2013. március 13. 16:52 Kántor Balázs A második világháborút követő újjáépítési célból 1947-ben megkezdett 3 éves terv sikeréből kiindulva 1949-ben a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) a program lezárása mellett döntött. Már az előbbi programban is nagy hangsúlyt fektettek a nehézipar helyreállítására és fejlesztésére, ám az 1948-as politikai és azt ezt kísérő gazdasági fordulatnak (államosítások) köszönhetően az MDP-nél immáron egyértelműen a nehézipari beruházások kerültek előtérbe. Mindezt jól szimbolizálja Gerő Ernő kijelentése, mely szerint Magyarországot a "vas és acél országává" kell tenni. Ennek keretében a legnagyobb hangsúlyt elsősorban a kohászatra és másodrészt pedig a gépgyártásra kívánták fektetni. Építsd a szocializmust! A nehézipar fejlesztését a Szovjetunió és a nyugati demokráciák közti viszony megromlása (NATO megalapítása: 1949) is elősegítették. Az intézményi feltételek is adottak voltak. A gazdaság legfőbb irányító szervei, a Népgazdasági Tanács, valamint az Országos Tervhivatal (OTH) megfelelő alapot teremtett a szovjet mintájú tervutasításos rendszer bevezetésére.
Az árufőcsoport kereskedelmében meghatározó részarányú gyógyszer és gyógyszerészeti termék kivitele átlag alatti mértékben növekedett, ugyanakkor behozatala továbbra sem érte el a bázisszintet. Dinamikusan bővült a szerves vegyi termék exportja, a vas és acél, valamint az egyéb fémtermék importja, illetve nőtt a műanyag-alapanyag mindkét irányú forgalma. Az energiahordozók behozatalának volumene 1, 5%-kal haladta meg az előző év első négy hónapjának szintjét. A két legjelentősebb árucsoport közül a kőolaj és kőolajtermék importvolumene 2013. január–áprilisban mintegy huszadával volt több, a természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene nem érte el a bázisszintet. Gabonából kevesebb, húsból több Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 6, 3, az importé 4, 0%-kal csökkent 2012 első négy hónapjához képest. A meghatározó súlyú gabona és gabonakészítmény exportvolumene nem érte el az előző évi forgalom kétharmadát (az idei termés a tavalyinál valószínűleg sokkal jobb lesz).
Az eredetileg 70 fős állománnyal tervezett vállalat 1950 végére már közel 100 főt foglalkoztatott. Zömüket más gyárakból helyezték át, vagy pedig a beruházás helyszínéről vették saját állományba. A szervezettséggel azonban számos gond akadt. Az Állami Ellenőrzési Központ több estben is megrótta a vállalatot annak szervezeti hiányosságai miatt. Nem alakult túl jól az együttműködés a többi vállalattal sem, amelyek maguk akarták irányítani a saját vállalatuknál megvalósuló beruházásokat. A Sztálin Vasmű várossá emelte Dunapentelét A többi beruházás
Első 5 éves tervének befejezéséért Kossuth-díjban részesült, valamint a Szocialista Munka Hőse elismerést is magáénak tudhatta. Még országgyűlési képviselő is volt 1953-58 között, tehát pályája során rengeteg helyen megmutatkozott elhivatottsága és rátermettsége a rendszer szolgálatához. A sztahanovisták nem igazán örvendtek népszerűségnek, Pióker Ignác azonban köztiszteletben álló ember maradt haláláig. Ezt valószínűleg annak köszönhette, hogy sosem hagyott fel eredeti munkájával, és segítette azokat az embereket, akik közelebb álltak hozzá. Piókerrel ellentétben a szintén Kossuth-díjban részesült Muszka Imre élete azonban nem alakult annyira jól. 1953-ig ő volt a korszak legelismertebb sztahanovistája, majd nem fogadott el egy előléptetést, és karrierje darabokra tört. Pedig előtte még Moszkvában is járt Sztálin 70. születésnapján az ország delegációjával. Sorra szólták le az újságcikkekben, többször is megfenyegették, így menekülni kényszerült, valószínűleg Angliába. További életéről annyi ismert, hogy egyszer még találkozott Piókerrel, a brüsszeli világkiállításon.
"A válság áldozatai azok lehetnek, akik nem megfelelően menedzselték a problémákat, akik nem kellő hatékonysággal és termelékenységgel dolgoznak. Viszont azok a vállalkozások, amelyek a mostani akadályokon át tudnak jutni, azok megerősödve léphetnek tovább. " A világ megváltozott, manapság mindig a következő célt tűzöm ki magam elé és arra koncentrálok. Ez jelenleg a Marquard teljeskörű digitális transzformációjának folytatása – mondta az Üzletemnek Fenyővári Szilvia, a Marquard Group Hungary ügyvezető igazgatója. Nagyon büszke vagyok arra, hogy mi lettünk Európában az első, a világon pedig a második sertésfeldolgozó, amelyik zöld minősítést kapott – mondta az Üzletemnek Giacomo Pedranzini, a KOMETA 99 Zrt. ügyvezető igazgatója. Amikor 1847-ben Arany János Toldija pályadíjat nyer a Kisfaludy Társaság pályázatán, Champagne-ban már lerakták a Bérêche pezsgészet alapjait, amely 175 éve a család tulajdona. Tizedik alkalommal rendezi meg a NEXON a bérügyviteli szakma legnagyobb versenyét a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakmai támogatásával.
A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye centenáriumát. A bélyegképen a Máriapócsi Görögkatolikus Kegytemplom Könnyező Istenszülő ikonja, Kisleghi Nagy Ádám Pantokrátor c. alkotása, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező Vatikáni Bulla részlete, valamint a Hajdúdorogi Görögkatolikus Templom ikonosztázion részlete található. A négy képet a Magyarországi Görögkatolikus Egyház szimbóluma köti össze, a kompozíciót a Vatikáni bullát is díszítő ornamentikás széldísz egészíti ki. Az alkalmi borítékon a hajdúdorogi templom mennyezeti freskója (Puskás László alkotása), az alkalmi bélyegzőn pedig egy 1859-es ábrázolású templomsziluett látható. A centenáriumi újdonság Laczkó Anita grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában készült. A magyarság már a népvándorlás évszázadaiban kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel, a hittérítést is a keleti szertartású hittérítők kezdték. Bélyeg készült a hajdúdorogi egyházmegye centenáriumára - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII.
(Apcsel 7, 56) Orosz Atanáz püspök kiemelte, XVI. Benedek pápa is felhívja a figyelmet a vértanú eme mondatára, hogy vértanúsága pillanatában döbben rá az Isten dicsőségére. Isten mindnyájunkat meghív arra, hogy Jézusban fölismerjük Isten arcát, az igazi dicsőséget, aki maga Isten. Szászfalvi László, az egyházakért felelős államtitkár a kormány nevében gratulált az egyházmegyének, majd felolvasta az egy évvel a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása előtt, a Magyar Országgyűlés főrendi házában Szabó Jenő, a Görög Szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága elnöke beszédének egy részletét. Szabó Jenő 250 ezer főből álló népcsoportnak az érdekében szólalt fel, abban a reményben, hogy kieszközölje a görögkatolikus egyházmegye létrejöttét, megszüntetve azt a régi előítéletet, hogy Magyarországon mindenki lehet magyar, de a görög katolikus csak román, vagy rutén lehet, de magyar nem. Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia. Szászfalvi László kiemelte, Szabó Jenő azon jogok eléréséért küzdött, amelyeket más nemzet görög katolikusai már évszázadok óta gyakorolhattak a Kárpát-medencében: a görögkatolikus egyházmegye felállítását, a magyar liturgikus nyelv bevezetését.
A Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyét egyúttal a Hajdúdorogi Metropolitai szék szuffragáneusává tette. Három évvel később, 2018. április 7-én, Ábel atyát a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki Ferenc pápa, ünnepélyes püspökszentelését nyíregyházi a Szent Miklós-székesegyházban május 10-én tartották. Ferenc pápa 2016. január 30-án pontosította a metropólia egyházmegyéinek határait. A Miskolci Egyházmegye területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye egész területe. A Nyíregyházi Egyházmegye területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területe. A Hajdúdorogi Főegyházmegye területe pedig az előbbiekben említett keleti és északi megyék kivételével a többi 16 megye és Budapest területe. Egyházmegyénk területén a középkorban még lehettek bizánci szertartású szerzetes közösségek. Ezt a régi utat nagysokára találtuk meg. Jelenlegi metropolitánk és megyéspüspökünk korábban hosszú éveken át Dámócon élt monostorban. Hajdúdorogi görög katolikus egyhazmegye. 2016-tól pedig Sajópálfalán élnek és imádkoznak a Kenethozókról elnevezett női monostor nővérei.
A nagyváradi görögkatolikus egyházmegye két parókiája viszont a Hajdúdorogi Egyházmegye része lett. Az egyházmegye második püspökévé Dudás Miklós (1939-1972) bazilitát nevezték ki, aki Hajdúdorogon népfőiskolát, Nyíregyházán diákotthont, Máriapócson pedig a bazilissza nővérek vezetésével zarándokházat és árvaházat létesített, majd 1950-ben – saját lakása egy részét föláldozva – megalapította a Görögkatolikus Papnevelő Intézetet és Hittudományi Főiskolát. Eközben 1946-ban a Szentszék a hajdúdorogi püspök joghatósága alá helyezte az eperjesi és munkácsi egyházmegye Magyarországon maradt parókiáit magában foglaló Miskolci Apostoli Exarchátust (Adminisztratúrát) is. Görögkatolikus Püspöki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. Még az alapító pápai bulla intézkedése értelmében az egyházmegye hivatalos, liturgikus nyelve az "ógörög" lett. A papság legnagyobb része azonban a liturgia nyilvános részeit magyarul mondta. Ez a gyakorlat csak 1965-ben, II. Vatikáni Zsinattal, a latin szertartású népnyelvű liturgia bevezetésével együtt vált hivatalossá. 1968-tól a Szentszék – eleinte ideiglenesen, majd 1980-tól véglegesen – engedélyezte, hogy a püspökség lássa el az egyházmegye addigi parókiáin kívül élő magyarországi görögkatolikusok lelkipásztori gondozását is.
A templomi gyűjtések egy része is már közös célt szolgált. XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én püspök exarchává nevezte ki Orosz Atanáz szerzetespapot, és az Exarchátus területét a Zempléni főesperesség (huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia) átcsatolásával megnövelte. A kinevezett püspök szentelése 2011. május 21-én volt Miskolcon, a Búza téri görögkatolikus székesegyházban. A szentelést Cyril Vasil' érsek, a Keleti Kongregáció titkára, Ján Babjak eperjesi érsek-metropolita és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök végezte a többi jelenlévő püspökkel együtt. Őszentsége Ferenc pápa hazai görögkatolikusságunknak 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, a Görögkatolikus Metropóliát – három egyházkormányzati egységgel. A Hajdúdorogi Főegyházmegye főpásztorává Kocsis Fülöp metropolitát nevezte ki. A Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye első megyéspüspöke Orosz Atanáz püspök lett. A Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztotta a Nyíregyházi Egyházmegyét, melynek ideiglenes kormányzójává Orosz Atanáz püspököt, majd október 31-én apostoli kormányzójává P. Szocska A. Ábel OSBM szerzetest nevezte ki, a Hierarchák Tanácsának tagjaként.
Végül e küzdelem eredményeként az 1912. június 8-án X. Pius Pápa kiadott Christifideles Graeci kezdetű bullájával kanonizálta az egyházmegyét. Ezután az államtitkár elmondta, miközben a magyar nemzet fogy, a magyar görögkatolikus közösség minden népszámláláskor számszerűen gyarapszik, mert él benne a hit Istenben, nemzetünkben, családunkban a megmaradásban. A mai társadalomnak szüksége van az egyház szolgálatára. Magyarország új alaptörvénye kimondja az egyház és az állam együttműködik a társadalom javának szolgálatában. Szászfalvi László szerint sorsszerű az, hogy éppen ezen a héten kezdődött el a tárgyalása annak a Fidesz-KDNP által beadott országgyűlési határozatnak, amely a Máriapócsi kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szól. Az egyházmegye centenáriuma a Magyar Országgyűlést arra indítja, hogy megemlékezzen a görög katolikus közösségről a közösség tagjainak munkásságáról, azon lelki szellemi és épített örökségről, melyet Isten dicsőségére és az egész nemzet javára hoztak létre.