Westend Bevásárlóközpont - INGYENES ÁTVÉTEL 1062 Budapest Váci út 1-3. Aluljáró szint Jókai Mór sétány 51. A bolt telefonszáma: (+36) 1 481 3604
Crowne Plaza Budapest, an IHG Hotel a legközelebbi reptérről az alábbi módon közelíthető meg: Busz 1 óra Crowne Plaza Budapest, an IHG Hotel árai változóak lehetnek, a foglalás feltételeitől függően (pl. : foglalási dátumok, szállodai szabályzat, stb. ). Budapest westend váci ut unum sint. Adja meg a dátumokat és tekintse meg az árakat. Crowne Plaza Budapest, an IHG Hotel szobái között az alábbiak találhatóak: Franciaágyas Ikerágyas
építészfó, 2001. május 29. (Hozzáférés: 2010. augusztus 4. ) [ halott link] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A TriGránit Fejlesztési Részvénytársaság honlapja Archiválva 2021. Budapest westend váci ut library. január 24-i dátummal a Wayback Machine -ben A bevásárlóközpont honlapja Plá – Linkgyűjtemény m v sz Budapest bevásárlóközpontjai Allee · Arena Mall · Árkád · AsiaCenter · Budagyöngye · Campona · Corvin Plaza · Csepel Plaza · Duna Plaza · Etele Plaza · EuroCenter · Europeum · Flórián · Hegyvidék Központ · KöKi Terminál · Lurdy Ház · Mammut I · Mammut II · MOM Park · Pólus Center · Savoya Park · Shopmark · Sugár · Westend
Ahogy Erdély Mátyás kamerája követte Röhrig Gézát, szinte az egyetlen lehetséges módja volt annak, hogy a holokausztgiccs elkerülésével beszéljenek törvényről, hitről, lázadásról és bukásról egy haláltáborban. A Napszállta, amit szinte teljesen ugyanazzal a csapattal készített a rendező, folytatta ezt az utat. A kamera ezúttal Jakab Juli arcára, tarkójára tapad, őt követjük 1913 nyarán Budapesten. Ő játssza Leiter Íriszt, az árva lányt, aki hosszú évek után azért jön vissza a városba, hogy szülei legendás kalapszalonjában dolgozzon. Ezt azonban senki nem nézi jó szemmel, különösen a szalon új tulajdonosa, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) nem, aki azzal a lendülettel küldené vissza a lányt, ahogy érkezett. Csakhogy Írisz egy rejtélyes alaktól (és ő még csak az első a rejtélyek és rejtélyes alakok végtelen sorában) megtudja, hogy van egy bátyja, Kálmán. Írisz megszállottan nyomozni kezd a testvére után, útja egyre sötétebb helyekre, egyre gonoszabb titkok felé viszi. De míg a Saul fiában a forma tökéletesen szolgálta a célt, addig a Napszálltában ez kérdéses.
Így alakult, hogy elkezdtem filmekben szerepelni – mesélte a kezdetekről. Azóta dolgozott íróként, dramaturgként, rendező-asszisztensként, de nem bánja, mert "ezek nem szervesen szétválasztható területek, hiszen a filmkészítésben valahogy minden határterülete egymásnak". A Napszállta készítése kapcsán megjegyezte, nagy volt a nyomás rajtuk, de tudták, hogy a Saul fia által felállított mércét biztosan nem tudják megugrani. "Nem lengte be a forgatást a megfelelési vágy" – magyarázta. Jakab Juli a felkészülésről is osztott meg részleteket, mint mondta, rengeteget tanultak a 20. század elejéről, hogy azt hitelesen tudják bemutatni (a film 1913 nyarán játszódik). Dokumentálódtak a korról, a társadalomról, jártak táncetikettórára, és még a kalapkészítést is elsajátították. Azonban számára ez szinte "fölösleges" volt, hiszen Írisz soha nem úgy viselkedik, ahogy azt a társadalmi normák előírták – mondta a színésznő. A viselkedés kapcsán megjegyezte, a nők például nem siethettek az utcán, bármilyen sürgős dolguk volt is.
A történelmet (és ezzel összefüggésben, bizonyos korokban, a nők sorsát) a férfiak alakítják, ebből indul ki a Napszállta. Az erősebb által teremtett körülményeknek és maguknak az erősebbeknek kiszolgáltatott, kiszolgáltatottságával megbékélni képtelen főhős alakja is köti tehát a Napszálltá -t a Saul fiá -hoz, de ahogy írtuk, összekapcsolja a két filmet a formanyelv is. A Saul fiá -hoz hasonlóan ezúttal is a főszereplőre tapad a kamera (bár ezúttal olykor eltávolodik, de ezek sem feltétlenül külső nézőpontok, csupán perspektívatágulás). A fiatal lány nem csak főhős, de a néző kalauza is, akivel együtt keresi a helyét az alkotók világlátásához igazodva kitárulkozó történelemben – a Leiter Írisz ennek megfelelően beszédes név, e név viselőjét követi kitartóan a kamera, ő a vezető: a kalauz optikáján keresztül szemléljük a világot (a szimbólumokkal és metaforákkal megtűzdelt film egyik, az ismét doktort alakító Zsótér Sándor által kiejtett, "impresszionista" kulcsmondata is erre vonatkozik: a történéseket lelkivilágunknak megfelelően értelmezzük és alakítjuk szubjektív-logikus történetté).
Hatalmas várakozás után egy nagy kérdőjelet hagy az emberben Nemes Jeles László új filmje, a Napszállta, amit a velencei premier és a miskolci Cinefest után végre a magyar mozikban is meg lehet nézni. Illetve nem is egy, inkább egy csomó kérdőjelet hagy maga után. Az jó, hogy a Napszállta nem a mozikban megszokott szájbarágós stílusban készült, felnőttnek tekinti a nézőt, akit nem egy óvodás gyerek szintjén kell vezetgeti, akinek meg kell hagyni a felfedezés, az agyalás, a saját teóriák felállításának örömét. Másfelől viszont, ha egy film ennyire elengedi a néző kezét, az könnyen el is vesztheti a közönségét. A néző egy darabig próbálkozik, igyekszik, aztán feladja. És ilyenkor hiába világos a végső, nagy üzenet, a film hatása gyengül, és a moziélmény keserű marad. Amit Nemes Jeles László a Saul fiával elért, az példátlan a magyar filmtörténetben. De az a film mégsem az elképesztő díjeső miatt fontos, hanem azért, mert a készítői kitaláltak egy formát, amivel elmondhatták azt, amiről sokáig úgy tűnt, hogy játékfilmes eszközökkel elmondhatatlan.
Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje, a 2015-ben bemutatott Saul fia az összes kiemelkedő filmes díjat bezsebelte, Arany Pálmát kapott Cannes-ban és a legjobb idegen nyelvű filmnek bizonyult a Golden Globe-, BAFTA- és az Oscar-gálákon, így tehát érthető, hogy a filmes szakma, de a közönség is várta a rendező második produkcióját. A Napszállta című filmet tavaly, a Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a FIPRESCI, a nemzetközi filmkritikusok szövetsége zsűrijének díját. A megosztó filmet idén a Filmtettfeszten is vetítették, az eseményt közönségtalálkozó zárta, ahol Jakab Julit, a film főszereplőjét Németh Előd filmkritikus kérdezte. Jakab Juli 2008-ban a Filmtett nek írt kritikákat, így Németh Előd arra volt kíváncsi, a kritikaíróból, hogyan lesz forgatókönyvíró, dramaturg és színésznő. Jakab Juli elmondta, már kamaszként érdekelte a film és az írás, így amikor meglátta, hogy van filmíró szak a Színház és Filmművészeti Egyetemen, tudta, hogy azt kell választania. – Ez egy nagyon picike egyetem, ahol kicsi vizsgafilmeket csinálunk, így az a legegyszerűbb, hogy a filmkészítésre egymást kérik fel a hallgatók.
Nyomulunk a karakterünkkel FPS szerűen, ezért látjuk annyit ennek is a hátát, néha odajönnek NPC-k vagy mi megyünk oda hozzájuk, akik a játék izgalmát hivatottan csupán homályos utalásokat tesznek, kérdésekre választ nem kapunk (drinking game tipp: igyatok mindahányszor nem válaszolnak meg egy-egy kérdést), mert így sokkal mééééélyebbb… Tök kiábrándító az is, ahogy látni, hogy ki mikor, hol fagy le, tényleg, mint valami játékban, vagy mintha kifogyna belőlük az elem. Bezzeg a Durci elemes nyuszi megy, mert küldetése van, egyre mélyebbre kell hatolnia a setét nyúl üregébe, eközben sorozatosan bajba keveredik, de valaki mindig megmenti, ezzel is növelve… az unalmat. Nem eszik, nem iszik, nem alszik, nem mosdik, nem öltözködik (miközben a híres Leiter kalapszalon oszlopos tagja…), nem dolgozik, de a szabit simán kiveszi… X, D …nem fogad szót, nem is nagyon beszél… Igazából csak kóvályog egész idő alatt, mint gólya f*s a levegőben…:s Tudtam különben mire vállalkozok, épp ezért nem csalódtam.