosan kidolgozott portré Szent László királyunkról, az erdélyi magyar aranyművesség remekműve, az egyik első példája a magyarországi sodronyzománc-technikának. A Zichy Ferenc püspök által kialakított hagyománynak megfelelően a hermát minden évben egyszer körbeviszik Győrben. A herma a magyar korona mellett a legfontosabb nemzeti és egyházi relikvia, amely a templom délnyugati oldalán elhelyezkedő gótikus Héderváry-kápolnában áll – ez őrződött meg a legteljesebben Hédervári János püspök (1386-1415) 1400 körüli építkezésből. szerző: Koltai Anna A Szent László herma a győri bazilikában A gyönyörű barokk Győr belvárosában sétálva kutathatjuk fel Magyarország harmadik legjelentősebb szakrális ereklyéjét.
Eredeti fejereklyetartót a váradi székesegyházban a XV. századig – míg el nem pusztult – eskütételre használták. A győri székesegyházban is volt Szent Lászlónak szentelt oltár már a XV. században is, így nagy tisztesség érte a várost, mikor Náprági Demeter, aki később Győr püspöke lett, magával hozta Nagyváradról 1607-ben. A hermát a többi nálunk őrzött ereklyénél nagyobb tisztelet övezte, amit Zichy Ferenc püspök a XVIII. század közepén tovább erősített. Működésének kezdetén 8 napos ájtatosságot tartatott a tiszteletére, majd mikor a pápa elrendelte az egyházi ünnepek csökkentését, "megmentette" a Szent László napot. 1763-ban, mikor földrengés sújtotta a várost, Zichy püspök az ő oltalmába ajánlotta Győrt, és a körmenet hatásosnak bizonyult: a veszély elhárult, és nem keletkezett több kár. A körmenet azóta is hagyomány, melyet még a Tanácsköztársaság idején sem tudott kiirtani az akkori politikai vezetés. Az ereklyét 1919-ben a város polgárai hordozták körbe. Szent László halálának június végi évfordulójára minden évben megrendezésre kerülnek a Szent László Napok, melyek egyszerre állítanak egyházi és világi emléket a Lovagkirálynak és a lovagi kornak.
Szent László Herma - Győr A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke a Szent László Herma, amely I. László király szentté avatásának alkalmából készült. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült. A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban, a herma sejtelmesen előre tekintő, markáns aranyozott ezüst fejében őrzik. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült, az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. század fordulóján alakították át barokk tízágúra. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült.
Tisztán elektromos meghajtású, 5E környezetvédelmi osztályba sorolt gépkocsik, illetve a nulla emissziós, a környezetet lokálisan a legkisebb mértékben sem szennyező járművek (5Z). Ide sorolhatók az olyan, itthon is egyre népszerűbb e-autók, mint például a Nissan Leaf, a Volkswagen e-up! Autó: Közelíti az 50 ezret a zöld rendszámos autók száma | hvg.hu. vagy a Renault Zoé, melyek kizárólag elektronokkal és amperekkel tankolhatók, bocsánat, tölthetők fel. A külső töltésű, divatos nevükön plug-in hibridek (5P) is megkaphatják a zöld rendszámot: az elektromos-benzines vagy elektromos-dízel meghajtású modelleknek tisztán elektromos üzemben minimum 25 kilométert meg kell tudniuk tenni (például BMW 330e, VW Passat GTE). A hatótávnövelős plug-in hibridek (5N) is zöld rendszámozhatók, amennyiben tisztán elektromos módban legalább 50 kilométert maguk mögött tudnak hagyni (például BMW i3 REX). Adómentesség, olcsóbb áram Zöld rendszámtól függetlenül bármely normál hibrid meghajtású gépkocsi esetében fixen 76 ezer forint a regisztrációs adó, de a fentebb említett 5E, 5P, 5N és 5Z környezetvédelmi osztályú járművekre nulla forintnyi ilyen jellegű közterhet kell fizetni.
Ami viszont a legnagyobb előny: a környezetkímélő járművek képesek a közvetlen környezetükben jelentősen hozzájárulni a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Sőt, ha minél nagyobb mértékben megújuló energiaforrásokból fedezik az általuk felhasznált energiát, akkor globális mértékben is érzékelhető és értékelhető lehet hatásuk, bízzunk benne, hogy a lebegtetett új szabályozás még közelebb viszi ez irányba a hazai elektromos autózást. Zöld Rendszám Előnyei - Totalcar - Magazin - Bukhatják A Zöld Rendszámot Az Adócsaló Hibridek. 2021. augusztus 11-től a tisztán elektromos hajtással rendelkező motorkerékpárok, quadok és mopedautók is jogosultak a zöld rendszám használatára Magyarországon. Ha szeretnél Teslát venni, akkor keresd fel a weboldalt! Král Ádám és Bachman Gergely kollégáink készséggel állnak rendelkezésedre telefonon vagy e-mailben (+36-20-666-8888,, ).
A vonatkozó jogszabály alapján a gépjárműadóról szóló törvény szerint a zöld rendszámmal rendelkező gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól, röviden nincs átírási illeték sem. A cégautó adó terhével sem kell számolnia annak, aki zöld rendszámos járművet üzemeltet. A törvényalkotó szándéka, hogy hazánkban is hamarosan az elektromos autók vegyék át a főszerepet a magánjellegű közlekedésben. Norvégiában már ebben az évben az újonnan forgalomba helyezett gépkocsik 75%-a elektromos meghajtással rendelkezik. Zöld rendszám és a parkolás Valóban ez egy komoly kényelmi előny, hogy a zöld rendszámmal rendelkező gépjárműveknek nem kell parkolási díjat fizetni. Viszont a köztudatban elterjedt ingyenes parkolás témaköre is némi finomítást igényel. Ingyen csak ott lehet parkolni zöld rendszámú gépjárművel, ahol azt engedélyezik. Ez jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő parkolókra vonatkozik, amelyet több vidéki nagyváros önkormányzata és Budapest közgyűlése önkormányzati rendeletbe foglalt.
Magyarországon még nem teljes az elektromos töltői lefedettség, főleg a gyorstöltők hiánya az, ami akadályozza a zöld rendszámos autók terjedését. A töltők jellemzően Budapesten vagy a vidéki nagyvárosokban érhetők el, így a zöld rendszám viselésére jogosult tisztán elektromos autók nehezen tudják átszelni az országot a töltési hiányosságok miatt. Az autóipari fejlesztések miatt várhatóan egyre kevesebbe kerülnek majd az e-autók, s az akkumulátorok fejlődésével egyre nagyobb és nagyobb tárolókapacitás lesz majd elérhető egyre kevesebb pénzért. Ezek a tények pedig mind elősegítik a zöld rendszámos autók további terjedését és térnyerését.